Magyarország

Magyarország
Magyarország zászlaja Magyarország címere
Nemzeti himnusz: Erkel Ferenc–Kölcsey Ferenc: Himnusz Nemzeti dal: Egressy Béni–Vörösmarty Mihály: Szózat
Fővárosa	Budapest
é. sz. 47°, k. h. 19°47, 19
Legnagyobb város	Budapest
Államforma	köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Sulyok Tamás
Miniszterelnök	Orbán Viktor
Az Országgyűlés elnöke	Kövér László
Hivatalos nyelv	magyar
Államalapítás	Magyar Fejedelemség: 895 körül Magyar Királyság: 1000. december 25.
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	Lista ENSZ, ET, EU, NATO, OECD, EBESZ stb.
Népesség
Népszámlálás szerint	9 603 634 fő (2022. okt. 1.) 9 599 744 fő (2023)
Rangsorban	88
Becsült	9 855 571 fő (2015)
Rangsorban	88
Népsűrűség	106 fő/km²
Vallások	római katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus, baptista, izraelita
GDP	2014 (forrás: KSH)
Összes	104 256 millió EUR (57.) PPP: 184 491 millió EUR
Egy főre jutó	10 600 EUR PPP: 18 647 EUR
HDI (2014)	0,818 (43.) – magas
Írástudatlanság	1-2%
Földrajzi adatok
Terület	93 036 93 030 93 027,44 93 011,4 km²
Rangsorban	108.
Víz	0,74%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Magyar forint (HUF)
Nemzetközi gépkocsijel	H
Hívószám	+36
Segélyhívó telefonszám	112 104 105 107
Internet TLD	.hu
Villamos hálózat	230V / 50 Hz
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország témájú médiaállományokat.

Magyarország egy Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország, amelyet északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határol. Fő- és legnépesebb városa, ami egyben az EU egyik legnépesebb városa is, Budapest. Más jelentősebb városai Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét stb. Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint az egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legelterjedtebb nem indoeurópai nyelv Európában.

Az ország és az állam hivatalos neve 1989. október 23-tól 2011. december 31-ig az alkotmány szerint „Magyar Köztársaság” volt, 2012. január 1. óta az Alaptörvény szerint „Magyarország”. Államformája köztársaság.

Földrajz

Lásd még: a Magyarország földtana cikket

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az Atlanti-óceán és keletre az Urál-hegység, tőle délre fekszik a Földközi-tenger és északra az Északi-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger az Adriai-tenger, körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe 93 030 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az országhatár hossza 2246 kilométer, ebből a szlovák határszakasz 679, az ukrán 137, a román 453, a szerb 164, a horvát 355, a szlovén 102, az osztrák pedig 356 km.

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria BUDAPEST Szeged Pécs Székesfehérvár Veszprém Győr Sopron Szombathely Miskolc Debrecen Nyíregyháza Kecskemét Dunaújváros Kaposvár Békéscsaba Kékes Duna Duna Tisza Balaton

Domborzat

Lásd még: a Magyarország természetföldrajza és a Magyarország legmagasabb hegyeinek listája cikkeket

A Csíra-szék Orgoványnál a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Bél-kő hegye és az egykori Bélapátfalvi Cementgyár tározója a Bükki Nemzeti Parkban

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon. Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. A legészakibb pont Füzér község területén, László-tanya közelében, legdélibb pont Beremend község területén, a legkeletibb pont Garbolc község területén, és a legnyugatibb pont pedig Felsőszölnök község területén van.

Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. Az Alföld egy feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa Debrecen. A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence, a legnépesebb városa Győr. Az Alpokalja a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. A Dunántúli-dombság a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő, 682 méter) és a Villányi-hegység (legmagasabb pontja a Szársomlyó, 442 méter). A Dunántúli-középhegység a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék (történelmi borvidék) a Vértes és a Velencei-hegység. Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Itt található a Mátra, ami a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik egy egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Vízrajz

Lásd még: a Magyarország vízrajza cikket

A Balaton Tihanynál

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna, amely teljes hossza 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami 962 km, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió-csatorna (ami a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz) és a Dráva, ami már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, a bal parti mellékfolyója pedig az Ipoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói a Bodrog, a Sajó (jelentős mellékfolyója a Hernád) és a Zagyva, bal parti mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (a Sebes-Körös, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös valamint a Berettyó) és a Maros. A „Balaton táplálójá”nak nevezik a Zala folyót. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton; felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-t nádas borít.

Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték. Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.

