„Rakovszky Zsuzsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kdano (vitalap | szerkesztései)
2 056 szerkesztés
a OIK jav.
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a →‎Élete: Átirányítások javítása (Turkásznivalók), replaced: ELTE → ELTE
32. sor: 32. sor:
Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.
Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.


Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az [[ELTE]] BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az [[Országos Idegennyelvű Könyvtár|Állami Gorkij Könyvtárban]], 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a [[Magyar Helikon Könyvkiadó|Helikon Kiadónál]], azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.
Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az [[Országos Idegennyelvű Könyvtár|Állami Gorkij Könyvtárban]], 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a [[Magyar Helikon Könyvkiadó|Helikon Kiadónál]], azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.


[[1988]]-tól négy hónapig a [[Soros Alapítvány]] költészeti ösztöndíjasa [[London]]ban. [[1990]]-ben az [[Iowai Nemzetközi Írókongresszus]], majd [[1994]]-ben a [[Poetry International]] vendége.
[[1988]]-tól négy hónapig a [[Soros Alapítvány]] költészeti ösztöndíjasa [[London]]ban. [[1990]]-ben az [[Iowai Nemzetközi Írókongresszus]], majd [[1994]]-ben a [[Poetry International]] vendége.

A lap 2016. január 10., 12:51-kori változata

Rakovszky Zsuzsa
Élete
Született1950. december 4. (73 éves)
Sopron
Nemzetiségmagyar
SzüleiSzűcs Zsuzsanna
Rakovszky Tibor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, regény, novella
Első műveJóslatok és határidők (1981)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiGraves-díj (1980)
Déry Tibor-díj (1986, 1991)
József Attila-díj (1988)
Artisjus Irodalmi Díj (1989)
Az Év könyve-jutalom (1989)
IRAT-nívódíj (1992)
a Soros Alapítvány Életműdíja (1992)
a Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
Salvatore Quasimodo-díj (1999)
Magyar Irodalmi Díj (2002)
Márai Sándor-díj (2003)
AEGON művészeti díj a Visszaút az időben című kötetéért (2007)
Prima-díj (2008)
Kossuth-díj (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakovszky