„Margitai Ági” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
művek címe |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Margitai Ági'''<ref>Egyes forrásokban Margittai, Margittay családnévvel szerepel.</ref> ([[Budapest]], [[1937]]. [[július 12.]] – [[Budapest]],<ref>http://szinhaz.hu/szaknevsor-szemelyek/szemely/np/2798-margitai-agi?position=2</ref> [[2014]]. [[november 4.]]) [[Kossuth-díj]] |
'''Margitai Ági'''<ref>Egyes forrásokban Margittai, Margittay családnévvel szerepel.</ref> ([[Budapest]], [[1937]]. [[július 12.]] – [[Budapest]],<ref>http://szinhaz.hu/szaknevsor-szemelyek/szemely/np/2798-margitai-agi?position=2</ref> [[2014]]. [[november 4.]]) [[Kossuth-díj|Kossuth-]] és [[Jászai Mari-díj]]as magyar színművésznő, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]], a [[Halhatatlanok Társulata|Halhatatlanok Társulatának]] örökös tagja. |
||
==Életpályája == |
==Életpályája == |
||
Szülei Weisz Jenő és Essenfeld Friderika (1900–1969) voltak. Gimnáziumba nem járt, és nem tett érettségi vizsgát sem.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=dZjyaSxet08 Vámos Miklós: Lehetetlen. Vendégek: Rudolf Péter és Margitai Ági. 37:20-37:35]</ref> Érettségi nélkül vették fel a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] színész szakára. 1958-ban a főiskola elvégzése után [[Pécs]]re került a [[Pécsi Nemzeti Színház]]ba 1962-ig. 1962–63-ban a [[Katona József Színház (Kecskemét)|kecskeméti Katona József Színház]] tagja volt. 1963–64-ben a [[Petőfi Színház (Budapest 1960–1964)|Petőfi Színház]]ban szerepelt. 1965–1968 között a [[Miskolci Nemzeti Színház]]ban játszott. 1968–1970 között a [[Mikroszkóp Színpad]]on lépett fel. 1970–1972 között a [[Szegedi Nemzeti Színház]], 1972–1978 között a [[József Attila Színház]], 1978–1982 között a [[szolnok]]i [[Szigligeti Színház]] tagja volt. 1982–1990 között a [[Mafilm]] társulatának volt a tagja. 1990-től újra a [[Miskolci Nemzeti Színház]] tagja. 1992–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője, 1999-től a [[Győri Nemzeti Színház]] foglalkoztatta, később szabadúszó volt. |
Szülei Weisz Jenő és Essenfeld Friderika (1900–1969) voltak. Gimnáziumba nem járt, és nem tett érettségi vizsgát sem.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=dZjyaSxet08 Vámos Miklós: Lehetetlen. Vendégek: Rudolf Péter és Margitai Ági. 37:20-37:35]</ref> Érettségi nélkül vették fel a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] színész szakára. 1958-ban a főiskola elvégzése után [[Pécs]]re került a [[Pécsi Nemzeti Színház]]ba, ahol 1962-ig játszott. 1962–63-ban a [[Katona József Színház (Kecskemét)|kecskeméti Katona József Színház]] tagja volt. 1963–64-ben a [[Petőfi Színház (Budapest 1960–1964)|Petőfi Színház]]ban szerepelt. 1965–1968 között a [[Miskolci Nemzeti Színház]]ban játszott. 1968–1970 között a [[Mikroszkóp Színpad]]on lépett fel. 1970–1972 között a [[Szegedi Nemzeti Színház]], 1972–1978 között a [[József Attila Színház]], 1978–1982 között a [[szolnok]]i [[Szigligeti Színház]] tagja volt. 1982–1990 között a [[Mafilm]] társulatának volt a tagja. 1990-től újra a [[Miskolci Nemzeti Színház]] tagja. 1992–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője, 1999-től a [[Győri Nemzeti Színház]] foglalkoztatta, később szabadúszó volt. |
||
Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja [[dráma]]i és [[komédia|vígjáték]]i szerepekben is kitűnően érvényesült. |
Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja [[dráma]]i és [[komédia|vígjáték]]i szerepekben is kitűnően érvényesült. |
||
[[2014]]. [[november 18.|november 18 |