Élővilág, természetvédelem

Lásd még: a Magyarország növényzete és a Magyarország védett állatai cikkeket

A hungarikumnak számító magyar szürke szarvasmarhák legelés közben Szinpetriben

Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron. Az ország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók, Budapesten a Városliget, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Sas-hegy és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az Abaligeti-barlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a Pilis, a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), a Gemenc, a Gyulaj, az Alpokalja és a Mecsek. Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk-vidék (Lillafüred, barlangok), az Aggteleki Nemzeti Park. Az Alföldön a Hortobágy, ami világörökségi helyszín, Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek a Vácrátót, a Zirc, a Badacsonytomaj, a Kám, a Kőszeg, a Kámon, a Vép, a Szeleste és a Szarvason találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi Medvepark. Magyarországon az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll - ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.

Nemzeti parkok

Lásd még: a Magyarország védett természeti területeinek listája cikket

	Nemzeti Park	Igazgatóság	Terület	Alapítva
1	Hortobágyi	Debrecen	82 000 ha	1973
2	Kiskunsági	Kecskemét	53 000 ha	1975
3	Bükki	Eger	40 200 ha	1976
4	Aggteleki	Jósvafő	20 170 ha	1985
5	Fertő–Hanság	Sarród	23 731 ha	1994
6	Duna–Dráva	Pécs	50 000 ha	1996
7	Duna–Ipoly	Budapest	60 300 ha	1997
8	Balaton-felvidéki	Csopak	57 000 ha	1997
9	Körös–Maros	Szarvas	50 100 ha	1997
10	Őrségi	Őriszentpéter	43 927 ha	2002

Történelem

Lásd még: a Magyar történelem cikket

Részlet a Feszty Árpád A magyarok bejövetele című, a honfoglalást ábrázoló körpanorámájából, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Benczúr Gyula festménye Vajk megkeresztelése címen, amely verzió Szent Adalbertet teszi meg István király megkeresztelőjének

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

Honfoglalás és a Magyar Királyság

Lásd még: A magyar nép kialakulása és a középkori Magyar Királyság története cikkeket

István király alakja a Képes krónikában

Az ősmagyarság legkorábbi ismert hazájának a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). Ezt követően a 7. és a 9. század között a Don folyó melletti Etelközben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a volgai bolgárokhoz csatlakozott a Volgai Bolgárországban. Vannak nyomai egy Kaukázusi Magyarországnak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott. A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben (az eltérésre a Kettős honfoglalás, illetve a Kitalált középkor elmélet adhat magyarázatot). A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát, ekkoriban a keresztény templomokban a könyörögés részévé váltak a félelmet tükröző szavak, mint a 900-as évek elején született Modenai himnuszban: „Ab Ungerorum nos defendas iaculis”, azaz „Védj meg minket a magyarok támadásától”, illetve a magyar történetírásban sokszor idézett: „A sagittis Hungarorum libera nos, Domine!” azaz „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” formula, ennek azonban nincs meg a kora középkori forrása. A komolyabb Nyugat-Európába induló hadjáratok az augsburgi csata (955) után véget értek, de Dél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as quedlinburgi találkozó jelentette.

Géza fejedelem nyugat felé fordult, miután székhelyéül megválasztotta Esztergomot, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. István király nevelője Adalbert prágai püspök volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá Gizella bajor hercegnével. Géza az öröklésben a hagyományos szeniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az első szülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon. Koppány Tar Szerénd fia volt, aki Géza másodunokatestvére és Árpád egyik fiának, Tarhacsinak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medencében.

Miután 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye (Székesfehérvár és Buda mellett) Visegrád volt. A 15. században a Magyar Királyság Európa jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz. Az ország fővárosa Buda lett, Mátyás híres királyi reneszánsz udvarával. Mátyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.

Török hódoltság

A török korból fennmaradt Gázi Kászim pasa dzsámija a pécsi Széchenyi téren

Székely Bertalan festménye az Egri nők harcáról Eger várának ostrománál, a törökök ellen

Az 1520-as évek elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és azt sikeresen át is törték. Elfoglalták Nándorfehérvárt 1521-ben. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belháborúnak véget vetve 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, a Királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (később Erdélyi Fejedelemség), illetve a hódoltság területére.

