„Ínség-szikla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://epa.oszk.hu/01600/01635/00341/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2012_142_3_243-250.pdf Az Ínség-kő geológiája, Földtani Közlöny 142/3, 243–250., Budapest, 2012 ] |
* [http://epa.oszk.hu/01600/01635/00341/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2012_142_3_243-250.pdf Palotai Márton,, Mindszenty Andrea, Kopecskó Katalin, Poros Zsófia: Az Ínség-kő geológiája, Földtani Közlöny 142/3, 243–250., Budapest, 2012 ] |
||
{{Újbuda}} |
{{Újbuda}} |
||
A lap 2016. január 18., 00:53-kori változata
.jpg)
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő[1] egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, 2011 novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.[2]
Földrajzi helyzete
A Gellért-hegy lábánál, a budai alsó rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.[3][4][5] 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett.[6]
Elnevezése
.jpg)
A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Ez nagyjából 95 cm-es vízállásnál következik be.[7][8]
Néha a nevét többesszámban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amik külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint ezek egy része független magától az Ínség-sziklától.[9]
Kapcsolata a környezetével
A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották [forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek.
A 2000-es évek elején az M4-es metró előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.[10] Mivel az Ínség-szikla fölött folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Jegyzetek
- ↑ A kő, NOL, 2003. augusztus 29.
- ↑ Kilátszik a Duna feneke?, Indóház, 2011. november 19.
- ↑ Már gyalog is átgázolhatunk a Dunán. Origo, 2003. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla, Dunai-szigetek-blog, 2011. november 24.
- ↑ Milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa?, Dunai-szigetek-blog, 2015. augusztus 16.
- ↑ Lemérték Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsát, Index.hu, 2015.09.05.
- ↑ Hihetetlen, de igaz: a Duna vízállása Budapestnél 107 centiméter, HVG.hu, 2015. augusztus 13.
- ↑ Majdnem kilátszik a Dunából az Ínség-szikla, 168 Óra Online, 2015. augusztus 16.
- ↑ Szenthe, István: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Tóth, Tamás, Csontos László, Dövényi Péter, Fekete Noémi, Magyari Árpád, Nagymarosi András, Szafián Péter, Vida Róbert, Windhoffer Gábor. Szakvélemény a budapesti 4. metró vonal I. szakaszának Duna alatti átvezetése földtani viszonyairól a területen végzett szeizmikus felmérés eredményei alapján (jelentés). Geomega Kft. (2001)