„Csemegepaprika” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor: 15. sor:
| trinomial = ''Capsicum annuum var. grossum''
| trinomial = ''Capsicum annuum var. grossum''
}}
}}
A csemegepaprikák (''Capsicum annuum var. grossum'') a [[közönséges paprika]] (''Capsicum annuum'') a többi fajtánál nagyobb termésű, vastagabb húsú és általában kevésbé csípős változatai. Az egyáltalán nem csípős (0 SHU, azaz [[Scoville-egység]]) fajtákat édes paprikának is nevezik.
A '''csemegepaprikák''' (''Capsicum annuum var. grossum'') a [[közönséges paprika]] (''Capsicum annuum'') a többi fajtájánál nagyobb termésű, vastagabb húsú és általában kevésbé csípős változatai. Az egyáltalán nem csípős (0 SHU, azaz [[Scoville-egység]]) fajtákat édes paprikának is nevezik.


Lecsüngő termésük alakja általában harangra emlékeztet; barázdált, duzzadt.
Lecsüngő termésük alakja általában harangra emlékeztet; barázdált, duzzadt.


Főleg saláták készítéséhez és fõtt ételfélék alapanyagaként használják fel. Jellegzetesen ilyen étel a [[lecsó]], de gyakorta ízesítenek vele különféle párolt vagy pörkölt jellegű húsételeket is. Ezeket a fajtákat kb. a kiültetés utáni 60–80. napon szedik le, amikor még világoszöldek, azaz nem jelent meg rajtuk a piros vagy sárga színezet – a kaliforniai paprikát azonban éppen hogy három (haragoszöld, élénksárga és vörösbordó) színváltozatban forgalmazzák.
Főleg saláták készítéséhez és fõtt ételfélék alapanyagaként használják fel. Jellegzetesen ilyen étel a [[lecsó]], de gyakorta ízesítenek vele különféle párolt vagy [[pörkölt]] jellegű húsételeket is. Ezeket a fajtákat kb. a kiültetés utáni 60–80. napon szedik le, amikor még világoszöldek, azaz nem jelent meg rajtuk a piros vagy sárga színezet – a kaliforniai paprikát azonban éppen hogy három (haragoszöld, élénksárga és vörösbordó) színváltozatban forgalmazzák.


7°C alatt tárolva a hideg károsítja<ref>http://huto.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/elelmiszertudomanyi/huto/files/doc_publikacio/HAT_0079.pdf</ref>.
7°C alatt tárolva a hideg károsítja<ref>http://huto.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/elelmiszertudomanyi/huto/files/doc_publikacio/HAT_0079.pdf</ref>.
30. sor: 30. sor:
* [[Bell paprika]] (0–400 SHU)
* [[Bell paprika]] (0–400 SHU)
* [[Almapaprika]] - közepesen csípős termésű
* [[Almapaprika]] - közepesen csípős termésű

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.cookbook.hu/magyar_receptek/Chillipeppers_hu.html Chili paprika]


[[Kategória:Paprikák]]
[[Kategória:Paprikák]]

A lap 2007. május 29., 22:53-kori változata

Csemegepaprika
Bell paprika
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Capsicum
Faj: C. annuum
Változat: C. a. var. grossum
Tudományos név
''Capsicum annuum var. grossum''
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csemegepaprika témájú kategóriát.

A csemegepaprikák (Capsicum annuum var. grossum) a közönséges paprika (Capsicum annuum) a többi fajtájánál nagyobb termésű, vastagabb húsú és általában kevésbé csípős változatai. Az egyáltalán nem csípős (0 SHU, azaz Scoville-egység) fajtákat édes paprikának is nevezik.

Lecsüngő termésük alakja általában harangra emlékeztet; barázdált, duzzadt.

Főleg saláták készítéséhez és fõtt ételfélék alapanyagaként használják fel. Jellegzetesen ilyen étel a lecsó, de gyakorta ízesítenek vele különféle párolt vagy pörkölt jellegű húsételeket is. Ezeket a fajtákat kb. a kiültetés utáni 60–80. napon szedik le, amikor még világoszöldek, azaz nem jelent meg rajtuk a piros vagy sárga színezet – a kaliforniai paprikát azonban éppen hogy három (haragoszöld, élénksárga és vörösbordó) színváltozatban forgalmazzák.

7°C alatt tárolva a hideg károsítja[1].

Fajtái

  1. http://huto.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/elelmiszertudomanyi/huto/files/doc_publikacio/HAT_0079.pdf