„Navarrai-ház” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up with AWB |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Dinasztia infobox |
||
| név = Navarrai-ház |
| név = Navarrai-ház |
||
| kép = Jimenez.PNG |
| kép = Jimenez.PNG |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
==A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása== |
==A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása== |
||
A [[Jimeno-ház]]ból származó [[III. Sancho navarrai király|III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés)]] (~992–1035), a [[Navarra|Pamplonai Királyság]] királya (1000-1035),<ref |
A [[Jimeno-ház]]ból származó [[III. Sancho navarrai király|III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés)]] (~992–1035), a [[Navarra|Pamplonai Királyság]] királya (1000-1035),<ref>A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.</ref> kora legjelentősebb [[Spanyolország|spanyol]] uralkodója, nem csak Pamplona királya volt. |
||
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), [[Kasztília]] grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta. |
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), [[Kasztília]] grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta. |
||
III. Sancho – II. Sancho néven – [[Aragónia]] grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett. |
III. Sancho – II. Sancho néven – [[Aragónia]] grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett. |
||
III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik. |
III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik. |
||
==A Navarrai-ház kasztíliai és leóni ága== |
==A Navarrai-ház kasztíliai és leóni ága== |
||
* [[I. Ferdinánd kasztíliai király|I. ''Nagy'' Ferdinánd]] (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, [[Leóni Királyság|León]] királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,<ref |
* [[I. Ferdinánd kasztíliai király|I. ''Nagy'' Ferdinánd]] (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, [[Leóni Királyság|León]] királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,<ref>I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a [[Kantábriai-ház]]ból származó [[V. Alfonz leóni király|V. Alfonz]] (994–1028) leóni király leányát, [[III. Bermudo leóni király|III. Bermudo]] (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.</ref> |
||
* [[II. Sancho kasztíliai király|II. ''Erős'' Sancho]] (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában, |
* [[II. Sancho kasztíliai király|II. ''Erős'' Sancho]] (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában, |
||
* [[VI. Alfonz kasztíliai király|VI. ''Vitéz'' Alfonz]] (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában, |
* [[VI. Alfonz kasztíliai király|VI. ''Vitéz'' Alfonz]] (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában, |
||
* [[Urraca kasztíliai királynő|Urraca]] (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.<ref |
* [[Urraca kasztíliai királynő|Urraca]] (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.<ref>Urraca királynő első férje az [[Ivreai-ház]]ból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]at.</ref> |
||
==A Navarrai-ház aragóniai ága== |
==A Navarrai-ház aragóniai ága== |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
* [[I. Alfonz aragóniai király|I. ''Harcos'' Alfonz]] (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya), |
* [[I. Alfonz aragóniai király|I. ''Harcos'' Alfonz]] (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya), |
||
* [[II. Ramiro aragóniai király|II. ''Szerzetes'' Ramiro]] (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott), |
* [[II. Ramiro aragóniai király|II. ''Szerzetes'' Ramiro]] (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott), |
||
* [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).<ref |
* [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).<ref>Petronila királynő feleségül ment az [[Urgell-ház]]ból származó [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf|IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz]] (1113–1162), [[Barcelona]] grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a [[Barcelonai-ház]]at. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.)</ref> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993. |
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993. |
||
* Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994. |
* Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994. |
||
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-. |
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-. |
||
{{Uralkodóházak Európában}} |
{{Uralkodóházak Európában}} |
A lap 2016. január 28., 19:31-kori változata
Navarrai-ház | |
Cseh nyelvű leszármazási táblázat (a Navarrai-ház név I. Ferdinánd és fivére, I. Ramiro leszármazottait jelöli) | |
Alapító | I. Ferdinánd kasztíliai király († 1065) |
Utolsó tag | Petronila aragóniai királynő († 1173) |
A Navarrai-ház kifejezés a Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság első királyi dinasztiáját jelöli.
A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása
A Jimeno-házból származó III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés) (~992–1035), a Pamplonai Királyság királya (1000-1035),[1] kora legjelentősebb spanyol uralkodója, nem csak Pamplona királya volt.
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), Kasztília grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta.
III. Sancho – II. Sancho néven – Aragónia grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett.
III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik.
- I. Nagy Ferdinánd (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, León királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,[2]
- II. Erős Sancho (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában,
- VI. Vitéz Alfonz (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában,
- Urraca (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.[3]
- I. Ramiro (~1007–1063) (csatában elesett), III. Sanchónak, Pamplona királyának a házasságon kívül született fia (I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai és leóni király féltestvére), Aragónia első királya, uralkodott: 1035-től 1063-ig,
- I. Sancho Ramírez (~1043–1094) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1063-tól 1094-ig (V. Sancho (V. Sancho Ramirez) néven Pamplona királya, 1076-tól 1094-ig),
- I. Péter (~1068–1104), az előzőnek a fia, uralkodott: 1094-től 1104-ig (egyidejűleg I. Péter néven Pamplona királya),
- I. Harcos Alfonz (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya),
- II. Szerzetes Ramiro (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott),
- Petronila (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).[4]
Jegyzetek
- ↑ A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.
- ↑ I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a Kantábriai-házból származó V. Alfonz (994–1028) leóni király leányát, III. Bermudo (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.
- ↑ Urraca királynő első férje az Ivreai-házból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az Ivreai-Burgundiai házat.
- ↑ Petronila királynő feleségül ment az Urgell-házból származó IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a Barcelonai-házat. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.)
Külső hivatkozások
- http://www.homar.org/genealog/
- http://www.friesian.com/perifran.htm#spain
- http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm
- http://www.genealogie-mittelalter.de/
Források
- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.