[[2014]]. [[november 18.|november 18-án]] temették el, a [[Farkasréti temető]]ben. Százak búcsúztatták, többek között [[Bodrogi Gyula]], [[Tordy Géza]], [[Eszenyi Enikő]], [[Rudolf Péter]], [[Verebes István]], [[Gáspár Sándor (színművész)|Gáspár Sándor]], [[Sándor Pál (rendező)|Sándor Pál]], [[Janza Kata]], [[Halász Judit (színművész)|Halász Judit]], [[Alföldi Róbert]], [[Hevér Gábor]], [[Csomós Mari]] és [[Gálffi László]].<ref>http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/szazak-bucsuztattak-margitai-agit-galeria-2305467</ref> |
||
== Színházi szerepei == |
== Színházi szerepei == |
||
''A [[Színházi Adattár]]ban regisztrált bemutatóinak száma: '''142'''.'' Ugyanitt hatvanhárom színházi fotón is látható.<ref>2014. november 6-i lekérdezés</ref> |
''A [[Színházi Adattár]]ban regisztrált bemutatóinak száma: '''142'''.'' Ugyanitt hatvanhárom színházi fotón is látható.<ref>2014. november 6-i lekérdezés</ref> |
||
{{Oszloplista|2| |
{{Oszloplista|2| |
||
* [[Mikszáth Kálmán]] |
* [[Mikszáth Kálmán]]–[[Benedek András (író)|Benedek András]]: Sipsirica (Kati)<ref>A [[Színházi Adattár]]ban rögzített első bemutatója, Katona József Színház (a Nemzeti Színház Kamaraszínháza). 1956. június 9.</ref> |
||
* Mikszáth |
* Mikszáth Kálmán–Benedek András–Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival (a női címszerep)<ref>Pécsi debütálás: 1958. június 14.</ref> |
||
* [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]]: A tündérlaki lányok (Sári) |
* [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]]: A tündérlaki lányok (Sári) |
||
* [[George Bernard Shaw|Shaw]]: [[Pygmalion (G. B. Shaw)|Pygmalion]] (Eliza) |
* [[George Bernard Shaw|Shaw]]: [[Pygmalion (G. B. Shaw)|Pygmalion]] (Eliza) |
||
* [[Frances Goodrich]] |
* [[Frances Goodrich]]–[[Albert Hackett]]: Anna Frank naplója (Anna Frank) |
||
* [[Bertolt |
* [[Bertolt Brecht]]–[[Kurt Weill|Weill]]: [[Koldusopera (Brecht)|Koldusopera]] (Polly; Kocsma Jenny; Peacockné) |
||
* [[William Shakespeare|Shakespeare]]: [[Rómeó és Júlia]] (Júlia) |
* [[William Shakespeare|Shakespeare]]: [[Rómeó és Júlia]] (Júlia) |
||
* Shakespeare: [[Ahogy tetszik]] (Rosalinda) |
* Shakespeare: [[Ahogy tetszik]] (Rosalinda) |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
* Csehov: [[Sirály (dráma)|Sirály]] (Arkagyina) |
* Csehov: [[Sirály (dráma)|Sirály]] (Arkagyina) |
||
* [[Marcel Achard]]: A bolond lány (Josefa) |
* [[Marcel Achard]]: A bolond lány (Josefa) |
||
* [[Alan Jay Lerner]] |
* [[Alan Jay Lerner]] – [[Frederick Loewe]]: My fair Lady (Eliza) |
||
* [[Karinthy Ferenc]]: Budapesti tavasz (Jutka)<ref>A miskolci bemutatkozó szerep. 1965. szeptember 24.</ref> |
* [[Karinthy Ferenc]]: Budapesti tavasz (Jutka)<ref>A miskolci bemutatkozó szerep. 1965. szeptember 24.</ref> |
||
* [[Hubay Miklós]] |
* [[Hubay Miklós]]–[[Vas István]]–[[Ránki György (zeneszerző)|Ránki György]]: [[Egy szerelem három éjszakája]] (Júlia) |
||
* [[Edward Albee]]: [[Nem félünk a farkastól]] (Martha) |
* [[Edward Albee]]: [[Nem félünk a farkastól]] (Martha) |
||
* [[Sławomir Mrożek]]: [[Tangó (dráma)|Tangó]] (Eleonóra) |
* [[Sławomir Mrożek]]: [[Tangó (dráma)|Tangó]] (Eleonóra) |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
* [[Szép Ernő]]: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit) |
* [[Szép Ernő]]: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit) |
||
* [[Harvey Fierstein]]: Kakukktojás (Mrs. Beckoff) |
* [[Harvey Fierstein]]: Kakukktojás (Mrs. Beckoff) |
||
* |
* Brecht: [[Kurázsi mama és gyermekei]] (Kurázsi mama) |
||
* [[Neil Simon]]: A nagymama soha (Bella) |
* [[Neil Simon]]: A nagymama soha (Bella) |
||
* [[Oscar Wilde]] |