A hódoltság igazgatására létrejött a budai vilajet. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. A tizenöt éves háború kitöréséig kiterjesztették hatalmukat a Délvidék mellett az Alföld nagy részére és a Dunántúl déli és keleti részére. 1552-ben megalakult a temesvári vilajet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilajet, valamint a rövid életű győri is. Az Alföldet és a Partiumot tatárok pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a Föld színéről. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el. Az adóterhek egyre növekedtek, ugyanakkor az osztrák Habsburgok ereje egyre nőtt. Az Oszmán hadsereg még a század végén is támadott, de Bécset nem sikerült meghódítaniuk. Az 1683-as Bécs előtti vereség után a Szent Liga igen gyorsan kiűzte a törököket a Hódoltság túlnyomó részéről. Az 1699-es karlócai béke után már csak a Temesköz maradt török kézen.

A török uralom alatti országrész településeinek jelentős része a kora újkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében Zrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a törökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében. A Wesselényi-összeesküvés során a Királyi Magyarország nemessége 1670-ben a Habsburgok ellen fordult, a szervezkedést azonban leleplezték. Thököly Imre vezetésével még egy próbálkozás történt az uralkodóház elleni szabadságharc megindítására a törökökkel szövetségben, azonban 1685-ben ez is elbukott.

17. és 19. század között

Lásd még: a Reformkor, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Kiegyezés cikkeket

II. Rákóczi Ferenc portréja

A 17. század végére a keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit a karlócai béke szentesített. A század végére Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, de közigazgatásilag különállt az ország további területeitől, és az uralkodó által kinevezett kormányzó irányította. Ettől az időtől a teljes Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult 1711-ben. A nagymajtényi síkságon 1711-ben 10 000 kuruc katona letette a hadi zászlóit és a fegyvereit. A 18. század folyamán a Habsburgok német-ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat. Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük. Erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlés során a magyar lett az ország hivatalos nyelve.

A dualizmus korában 1894 és 1896 között épült Millenniumi Földalatti Vasút, ami második legrégebbi földalatti a világon

Az 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos vezetésével megalakult független magyar kormány az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az áprilisi törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. Miután a Habsburg-ház teljesen törvénytelen módon visszavonta az 1848-as magyar alkotmányt, Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudtak leverni. A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a reformkor és a szabadságharc küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő passzív ellenállás közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar nemzet. Az ezt követő kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Ennek egyik feltételeként került sor június 8-án I. Ferenc József megkoronázására. Ezután, 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényeket (az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikket) és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely az első világháború végéig állt fenn.

Ferenc József közkedvelt felesége, Erzsébet királyné vagy becenevén Sisi magyar koronázási díszruhájában

A dualizmus korának fél évszázadát „boldog békeidőknek” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az 1867 és 1916 között uralkodó Ferenc József és közkedvelt felesége, Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot a liberalizmus politikája jellemezte. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első nemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest, ami Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt. A polgári osztály kialakulását segítette a nagyfokú asszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a zsidóság szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba Kelet-Európából. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a dzsentri elszegényedéséhez, másfelől a parasztiság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része zsellér lett a kapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a kivándorlást is, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba.

Az első világháború

Lásd még: a Magyarország az első világháborúban cikket

Az SMS Szent István Tegetthoff-osztályú csatahajó az első világháborúban

Az első világháborúban a Monarchia Németország szövetségeseként, több százezres emberáldozatot szenvedett el az orosz, és olasz frontokon, illetve a Balkánon. A háború alatt az francia külpolitika az Osztrák–Magyar Monarchia megbontása érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. Az Központi Hatalmak vereségének közeledtével, 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, és 31-én Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Első magyar köztársaságot, melyet akkor Magyar Népköztársaságnak is neveztek.

A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok, Csehország, Románia és Szerbia igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek és a nagyrészt magyarok által lakott területekre is. Az antant támogatásával katonai intervenció indult meg Magyarország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. A Szovjetunió mintájára megszervezett Tanácsköztársaság uralma, a magyarországi proletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai.

1919 és 1945 között

Lásd még: a Magyarország 1919–1945 között cikket

Horthy Miklós az első világháború utáni proletárdiktatúra következtében összeomlott Magyarország megszilárdítója és a Magyar Királyság kormányzója 1920 és 1944 között

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép"-e, a Magyar Királyság 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták

A trianoni békeszerződés következtében kialakult nemzetiségi arányok a volt Magyar Királyság területén létrejött államokban

A korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború után számos utódállamra bomlott. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A kényszerből „békeszerződés”-nek nevezett diktátum teljes mértékben figyelmen kívül hagyta mind a nemzetiségi, mind a nyelvi határokat, ehelyett politikai és gazdasági szempontok, és hamisított etnikai adatok alapján döntött. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.

