„Szárnyas oltár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
37. sor: | 37. sor: | ||
== Szárnyas oltárok a történelmi Magyarországon == |
== Szárnyas oltárok a történelmi Magyarországon == |
||
".....A mozgatható szárnyakkal ellátott, szobrokkal, domborművekkel vagy festményekkel díszített retabulumok a gótikus művészetben alakultak ki, Magyarországon a 15. század elején kezdtek elterjedni. Legszebb korai példájuk Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára. A fából készült szárnyas oltárok mérete a 15. században egyre nagyobb lett, a tisztán festészeti vagy szobrászati díszek összekapcsolódtak, és egyetlen nagy egészbe olvadtak, melyet hatalmas architektonikus szerkezet tartott össze. A szárnyasoltárnak alapvetően két nézete van: nyitott állapotában a középső, fülkékre osztott, ún. oltárszekrényben általában a templom patrónusszentjeinek szobrai állnak. Őket veszik körül két oldalról a festett vagy domborműves díszítésű szárnyak, melyek a szentek legendáit beszélik el. Ezek hátoldalán, a csukott állapotban látható szárnyakon a középső rész témájához lazábban kapcsolódó jelenetek láthatók. A szárnyasoltár alsó, talapzati része a predella, felső, díszes, áttört faragású koronázó része pedig az oromzat.... |
".....A mozgatható szárnyakkal ellátott, szobrokkal, domborművekkel vagy festményekkel díszített retabulumok a gótikus művészetben alakultak ki, Magyarországon a 15. század elején kezdtek elterjedni. Legszebb korai példájuk Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára. A fából készült szárnyas oltárok mérete a 15. században egyre nagyobb lett, a tisztán festészeti vagy szobrászati díszek összekapcsolódtak, és egyetlen nagy egészbe olvadtak, melyet hatalmas architektonikus szerkezet tartott össze. A szárnyasoltárnak alapvetően két nézete van: nyitott állapotában a középső, fülkékre osztott, ún. oltárszekrényben általában a templom patrónusszentjeinek szobrai állnak. Őket veszik körül két oldalról a festett vagy domborműves díszítésű szárnyak, melyek a szentek legendáit beszélik el. Ezek hátoldalán, a csukott állapotban látható szárnyakon a középső rész témájához lazábban kapcsolódó jelenetek láthatók. A szárnyasoltár alsó, talapzati része a predella, felső, díszes, áttört faragású koronázó része pedig az oromzat....<ref> |
||
részlet a Művészettörténeti szabadegyetem honlapjáról. Hozzáférés:2016.01.24.13.10 </ref> |
|||
{{commonskat|Winged altars|{{PAGENAME}}}} |
{{commonskat|Winged altars|{{PAGENAME}}}} |
||
{{portál|vallás||művészet}} |
{{portál|vallás||művészet}} |
A lap 2016. január 24., 13:18-kori változata
A szárnyas oltár olyan templomi oltár, amely retablójának behajtható szárnyai vannak.
Részei, kialakítása
Középső része az oltárszekrény, amit gyakran szobrok díszítenek. Alatta általában fölfelé szélesedő predella kapcsolja össze az oltár menzáját és a szekrényt; a predellán gyakran faragott vagy festett figurákat láthatunk. A kétoldalt nyitható szárnyak (1-1, kivételesen 2-2 pár) külső oldalán általában festett képek vannak, a belső oldalán többnyire képek, vagy domborművek, esetleg kisméretű szobrok. A szekrényt miniatűr építészeti tagokból, főleg tornyocskákból álló oromzat koronázza. Ezen gyakran még szobrok is állnak. Az oltár egyes részeit előszeretettel aranyozzák és gondosan, de nem naturalisztikusan festik.
Fajtái
- A mindössze két, behajtható táblából álló (szekrény nélküli) oltár a diptichon.
- A leggyakoribb típusú szárnyas oltár a triptichon a szekrény mindkét oldalán egy-egy behajtható táblával.
- A poliptichonnak a szekrény mindkét oldalán több (2–4) táblája van.
Története
Kialakulása a 14. század környékére tehető. Gyorsan népszerűvé vált és elterjedt; főleg a Német-római Birodalomban és a vele határos területeken. Virágkorát a 15. században és a 16. század elején élte; a gótika kedvenc oltártípusa volt.
Szimbolikája
Advent és nagyböjt idején a bezárt szárnyak az isteni titkokat jelenítik meg, az ünnepi időszakokban kinyitott szárnyak pedig a kinyilatkoztatást.
Feltételezhető, hogy a szárnyas oltárokat felváló stabil építésű és tartalmú retabló tette szükségessé a német nyelvterületen elterjedt Fastentuch (böjti lepel) használatát.)
Képek
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
Szárnyas oltárok a történelmi Magyarországon
".....A mozgatható szárnyakkal ellátott, szobrokkal, domborművekkel vagy festményekkel díszített retabulumok a gótikus művészetben alakultak ki, Magyarországon a 15. század elején kezdtek elterjedni. Legszebb korai példájuk Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára. A fából készült szárnyas oltárok mérete a 15. században egyre nagyobb lett, a tisztán festészeti vagy szobrászati díszek összekapcsolódtak, és egyetlen nagy egészbe olvadtak, melyet hatalmas architektonikus szerkezet tartott össze. A szárnyasoltárnak alapvetően két nézete van: nyitott állapotában a középső, fülkékre osztott, ún. oltárszekrényben általában a templom patrónusszentjeinek szobrai állnak. Őket veszik körül két oldalról a festett vagy domborműves díszítésű szárnyak, melyek a szentek legendáit beszélik el. Ezek hátoldalán, a csukott állapotban látható szárnyakon a középső rész témájához lazábban kapcsolódó jelenetek láthatók. A szárnyasoltár alsó, talapzati része a predella, felső, díszes, áttört faragású koronázó része pedig az oromzat....[1]
- ↑ részlet a Művészettörténeti szabadegyetem honlapjáról. Hozzáférés:2016.01.24.13.10