* [[Oscar Wilde]]–Kamondi Zoltán: Salome |
||
* [[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]]: Phaedra (Phaedra) |
* [[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]]: Phaedra (Phaedra) |
||
* [[Forgách András]]: A pincér (színésznő) |
* [[Forgách András]]: A pincér (színésznő) |
||
* [[Friedrich Schiller|Schiller]]: [[Ármány és szerelem]] (Lady Milford) |
* [[Friedrich Schiller|Schiller]]: [[Ármány és szerelem]] (Lady Milford) |
||
* [[Kamondi Zoltán]] (rend.): Médeia-variációk (Médeia) |
* [[Kamondi Zoltán]] (rend.): Médeia-variációk (Médeia) |
||
* [[Jerry Herman]] |
* [[Jerry Herman]]–[[Michael Stewart]]: Hello, Dolly! (Dolly) |
||
* [[Örkény István]]: Macskajáték (Orbánné) |
* [[Örkény István]]: Macskajáték (Orbánné) |
||
* [[Barta Lajos (író)|Barta Lajos]]: Szerelem (Szalay) |
* [[Barta Lajos (író)|Barta Lajos]]: Szerelem (Szalay) |
||
* [[Makszim Gorkij|Gorkij]]: [[Éjjeli menedékhely]] (Násztya) |
* [[Makszim Gorkij|Gorkij]]: [[Éjjeli menedékhely]] (Násztya) |
||
* [[Jule Styne]] |
* [[Jule Styne]]–[[Bob Merill]]: [[Funny girl]] (Mrs. Strakosh) |
||
* [[Ödön von Horváth]]: |
* [[Ödön von Horváth]]: Szép kilátás (Ada von Stetten bárónő) |
||
* [[James Goldman]]: Az oroszlán télen (Eleonóra) |
* [[James Goldman]]: Az oroszlán télen (Eleonóra) |
||
* [[Bereményi Géza]]: Az arany ára (Csöpi) |
* [[Bereményi Géza]]: Az arany ára (Csöpi) |
||
109. sor: | 109. sor: | ||
* [[Szent Péter esernyője (film, 1958)|Szent Péter esernyője]] (1958) |
* [[Szent Péter esernyője (film, 1958)|Szent Péter esernyője]] (1958) |
||
* [[Játék a szerelemmel]] (1959) |
* [[Játék a szerelemmel]] (1959) |
||
* [[Az |
* [[Az ígéret földje]] (1961) |
||
* [[Miért rosszak a magyar filmek?]] (1964) |
* [[Miért rosszak a magyar filmek?]] (1964) |
||
* [[Nem szoktam hazudni]] (1966) |
* [[Nem szoktam hazudni]] (1966) |
A lap 2016. január 27., 20:57-kori változata
Margitai Ági | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Weisz Ágnes |
Született | 1937. július 12. Budapest |
Elhunyt | 2014. november 4.[1] (77 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Fülöp Zsigmond |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
Aktív évek | 1956–2014 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 2010 |
Jászai Mari-díj | 1962 |
Kiváló művész | 1989 |
Érdemes művész | 1981 |
További díjak |
|
Margitai Ági IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Margitai Ági témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Margitai Ági[2] (Budapest, 1937. július 12. – Budapest,[3] 2014. november 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Életpályája
Szülei Weisz Jenő és Essenfeld Friderika (1900–1969) voltak. Gimnáziumba nem járt, és nem tett érettségi vizsgát sem.[4] Érettségi nélkül vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára. 1958-ban a főiskola elvégzése után Pécsre került a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol 1962-ig játszott. 1962–63-ban a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1963–64-ben a Petőfi Színházban szerepelt. 1965–1968 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968–1970 között a Mikroszkóp Színpadon lépett fel. 1970–1972 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1972–1978 között a József Attila Színház, 1978–1982 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1982–1990 között a Mafilm társulatának volt a tagja. 1990-től újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 1992–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője, 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, később szabadúszó volt.
Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült.