A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő Tanácsköztársaság bukása után formálisan újra királyság lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget Horthy Miklós töltötte be egészen 1944-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az 1920-as évek elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott kommunista pártot), majd az 1930-as éveket a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország olasz, majd német segítséget remélt. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország 1941-es, Szovjetunióval szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de 1944 és 1945 között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a magyar haderő vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott antiszemitizmus, ami 1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 zsidó erőszakos halálához vezetett. A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye a fővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése volt.

1945 és 1989 között

Lásd még: a Magyarország 1945–1956 között, a Magyarország 1957–1989 között és a Magyar Népköztársaság cikkeket

Egy, az '56-os forradalom alatt szétlőtt tank a Móricz Zsigmond körtéren, a forradalom szereplőit 1956-ban az amerikai Time magazin az év embereinek titulálta

A német megszállás vége és Magyarország szovjet fennhatóság alá kerülése máig vitákat kelt, kétségtelen tény azonban, hogy Magyarország vesztesként fejezte be a második világháborút. Az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán Magyarország a trianoni határoktól is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a pozsonyi hídfőt (62 km²) is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és inflációval sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.

Kádár János a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja, az MSZMP főtitkára (1956 és 1988 között), az ő nevéhez fűződő politikai irányzat a gulyáskommunizmus

Az ország lendületes újjáépítése és a rövid életű Második magyar köztársaság után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek, illetve esetenként ki is végeztek. A Sztálin halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és 1956 októberében forradalom tört ki, amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak.

A forradalom leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd 1963-ban amnesztia következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.

A rendszerváltás óta

Lásd még: a Magyarország politikai élete cikket

Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás legfontosabb politikai aktusa a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország a 90-es évektől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak. A csatlakozás után két héttel részt vett a Szerbia és Montenegró ellen indított háborúban. Az afganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007. december 21-étől az EU schengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon. Az ország hivatalos fizetőeszköze a forint maradt, nem tért át az euróra. Az ország hivatalos megnevezését a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény a korábbi Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta.

2010. október 4-én az Ajkai Timföldgyár zagytározójából kiömlött vörösiszap mosta el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, hatalmas ipari katasztrófát okozva.

Államszervezet

Lásd még: a Magyarország államfőinek listája és a 2014-es magyarországi országgyűlési választás cikkeket

A Magyar Parlament épülete

Áder János köztársasági elnök

Orbán Viktor miniszterelnök

A jelenlegi hatályos magyar alaptörvény a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe a 2014-es országgyűlési választáson 199 parlamenti képviselőt választott meg, vegyes választási rendszerben. Az Országgyűlés összetétele a lenti táblázatban olvasható.

Kormányoldal (131)      Fidesz (115)      KDNP (16)
Ellenzék (68)      MSZP (29)      Jobbik (24)      LMP (5)      DK (4)      Együtt - a Korszakváltók Pártja (3)      PM (1)      MLP (1)      Független (1)

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő javasolja a miniszterelnököt, és nevezi is ki azt. A rendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton, aki után Sólyom László 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-án lemondott, majd Kövér László, mint az Országgyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. Május 2-án az Országgyűlés megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké.

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is. A jelenlegi, 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben újraválasztott miniszterelnök Orbán Viktor. Magyarország Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.

Igazságszolgáltatás

Az egykori Magyar Királyi Kúriának helyet adó Igazságügyi palota épülete Budapesten, ma Néprajzi Múzeum

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított) 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben. A Kúria legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

Védelmi rendszer

Lásd még: a Magyar Honvédség cikket

Az Egyesült Államok elnökének fogadása 2006-ban (a háttérben huszárok láthatók)

A magyar különleges erőkhöz tartozó katonák egy horvátországi hadgyakorlaton

A Magyar Honvédség feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) 50 780 fő. Korábban körülbelül 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető - alárendelt arány 20:80%. A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt 2008-ban, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások 2006-ban 283,1 milliárd forint, a GDP 1,17%-a, mely 2007-re 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és 2010-re eléri a 322 milliárd forintot.

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti. A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre. Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul. A Magyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.

Közigazgatási felosztás

Lásd még: a NUTS:HU cikket

Magyarország megyéi és fővárosa

Magyarország közigazgatási területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154 város és község. A települések közül 328 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 119 nagyközség (2010. január 1-jén). Ezen területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a járás. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

Magyarország régiói: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 175 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest önálló kistérséget alkot. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2011. január 1. napjára vonatkoznak.)

