„Virágállatok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
|label1= [[Hexacorallia]] |
|label1= [[Hexacorallia]] |
||
|1={{clade |
|1={{clade |
||
|1=[[Ceriantharia]] |
|1=[[csőanemónák|Ceriantharia]] |
||
|2={{clade |
|2={{clade |
||
|1=[[Actiniaria]] |
|1=[[tengerirózsák|Actiniaria]] |
||
|2=[[Antipatharia]] |
|2=[[feketekorallok|Antipatharia]] |
||
|3=[[Corallimorpharia]] |
|3=[[Corallimorpharia]] |
||
|4=[[Scleractinia]] |
|4=[[kőkorallok|Scleractinia]] |
||
|5=[[Zoantharia]] |
|5=[[Zoantharia]] |
||
}} |
}} |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
|label2= [[Octocorallia]] |
|label2= [[Octocorallia]] |
||
|2={{clade |
|2={{clade |
||
|1=[[Alcyonacea]] |
|1=[[szarukorallok|Alcyonacea]] |
||
|2=[[Helioporacea]] |
|2=[[Helioporacea]] |
||
|3=[[Pennatulacea]] |
|3=[[tengeritollak|Pennatulacea]] |
||
}} |
}} |
||
}} |
}} |
||
A lap 2016. január 22., 13:20-kori változata
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Alosztályok | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú kategóriát. |
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
Előfordulásuk
A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
Megjelenésük
Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.
Életmódjuk
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.
Szaporodásuk
A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.
Rendszerezésük
A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.[1]
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:
- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) Haeckel, 1896
- tengerirózsák (Actiniaria)
- feketekorallok (Antipatharia)
- csőanemónák (Ceriantharia)
- Corallimorpharia
- †Rugosa Milne Edwards & Haime, 1850
- kőkorallok (Scleractinia) Bourne, 1900
- Zoantharia Gray, 1832
- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)
- szarukorallok (Alcyonacea) Lamouroux, 1812
- Helioporacea Bock, 1938
- tengeritollak (Pennatulacea) Verrill, 1865
Jegyzetek
- ↑ France, S. C., P. E. Rosel, J. E. Agenbroad, L. S. Mullineaux, and T. D. Kocher (1996. March). „DNA sequence variation of mitochondrial large-subunit rRNA provides support for a two subclass organization of the Anthozoa (Cnidaria)”. Molecular Marine Biology and Biotechnology 5 (1), 15–28. o. PMID 8869515.
Források
- Anthozoa Ehrenberg, 1834 WoRMS
- Ehrenberg, C. G. (1834). Beiträge zur physiologischen Kenntniss der Corallenthiere im allgemeinen, und besonders des rothen Meeres, nebst einem Versuche zur physiologischen Systematik derselben. Abhandlungen der Königlichen Akademie der Wissenschaften, Berlin. 1: 225-380., available online at http://bibliothek.bbaw.de/bibliothek-digital/digitalequellen/schriften/anzeige?band=07-abh/1832-1&seite:int=00000243
- Haeckel, E.1896. Systematische Phylogenie. Entwurf eines Natürlichen Systems der Organismen auf Grund ihrer Stammesgeschichte: Berlin, Georg Reimer.
- Daly, M., M.R. Brugler, P. Cartwright, A.G. Collins, M.N. Dawson, D.G. Fautin, S.C. France, C.S. McFadden, D.M. Opresko, E. Rodriquez, S.L. Romano, J.L. Stake. (2007). The phylum Cnidaria: A review of phylogenetic patterns and diversity 300 years after Linnaeus. Zootaxa. (1668): 127-182., available online at http://www.mapress.com/zootaxa/2007f/zt01668p182.pdf
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 13.)