„I. Devlet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
33. sor: 33. sor:


[[1555]]-től állandó háborút vívott [[Moszkva]] ellen, mert [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] a [[tatárok|tatár]] területek leigázására törekedett.<br>
[[1555]]-től állandó háborút vívott [[Moszkva]] ellen, mert [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] a [[tatárok|tatár]] területek leigázására törekedett.<br>
[[1568]]-ben [[I. Szelim]] sereget küldött az [[oroszok]] ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott ([[Orosz–török háború (1568–70)|asztrahányi hadjárat]]), de a hadjárat csúfos kudarccal ért véget. [[1571]]-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő [[mologyi csata|mologyi csatában]] vereséget szenvedett.
[[1568]]-ban [[I. Szelim]] sereget küldött az [[oroszok]] ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott ([[Orosz–török háború (1568–70)|asztrahányi hadjárat]]), de a hadjárat csúfos kudarccal ért véget. [[1571]]-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő [[mologyi csata|mologyi csatában]] vereséget szenvedett.


A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazáni és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az [[Ukrajna|Ukrajnával]] és [[Oroszország]]gal folytatott prémkereskedelemből.
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazáni és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az [[Ukrajna|Ukrajnával]] és [[Oroszország]]gal folytatott prémkereskedelemből.

A lap 2016. január 14., 12:40-kori változata

I. Devlet Giráj
۱دولت كراى

Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1551 1577
ElődjeI. Száhib Giráj
UtódjaII. Iszlám Giráj
Életrajzi adatok
UralkodóházGiráj-dinasztia
Született1512
Elhunyt1577. június 25. (65 évesen)
Bahcsiszeráj
NyughelyeBahcsiszeráj
ÉdesapjaMubarek Giráj
GyermekeiII. Mehmed Giráj
II. Iszlám Giráj
II. Gázi Giráj
I. Fetih Giráj
I. Szelamet Giráj
Mubarek Giráj
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Devlet Giráj
۱دولت كراى
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579).

I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (kb. 1512Bahcsiszeráj, 1577. június 25.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Eletrajza

Először a krími hordák vezére volt I. Száhib Giráj hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.

1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ban I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért véget. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.

A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazáni és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelemből.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Devlet I Giray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk


Előző uralkodó:
I. Száhib
Krími kán
15511577
Következő uralkodó:
II. Mehmed