Megye	Székhely	Népesség	Régió
Bács-Kiskun	Kecskemét	524 841 fő	Dél-Alföld
Baranya	Pécs	391 455 fő	Dél-Dunántúl
Békés	Békéscsaba	361 802 fő	Dél-Alföld
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	684 793 fő	Észak-Magyarország
Budapest főváros	Budapest	1 744 665 fő	Közép-Magyarország
Csongrád	Szeged	421 827 fő	Dél-Alföld
Fejér	Székesfehérvár	426 120 fő	Közép-Dunántúl
Győr-Moson-Sopron	Győr	449 967 fő	Nyugat-Dunántúl
Hajdú-Bihar	Debrecen	565 674 fő	Észak-Alföld
Heves	Eger	307 985 fő	Észak-Magyarország
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	386 752 fő	Észak-Alföld
Komárom-Esztergom	Tatabánya	311 411 fő	Közép-Dunántúl
Nógrád	Salgótarján	201 919 fő	Észak-Magyarország
Pest	Budapest	1 237 561 fő	Közép-Magyarország
Somogy	Kaposvár	317 947 fő	Dél-Dunántúl
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	552 000 fő	Észak-Alföld
Tolna	Szekszárd	231 183 fő	Dél-Dunántúl
Vas	Szombathely	257 688 fő	Nyugat-Dunántúl
Veszprém	Veszprém	353 068 fő	Közép-Dunántúl
Zala	Zalaegerszeg	287 043 fő	Nyugat-Dunántúl

Népesség

Lásd még: a Magyarország népessége cikket

Magyarország népessége (1960 - 2015), a 2014-es népszámláláskor Magyarország népessége 9 896 000 fő volt

A 2014-es népszámláláskor Magyarország népessége 9 896 000 fő volt, a népsűrűsége pedig 126,8 fő/km². Ezen adatok alapján a teljes népességnövekedés, -0,10% A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány, 2013-ban 1000 főre 12,8 haláleset jutott, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma (a csecsemőhalandóság viszont alacsony:1000 csecsemőből 5 hal meg). A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja. Születéskor várható élettartam: 71,5 év férfiak esetén és 79,19 év nők esetén. A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. 0-14 évig terjedő lakosság az ország 14,8%-a, a 15-64 évig terjedő lakosság 67,7%, a 65 év fölöttiek pedig az ország lakosságának a 17,5%-át teszik ki. Az egészségügyi kiadások a GDP 7,75%-át teszik ki.

Etnikai és nyelvi megoszlás

Lásd még: a Magyarország nemzetiségei cikket

A magyarság aránya a Kárpát-medencében

Magyarország nemzetiségei (2011)
Kisebbség	Népessége
Cigány	315 583
Német	185 696
Román	35 641
Szlovák	35 208
Horvát	26 774
Szerb	10 038

Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvű. Más nyelv, 152 072.^[forrás?] A magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint 4-10%). Magyarország lakosságának több mint nyolcvan százaléka a többségi magyar etnikumhoz tartozik. Ez az arány majdnem kilencven százalékot ér el. Tizenhárom nemzetiség alakíthatott ki kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan tizenhárom nemzetiséget ismernek el honos magyarországi kisebbségként. A tizenhárom nemzetiség a következő: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. Nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hisz más alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk. Mindenesetre a lakosságnak minimum öt százaléka cigány vagy roma nemzetiségű. A hivatalos források 125 984 főt jelölnek. A németek aránya maximum két százalék, a szlovákoké maximum egy, bár az ország északnyugati felén egyre nagyobb a szlovák bevándorlás, a többi nemzetiség arányaiban tizenegy százalékos részesedést nem éri el a lakosságon belül, a szlovákok után a legnagyobb lélekszámú etnikum a horvátok, a szlovének, a szerbek és a ruszinok. Az oroszok, lengyelek, bolgárok, görögök, örmények együttes aránya ér el.

Felekezeti megoszlás

Lásd még: a Magyarország népességének vallási megoszlása cikket

Az ország legnagyobb vallási épületének számító Esztergomi bazilika éjszakai látképe

Magyarország lakosságának vallási összetétele

Felekezetek	Népesség	% arány
kereszténység	5 408 793	54,4
Katolikus egyház	3 871 922	39,0
római katolikus	3 691 389	37,1
görög katolikus	179 176	1,8
protestantizmus	1 985 576	14,2
református	1 153 454	11,7
evangélikus	215 093	2,2
ortodox kereszténység	13 710	0,1
egyéb keresztények	167 231	1,7
zsidó vallás	10 965	0,1
egyéb vallások	13 567	0,1
vallások együtt	5 433 325	54,6
felekezeten kívüli	1 806 409	18,2
nem válaszolt	2 698 894	27,2
ismeretlen	- -	-
összesen	9 937 628	100,00

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a lakosság mintegy fele (54,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás az országban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (39,0%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint harmadát teszi ki (37,1%), míg a görög katolikusok (1,8%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11,6%) és evangélikusok (2,2%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%). A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) iszlám vallású, a bevándorlókkal együtt pedig összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon. Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 18,2%-a vallotta magát.

