„Ínség-szikla” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Hunger-rock 2011 (5).jpg|right|thumb|300px|A szikla közelről]] |
[[File:Hunger-rock 2011 (5).jpg|right|thumb|300px|A szikla közelről]] |
||
Az '''Ínség-szikla''' vagy '''Ínség-kő'''<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-124306-105274 A kő, NOL, 2003. augusztus 29.]</ref> egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a [[Duna|Dunában]] a [[Gellért-hegy]] lábánál. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak [[aszály]]os időszakban („[[éhezés|ínség idején]]”) fordulhat elő. Az utóbbi években [[2003]] szeptemberében, [[2011]] novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.<ref>[http://iho.hu/hir/kilatszik-a-duna-feneke-111117 Kilátszik a Duna feneke?], Indóház, 2011. november 19.</ref>A BME Építőanyagok és |
Az '''Ínség-szikla''' vagy '''Ínség-kő'''<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-124306-105274 A kő, NOL, 2003. augusztus 29.]</ref> egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a [[Duna|Dunában]] a [[Gellért-hegy]] lábánál. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak [[aszály]]os időszakban („[[éhezés|ínség idején]]”) fordulhat elő. Az utóbbi években [[2003]] szeptemberében, [[2011]] novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.<ref>[http://iho.hu/hir/kilatszik-a-duna-feneke-111117 Kilátszik a Duna feneke?], Indóház, 2011. november 19.</ref>A BME Építőanyagok és |
||
Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő. |
Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű [[homokkő]]. |
||
== Földrajzi helyzete == |
== Földrajzi helyzete == |
A lap 2016. január 20., 06:54-kori változata
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő[1] egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, 2011 novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.[2]A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő.
Földrajzi helyzete
A Gellért-hegy lábánál, a budai alsó rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.[3][4][5] 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett.[6][7]
Elnevezése
A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Ez nagyjából 95 cm-es vízállásnál következik be.[8][9]
Néha a nevét többesszámban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amik külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint ezek egy része független magától az Ínség-sziklától.[10]
Kapcsolata a környezetével
A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották [forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek.
A 2000-es évek elején az M4-es metró előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.[11] Mivel az Ínség-szikla fölött folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Jegyzetek
- ↑ A kő, NOL, 2003. augusztus 29.
- ↑ Kilátszik a Duna feneke?, Indóház, 2011. november 19.
- ↑ Már gyalog is átgázolhatunk a Dunán. Origo, 2003. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla, Dunai-szigetek-blog, 2011. november 24.
- ↑ Milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa?, Dunai-szigetek-blog, 2015. augusztus 16.
- ↑ Lemérték Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsát, Index.hu, 2015.09.05.
- ↑ Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!
- ↑ Hihetetlen, de igaz: a Duna vízállása Budapestnél 107 centiméter, HVG.hu, 2015. augusztus 13.
- ↑ Majdnem kilátszik a Dunából az Ínség-szikla, 168 Óra Online, 2015. augusztus 16.
- ↑ Szenthe, István: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Tóth, Tamás, Csontos László, Dövényi Péter, Fekete Noémi, Magyari Árpád, Nagymarosi András, Szafián Péter, Vida Róbert, Windhoffer Gábor. Szakvélemény a budapesti 4. metró vonal I. szakaszának Duna alatti átvezetése földtani viszonyairól a területen végzett szeizmikus felmérés eredményei alapján (jelentés). Geomega Kft. (2001)