Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő
Mária Anna főhercegnő
Született	1770. április 21. Firenze
Elhunyt	1809. október 1. (39 évesen) Temesújfalu
Szülei	Mária Ludovika magyar királyné II. Lipót magyar király
Foglalkozása	apáca
Tisztsége	apátnő
Sírhelye	Temesújfalu
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Habsburg–Lotaringiai Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (Erzherzögin Maria Anna Ferdinande Josepha Charlotte Johanna von Österreich), (Bécs, 1770. április 21. – Temesújfalu, 1809. október 1.), osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, II. Lipót császár leánya, 1791–1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Élete

Származása, testvérei

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Mária Anna főhercegnő született negyedikként.

A felnőtt kort megérő testvérek:

• Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
• Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
• Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
• Mária Anna főhercegnő (1770–1809).
• Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
• Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
• József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor).
• Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
• Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
• János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
• Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
• Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
• Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

Pályafutása

Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónra lépése után átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.

1791-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai Szent Vitus-székesegyházban vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását.

Mária Anna főhercegnő síremléke a temesújfalui templomban, az Eötvenesi Lovász-család sírboltjában.

Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és 1809. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Temesújfalun.

További információk

• http://www.guide2womenleaders.com/czech_eccleastical.htm Csehországi női egyházfejedelmek
• http://www.guide2womenleaders.com/womeninpower/Womeninpower1770.htm Életrajzi adatai.
• http://www.thepeerage.com/p89.htm#i889 ÉLetrajzi adatai.
• Hugh Montgomery-Massingberd: Burke's Royal Families of the World, 1. kötet, London, 1977.