„Foky Ottó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
62. sor: | 62. sor: | ||
===Egyedi filmek=== |
===Egyedi filmek=== |
||
*Siker (1962) |
*Siker (1962) |
||
*Bohóciskola (1965) |
*[[Bohóciskola]] (1965) |
||
*Így lövünk mi (1965) |
*Így lövünk mi (1965) |
||
*Ellopták a vitaminomat (1966) |
*[[Ellopták a vitaminomat]] (1966) |
||
*Bizonyos jóslatok (1967) |
*[[Bizonyos jóslatok]] (1967) |
||
*A nagy mérkőzés (1968) |
*A nagy mérkőzés (1968) |
||
*Én az egér! (1969) |
*Én az egér! (1969) |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
*Babfilm (1975) |
*Babfilm (1975) |
||
*Kutyasétáltatás (1975) |
*Kutyasétáltatás (1975) |
||
*La Desodora (1983) |
*[[La Desodora]] (1983) |
||
*Mackók, vigyázzatok! (1984) |
*[[Mackók, vigyázzatok!]] (1984) |
||
===Sorozatok=== |
===Sorozatok=== |
A lap 2016. január 28., 22:02-kori változata
Foky Ottó | |
Született | 1927. június 15. Sárhida |
Elhunyt | 2012. szeptember 3. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Foky Emmi |
Foglalkozása | bábfilmrendező |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (–1956) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15. – Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.
Életpályája
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiří Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.
Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.
Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
Díjak, elismerések
Tévémaci
A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.
Filmjei
Egyedi filmek
Sorozatok
Egész estés filmek
|
Bábtervező
Más filmjei
|
Irodalom
- Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.