„Antal Frigyes” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: Kör |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Gammagaba (vita) szerkesztéséről Steinbrück Ottó szerkesztésére |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Tagja volt a [[Vasárnapi |
Tagja volt a [[Vasárnapi Társaság]]nak.<ref>''A Vasárnapi Kör. Dokumentumok''. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta [[Karádi Éva]], [[Vezér Erzsébet]]. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.</ref> Kezdetben a [[Szépművészeti Múzeum]]ban dolgozott, az 1919-es [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] idején pedig a [[Direktóriumok (1919)#Művészeti és Múzeumi Direktórium|Művészeti és Múzeumi Direktórium]] helyettes vezetője, illetve egyetemi előadó volt. A tanácsköztársaság összeomlását kövevetően emigrált. 1933-tól fogva Londonban lakott, ahol szerkesztette a ''Kritische Berichte zur Kunstgeschichlichen Literatur'' c. periodikát. A marxista művészettörténetírás képviselője volt. |
||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
A lap 2016. január 21., 21:51-kori változata
Antal Frigyes | |
Született | Adler Frigyes 1887. december 21.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1954. április 4. (66 évesen)[1] London[1] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | művészettörténész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Antal Frigyes, 1905-ig Adler,[3] idegen nyelvterületen Frederick Antal (Budapest, 1887. december 21. – London, 1954. április 4.[4]) magyar marxista művészettörténész.
Élete
Tagja volt a Vasárnapi Társaságnak.[5] Kezdetben a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, az 1919-es kommün idején pedig a Művészeti és Múzeumi Direktórium helyettes vezetője, illetve egyetemi előadó volt. A tanácsköztársaság összeomlását kövevetően emigrált. 1933-tól fogva Londonban lakott, ahol szerkesztette a Kritische Berichte zur Kunstgeschichlichen Literatur c. periodikát. A marxista művészettörténetírás képviselője volt.
Főbb művei
- Florentine painting and its Social Background (London, 1947, németül is);
- Fuseli (London, 1956);
- Hogarth (London, 1962).
Jegyzetek
- ↑ a b c Dictionary of Art Historians (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 6.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1905. évi 87275. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 840. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 1. oldal 8. sor.
- ↑ Frederick Antal. Dictionary of art historians. Hozzáférés ideje: 2015. november 25.
- ↑ A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta Karádi Éva, Vezér Erzsébet. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Antal Frigyes. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 25.)
További információk
- Frederick Antal. Dictionary of art historians. Hozzáférés ideje: 2015. november 25.
- [Államrendészeti zsebkönyv.] Bp., M. Kir. Belügyminisztérium, [1944].
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.