A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. Az úgynevezett történelmi egyházaknak (melyekhez a lakosság több mint fele tartozik) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények úgy városon, mint falun.

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A katolikus egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiában a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

Legnépesebb települések

Lásd még: a Magyarország legnagyobb települései lakónépesség-, közigazgatási terület-, és a lakások száma szerinti listákat

1. Budapest	Rang	Város	Népesség	Rang	Város	Népesség	2. Debrecen 3. Szeged
	1.	Budapest	1 757 618	11.	Szolnok	72 786
	2.	Debrecen	203 506	12.	Tatabánya	66 791
	3.	Szeged	162 593	13.	Érd	63 993
	4.	Miskolc	159 554	14.	Kaposvár	63 742
	5.	Pécs	145 985	15.	Sopron	61 780
	6.	Győr	129 372	16.	Veszprém	60 761
	7.	Nyíregyháza	118 125	17.	Békéscsaba	60 334
	8.	Kecskemét	111 836	18.	Zalaegerszeg	58 959
	9.	Székesfehérvár	98 673	19.	Eger	54 609
	10.	Szombathely	77 866	20.	Nagykanizsa	48 241

Gazdaság

A legnagyobb címletű magyar bankjegy, a 20 000 forintos Deák Ferenc arcképével

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 26 126 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2013-ban 223 000 forint (nettó 147 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 7,6%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása alacsony (2,2% a Masstrichti kritérium 3%) deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 79,2%-ára tehető.

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is többletes.

A Magyar Suzuki 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég volt Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adta

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

2007-ben a behozatal értéke 1368 milliárd forint (68,62 milliárd euró), a kivitelé 1330 milliárd forint (68,18 milliárd euró), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd forint (443,5 millió euró) volt. 2006-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, 2007-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt. Az import 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország. A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott. Eleinte a állami támogatások csökkenése, majd a külföldi olcsó importáru árleszorító hatása, manapság az EU-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a jobb sorsa érdemes hazai mezőgazdaságot.

Szegedi paprika

Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.^[forrás?]

A termelés alakulása

Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az 1990-es években még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodást beleértve - és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt. A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 1992–1997 között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.

A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 1992–97 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagyfokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.

Földterület

Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 1986–90-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből. A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.

Birtokviszonyok

A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték. A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.

Bányászat

Magyarország bányászata a középkortól kezdve a nyugati országokhoz képest mindig fejlett volt. Ma már a bányászat kevés helyen zajlik, mert az ország a trianoni békeszerződés következtében legnagyobb bányavárosait (Besztercebánya, Körmöcbánya stb.) elveszítette. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a Mecsekben, barnaszén). Az 1990-es évektől Észak-Magyarországon a lignitet termelik. A kőolaj és földgáz az ország szükségletét részben fedezi. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szerény. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.

Ipara

Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szerény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).

Közlekedés

Városi közlekedés

Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelős Volán-társaságok bonyolítják a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Hat városnak van saját tömegközlekedési vállalata (Budapesten a BKV, Debrecenben a DKV, Kaposváron a KTRT, Miskolcon az MVK, Pécsen a Tüke Busz, Szegeden az SzKT), melyek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a helyi Volán-társasággal együttműködve.

Közúti közlekedés

Meglévő és tervezett magyarországi autópályák

Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A gyorsforgalmi utak hossza 2010. március 31-én közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.

A közúti távolsági tömegközlekedést a Volán-társaságok bonyolítják, melyből 24 létezik.

Vasúti közlekedés

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata

Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) által üzemeltetett Helyiérdekű Vasutat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.

Vízi közlekedés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

Légi közlekedés

Magyarországon öt nemzetközi repülőtér üzemel, de az utasforgalomnak több mint 90%-át a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bonyolítja le.

Magyarország repülőterei:

• Magyarország repülőtereinek listája

Kultúra

Művészetek

Liszt Ferenc, kiemelkedő magyar zeneszerző és zongoravirtuóz

Magyar Állami Operaház

Magyar Tudományos Akadémia

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc művei külföldön is nagy sikert arattak.