2014. november 18-án temették el, a Farkasréti temetőben. Százak búcsúztatták, többek között Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Eszenyi Enikő, Rudolf Péter, Verebes István, Gáspár Sándor, Sándor Pál, Janza Kata, Halász Judit, Alföldi Róbert, Hevér Gábor, Csomós Mari és Gálffi László.[5]
Színházi szerepei
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 142. Ugyanitt hatvanhárom színházi fotón is látható.[6]
- Mikszáth Kálmán–Benedek András: Sipsirica (Kati)[7]
- Mikszáth Kálmán–Benedek András–Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival (a női címszerep)[8]
- Heltai Jenő: A tündérlaki lányok (Sári)
- Shaw: Pygmalion (Eliza)
- Frances Goodrich–Albert Hackett: Anna Frank naplója (Anna Frank)
- Bertolt Brecht–Weill: Koldusopera (Polly; Kocsma Jenny; Peacockné)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia)
- Shakespeare: Ahogy tetszik (Rosalinda)
- Shakespeare: A makrancos hölgy (Kata)
- Csehov: Ványa bácsi (Szonya)
- Csehov: Sirály (Arkagyina)
- Marcel Achard: A bolond lány (Josefa)
- Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My fair Lady (Eliza)
- Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz (Jutka)[9]
- Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Júlia)
- Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Martha)
- Sławomir Mrożek: Tangó (Eleonóra)
- Fejes Endre: Vonó Ignác (Mákné)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (Vincéné)
- Füst Milán: Máli néni (Máli néni)
- Willy Russel: Shirley Valentine (Shirley Valentine)
- Eörsi István: Jolán és a férfiak (Jolán)
- Lillian Hellman: Régimódi játékok (Albertine Prine)
- Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Valéria)
- Schiller: Stuart Mária (Erzsébet)
- Szép Ernő: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit)
- Harvey Fierstein: Kakukktojás (Mrs. Beckoff)
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (Kurázsi mama)
- Neil Simon: A nagymama soha (Bella)
- Oscar Wilde–Kamondi Zoltán: Salome
- Seneca: Phaedra (Phaedra)
- Forgách András: A pincér (színésznő)
- Schiller: Ármány és szerelem (Lady Milford)
- Kamondi Zoltán (rend.): Médeia-variációk (Médeia)
- Jerry Herman–Michael Stewart: Hello, Dolly! (Dolly)
- Örkény István: Macskajáték (Orbánné)
- Barta Lajos: Szerelem (Szalay)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Násztya)
- Jule Styne–Bob Merill: Funny girl (Mrs. Strakosh)
- Ödön von Horváth: Szép kilátás (Ada von Stetten bárónő)
- James Goldman: Az oroszlán télen (Eleonóra)
- Bereményi Géza: Az arany ára (Csöpi)
- Goldoni: Virgonc hölgyek, avagy a rózsaszín kokárda (Silvestra)
- Shakespeare: Hamlet (Gertrud)
- Lolleh Bellon: A csütörtöki hölgyek (Sonia)
- Én és a kisöcsém (Zolestyák)
- Noël Coward: Vidám kísértet (Madame Arcati)
- Molnár Ferenc: A hattyú (Mária Dominika hercegnő)
- Örkény István: Pistipistipistipisti
- Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek (Isten, Idős hölgy, Nagypapa, Jang asszony )
- Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (8. esküdt)
- Charlotte Jones: Emésztő tűz (Annie/Nagyi)
- Anat Gov: Happy Ending[10]
Rendezései
- LaBute: Szentek fecsegése (2001)
Filmszerepei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
|
|
Díjai
- Jászai Mari-díj (1962)
- chicagói Ezüst Hugó-díj (1980)
- Érdemes művész (1981)
- a filmszemle díja (1981)
- Kiváló művész (1989)
- Déryné-díj (1995)
- a színházi találkozó díja (1995)
- a fővárosi önkormányzat színházi díja (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
- Kossuth-díj (2010)
Interjúk
Jegyzetek
- ↑ Meghalt Margitai Ági színésznő. Hvg.hu, 2014. november 4.
- ↑ Egyes forrásokban Margittai, Margittay családnévvel szerepel.
- ↑ http://szinhaz.hu/szaknevsor-szemelyek/szemely/np/2798-margitai-agi?position=2
- ↑ Vámos Miklós: Lehetetlen. Vendégek: Rudolf Péter és Margitai Ági. 37:20-37:35
- ↑ http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/szazak-bucsuztattak-margitai-agit-galeria-2305467
- ↑ 2014. november 6-i lekérdezés
- ↑ A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója, Katona József Színház (a Nemzeti Színház Kamaraszínháza). 1956. június 9.
- ↑ Pécsi debütálás: 1958. június 14.
- ↑ A miskolci bemutatkozó szerep. 1965. szeptember 24.
- ↑ Belvárosi Színház-ban játszotta utoljára. 2014. októbertől Fekete Györgyi játszott helyette
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- KI KICSODA a magyar filmművészetben (1983) ISBN 963 01 4698
- Színházi Kislexikon. Gondolat Kiadó-1969
- Színész Lexikon. Magazin Holding Kft-1999 ISBN 9630348620
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
- 1937-ben született személyek
- 2014-ben elhunyt személyek
- Magyar színésznők
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- Déryné-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Nevet változtatott személyek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Budapesten született személyek