„Antal Frigyes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Gammagaba (vitalap | szerkesztései)
3. sor: 3. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Tagja volt a [[Vasárnapi Társaság]]nak.<ref>''A Vasárnapi Kör. Dokumentumok''. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta [[Karádi Éva]], [[Vezér Erzsébet]]. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.</ref> Kezdetben a [[Szépművészeti Múzeum]]ban dolgozott, az 1919-es [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] idején pedig a [[Direktóriumok (1919)#Művészeti és Múzeumi Direktórium|Művészeti és Múzeumi Direktórium]] helyettes vezetője, illetve egyetemi előadó volt. A tanácsköztársaság összeomlását kövevetően emigrált. 1933-tól fogva Londonban lakott, ahol szerkesztette a ''Kritische Berichte zur Kunstgeschichlichen Literatur'' c. periodikát. A marxista művészettörténetírás képviselője volt.
Tagja volt a [[Vasárnapi Kör]]nek (''Sonntagskreis'').<ref>''A Vasárnapi Kör. Dokumentumok''. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta [[Karádi Éva]], [[Vezér Erzsébet]]. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.</ref> Kezdetben a [[Szépművészeti Múzeum]]ban dolgozott, az 1919-es [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] idején pedig a [[Direktóriumok (1919)#Művészeti és Múzeumi Direktórium|Művészeti és Múzeumi Direktórium]] helyettes vezetője, illetve egyetemi előadó volt. A tanácsköztársaság összeomlását kövevetően emigrált. 1933-tól fogva Londonban lakott, ahol szerkesztette a ''Kritische Berichte zur Kunstgeschichlichen Literatur'' c. periodikát. A marxista művészettörténetírás képviselője volt.


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==

A lap 2016. január 18., 22:37-kori változata

Antal Frigyes
SzületettAdler Frigyes
1887. december 21.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1954. április 4. (66 évesen)[1]
London[1]
Állampolgársága
Foglalkozásaművészettörténész
SablonWikidataSegítség

Antal Frigyes, 1905-ig Adler,[3] idegen nyelvterületen Frederick Antal (Budapest, 1887. december 21.London, 1954. április 4.[4]) magyar marxista művészettörténész.

Élete

Tagja volt a Vasárnapi Körnek (Sonntagskreis).[5] Kezdetben a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, az 1919-es kommün idején pedig a Művészeti és Múzeumi Direktórium helyettes vezetője, illetve egyetemi előadó volt. A tanácsköztársaság összeomlását kövevetően emigrált. 1933-tól fogva Londonban lakott, ahol szerkesztette a Kritische Berichte zur Kunstgeschichlichen Literatur c. periodikát. A marxista művészettörténetírás képviselője volt.

Főbb művei

  • Florentine painting and its Social Background (London, 1947, németül is);
  • Fuseli (London, 1956);
  • Hogarth (London, 1962).

Jegyzetek

  1. a b c Dictionary of Art Historians (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 6.)
  2. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. A Belügyminisztérium 1905. évi 87275. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 840. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 1. oldal 8. sor.
  4. Frederick Antal. Dictionary of art historians. Hozzáférés ideje: 2015. november 25.
  5. A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta Karádi Éva, Vezér Erzsébet. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.

Források

További információk

  • Frederick Antal. Dictionary of art historians. Hozzáférés ideje: 2015. november 25.
  • [Államrendészeti zsebkönyv.] Bp., M. Kir. Belügyminisztérium, [1944].
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.