Tudomány és Nobel-díj

Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Nobel-díjas magyarok listája évszám szerint:

Név	Év	Kutatása	Nobel-díj típusa
Kertész Imre	2002	írói munkásság	Irodalmi Nobel-díj
Oláh György	1994	a karbokation kémia	Kémiai Nobel-díj
Harsányi János	1994	játékelmélet	Közgazdasági Nobel-emlékdíj
Gábor Dénes	1971	a holográfia feltalálója	Fizikai Nobel-díj
Wigner Jenő	1963	az atommagok és az elemi részecskék elmélete	Fizikai Nobel-díj
Békésy György	1961	a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusa	Orvosi Nobel-díj
Hevesy György	1943	radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazása	Kémiai Nobel-díj
Szent-Györgyi Albert	1937	a C-vitamin és a P-vitamin izolálása	Orvosi Nobel-díj
Zsigmondy Richárd	1925	a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyítása és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszerei	Kémiai Nobel-díj
Bárány Róbert	1914	a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiája	Orvosi Nobel-díj
Lénárd Fülöp	1905	A katódsugarak tulajdonságai	Fizikai Nobel-díj

Oktatási rendszer

Magyarországon az óvodák nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi és magántulajdonúak is. Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négy éves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a tankötelezettséget Magyarországon.

Sikeres érettségi vizsga után a diák főiskolán vagy egyetemen folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam - megfelelő tanulmányi előmenetel esetén -egy diploma ingyenes megszerzését biztosítja a magyar állampolgárok számára, a továbbiak tandíjkötelesek. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján. Az oktatási kiadások a GDP 4,85%-át adják. A tanár-diák arány 1:11. Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19 %, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.

Építészet

Lásd még: a Magyarország építészete és a Magyar építészek listája cikkeket

A „Magyar Versailles”-ként is becézett fertődi Esterházy-kastély

Magyarország történelme során több olyan kimagasló épületet is megalkotott már, amely európai és világ viszonylatban is nagy elismerésnek örvendenek. Ilyen például a kontinens legnagyobb zsinagógájának is számító Dohány utcai zsinagóga vagy Nagy zsinagóga, amely mór stílusban épült 1854-59 között Ludwig Förster tervei alapján, és amely közel háromezer ember befogadására is képes, ilyen még a Budapesten, a Városligetben megtalálható, Európa legnagyobb fürdőkomplexumának is számító Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban átadott neoreneszánsz épületegyüttese, továbbá az ország legnagyobb épületének számító Országház is, amely 268 méter hosszú és 96 méter magas, ezzel pedig az ország egyik legmagasabb épületének is számít, ilyen továbbá az ország legnagyobb vallási építménye, amely az egyik legnagyobbnak számít Európában is, a száz méter magas klasszicista stílusú Esztergomi bazilika, ahol egyben a világ legnagyobb egy vásznára festett oltárképe is megtalálható Michelangelo Grigoletti alkotásában, továbbá Magyarország ad otthont a második legnagyobb kiterjedésű apátságnak a világon, a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak, valamint a világ legrégebbi ókeresztény temetkezési helyének is, a Pécsen található ókeresztény sírkamráknak.

Turizmus

Lásd még: a Magyarország turizmusa, a Magyarországi turisztikai látnivalók listája és a Magyarországi műemlékek listája cikkeket

A magyar szecesszió egyik legkimagaslóbb alkotása, a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeum

Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Évente mintegy 7 millió turista látogatja. Az ország idegenforgalmi szempontból a kilenc régiókra osztható, ezek a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Tisza-tó régió. Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, a Sziget Fesztivál és a VOLT Fesztivál, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a Debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok, Miskolcon a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál.

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok (Szent István-bazilika), paloták (Budavári Palota), ókori, középkori és török kori (Gül Baba türbéje) emlékek, valamint barokk (Szent Anna templom), klasszicista (Nemzeti Múzeum), romantikus (Pesti Vigadó), neoreneszánsz (Magyar Állami Operaház), eklektikus (Néprajzi Múzeum) és szecessziós (Iparművészeti Múzeum) stílusú középületek és lakóházak, továbbá 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak (Széchenyi lánchíd), valamint a köztéri szobrok (Szabadság-szobor) és emlékművek (Millenniumi emlékmű) sokasága található.

A „Királyok Városa”-ként is emlegetett egykori főváros, Székesfehérvár híres főtere a püspöki palotával és az Országalmával

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak: Székesfehérvár, Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre.

Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Mohácsi Történelmi Emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu. Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Néprajz

Lásd még: a Magyar néprajztudomány és a Magyar népviselet cikket

Hagyományos magyar paraszti ház Abasáron, Heves megyében

Tradicionális magyar népviseletben lévők csárdás közben a Vajdaságban

A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarság etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A magyarság a 9. századtól folyamatosan használta saját írásrendszerét, a székely-magyar rovást, azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a 20. század elejére nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert magyar ábécét. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán három főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különböztetünk meg, ezek a Dunántúlon (például a Göcsej, a Hanság, az Ormánság, a Sárköz stb.), az Alföldön (például a Kiskunság, a Jászság, a Hajdúság stb.) és a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében (például a Palócság, Matyóföld, Hegyalja stb.) található régiók.

A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális, azaz apajogú nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok. A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a rideg állattartás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.), és ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztorkutyafajtáknak (mint a puli, a komondor stb.) a szerepe is csökkent.

A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki, a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina stb.) mellett a 17-18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.

Gyógyturizmus

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd, Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Egerszalók,Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Szeged, Székesfehérvár, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.

Gasztronómia

Dobostorta

Palacsinta

Tokaji aszú (A királyok bora, a borok királya)

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem tartozik is a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány. Nemzetközileg a gulyás (külföldön pörkölt-szerű valami), a paprikáskrumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rigójancsi, a rétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.

A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Badacsonyi szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el, de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

Sport

Hosszú Katinka a 100 méteres hátúszás díjátadóján a 2015-ös úszó-világbajnokságon, Kazánban

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 európabajnoki bronzérem). Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel. Manapság az ország már nem kiemelkedő ebben a sportágban.

Kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint az olimpiai játékok összesített éremtáblázatának 8. helye (167 arany, 144 ezüst, 165 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, labdarúgókat, mint Puskás Ferenc vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd.

Az országban fejlődő szinten van a jégkorong. A magyar férfi-válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is; 2008-ban Japánban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a 2009-ben Svájcban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.

A motorsport is népszerű. A magyar Szisz Ferenc nyerte az első Grand Prix (Nagydíj) futamot a világon, Franciaországban egy Renault-val. Az ország saját Formula–1-es futamot rendez a Hungaroringen 1986 óta. Az egyetlen magyar F1-es versenyző Baumgartner Zsolt volt, akinek pontot is sikerült szereznie a 2004-es Formula–1 amerikai nagydíjon. Magyarországon a ralibajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények közé tartoznak. Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-versenyző 2007-ben a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka. 2011-től Magyarország is rendez futamot a Túraautó-világbajnokság keretében, amelyben egy magyar versenyző, Michelisz Norbert is érdekelt.

Ünnepek és emléknapok

Dátum	Az ünnep neve	Munkaszüneti nap	Megjegyzés
Január 1.	Újév	igen
Március 15.	Az 1848-as forradalom ünnepe	igen
Változó	Húsvét (vasárnap és hétfő)	igen
Május 1.	A munka ünnepe	igen
Változó	Pünkösd (vasárnap és hétfő)	igen
Június 4.	A nemzeti összetartozás napja	nem
Augusztus 20.	Szent István ünnepe (állami ünnep)	igen
Október 6.	Aradi vértanúk	nem
Október 23.	1956-os forradalom ünnepe és a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának napja	igen
November 1.	Mindenszentek	igen
December 24.	Szenteste	nem	Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.
December 25. és 26.	Karácsony	igen
December 31.	Szilveszter	nem	Többnyire csökkentett munkaidő, módosított közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.

Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp., 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp., 2001–2002)
• Földünk országai (szerk. D. Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1981) ISBN 963-09-1666-5
• Gyógy + Wellness Magyarország 2007 (www.itthon.hu), 2007. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Tourinform, Bp., 2007
• Balassa–Ortutay 1979: Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest: Corvina, 1979, 752 o.

További információk

Nézd meg a magyarország címszót a Wikiszótárban!

Általános tudnivalók, hasznos információk

• A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai
• Magyarország a CIA World Factbook oldalán
• Google Pages Directory: Magyarország Országinfó
• Tourinform.hu

Térképek

• Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
• Térkép Kalauz
• Magyarország domborzati térképe
• OpenStreetMap CC licencű térképe Magyarországról

Képgalériák

• Magyarország-képgaléria a Startlap.hu-n

Hivatalok

• Kormányzati portál
• Központi Statisztikai Hivatal

Tanulmányok

• Open Directory – World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)
• Stratégiai Audit – Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarok
• Magyarország elnevezése idegen nyelveken
• Magyar névnapok
• Híres magyar nők listája
• Hungarikum
• Magyarország a nemzetközi szervezetekben