„Mikrobiológia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok.
LászlóZ (vitalap | szerkesztései)
röviden a bevezetőt írtam és a többi hibát kellett javítani
1. sor: 1. sor:
A '''mikrobiológia''' a [[biológia|biológiának]] egy a [[mikroorganizmus]]okkal foglalkozó tudományága. Tradicionális megközelítésben voltaképpen három nagy szakterületet foglal magába: virológiát, bakteriológiát és az immunológiát, habár a mikrobiológia áthatja a összes élettudományi területet, nincsen olyan része az élettudományoknak amely alapjaiban nélkülözné a mikrobiológiát mint alaptudományt. Mégis mindamellett egy új keletű tudományról van szó amelyet magyar Semmelweis Ignác megfigyelései is megalapoztak még a 19.-ik század derekán. A mikroszkopikus rendszerek bonyolultsága az egyszerűbb egysejtes mikroorganizmusokig is sokszor modellezhetetlenül komplex struktúrát mutat. A szerves kémia mint társtudomány hídként köti össze a molekuláris biológiával, amely a mikrobiológia tudományával egyetemben az építőelemeit tárja fel az élő anyagi világnak.
A '''mikrobiológia''' a [[biológia|biológiának]] egy a [[mikroorganizmus]]okkal foglalkozó tudományága. A mikroorganizmusok olyan szervezetek, amelyek emberi szemmel nem láthatók, gyakran [[betegség]]eket közvetítenek, illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.


== Szubvirális elemek ==
== Szubvirális elemek ==
Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:
Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:
* [[prion]]ok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
* [[prion]]ok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
* [[viroid]]ok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a [[kókuszpálma]] cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).
* [[viroid]]ok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid jelen ismereteink szerint növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a [[kókuszpálma]] cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).


== Nem sejtes mikrobák ==
== Vírusok ==
* [[vírus]]ok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.
* [[vírus]]ok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.


== Prokarióták ==
== Sejtes szerveződésű mikrobák ==
* [[baktériumok]]
* [[baktériumok]]

== Eukarióták ==
* [[alga|algák]]
* [[alga|algák]]
* [[protozoa|protozoák]] („állati egysejtűek”)
* [[protozoa|protozoák]] („állati egysejtűek”)
* [[gombák]], az élővilág rendszertani felosztás szerinti önálló országa, rendszertanuk is jellegzetesen eltér az állatok és a növények országáétól. A gombák egyedi szaporodásuk és jellegzetes genetikájuk és rengeteg feltáratlan tulajdonságaik révén talán a legtöbb meglepetést okozhatják a jövő felfedezői számára.
* [[gombák]]

Ma mindegyik területtel külön tudományág foglalkozik a mikrobiológián belül.


== Alterületei ==
== Alterületei ==

A lap 2016. január 28., 14:38-kori változata

A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. Tradicionális megközelítésben voltaképpen három nagy szakterületet foglal magába: virológiát, bakteriológiát és az immunológiát, habár a mikrobiológia áthatja a összes élettudományi területet, nincsen olyan része az élettudományoknak amely alapjaiban nélkülözné a mikrobiológiát mint alaptudományt. Mégis mindamellett egy új keletű tudományról van szó amelyet magyar Semmelweis Ignác megfigyelései is megalapoztak még a 19.-ik század derekán. A mikroszkopikus rendszerek bonyolultsága az egyszerűbb egysejtes mikroorganizmusokig is sokszor modellezhetetlenül komplex struktúrát mutat. A szerves kémia mint társtudomány hídként köti össze a molekuláris biológiával, amely a mikrobiológia tudományával egyetemben az építőelemeit tárja fel az élő anyagi világnak.

Szubvirális elemek

Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:

  • prionok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
  • viroidok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid jelen ismereteink szerint növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a kókuszpálma cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).

Vírusok

  • vírusok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.

Prokarióták

Eukarióták

  • algák
  • protozoák („állati egysejtűek”)
  • gombák, az élővilág rendszertani felosztás szerinti önálló országa, rendszertanuk is jellegzetesen eltér az állatok és a növények országáétól. A gombák egyedi szaporodásuk és jellegzetes genetikájuk és rengeteg feltáratlan tulajdonságaik révén talán a legtöbb meglepetést okozhatják a jövő felfedezői számára.

Alterületei

A mikrobiológián belül számos szakterület létezik:

  • Mikrobiális fiziológia: A mikrobiális sejtfunkciók biokémiai vizsgálata. Beletartozik a mikrobák növekedése, anyagcseréje és sejtszerkezetének vizsgálata.
  • Mikrobiális genetika: azt vizsgálja, hogy a mikrobák génjei hogyan vannak szervezve és szabályozva a sejtfunkciók tekintetében. Közeli rokona a molekuláris biológiának.
  • Humán mikrobiológia: az egészséges emberi szervezet mikrobiótájával foglalkozik.
  • Orvosi (Klinikai) mikrobiológia: a mikrobák szerepét tanulmányozza az emberi betegségekben. Ide tartozik a mikrobiális patogenezis és kapcsolódik a patológia és az immunológia.
  • Állatorvosi mikrobiológia: a mikrobák szerepének vizsgálata az állatorvoslásban. Ide tartozik az állatorvosi bakteriológia és az állatorvosi virológia.
  • Parazitológia: az élősködő (parazita) életmódot folytató szervezetekkel foglalkozik. Hagyományos okokból három fő élőlénycsoportot tárgyal, amelyekbe paraziták tartoznak: protozoonok, "férgek" (rendszertanilag különböző törzsekbe tartoznak), ízeltlábúak (például atkák, tetvek, kullancsok).
  • Környezeti (és környezetvédelmi) mikrobiológia: a mikrobák szerepét és diverzitását vizsgálja természetes környezetükben. Részterületei a mikrobiális ökológia, a mikrobákkal feljavított biogeokémiai körforgás, geomikrobiológia, mikrobiális diverzitás és bioremediáció. A fontos mikrobiális életterek feltárása (rizoszféra, phylloszféra, talaj, talajvíz ökoszisztémái, óceánok, extrém életterek).
  • Evolúciós mikrobiológia: a mikroba-evolúció vizsgálata. Ide tartozik a bakteriális rendszertan és taxonómia.
  • Ipari mikrobiológia: a mikrobák felhasználása ipari folyamatokban, például ipari fermentáció vagy szennyvízkezelés, sörfőzés vagy gyógyszergyártás. Ide kapcsolódik a biotechnológia-ipar.
  • Aeromikrobiológia: a légi mikroorganizmusok vizsgálata.

Irodalom

  • Rosztóczy István: Orvosi mikrobiológia gyakorlati és kiegészítő jegyzet, Szegedi Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, 1984.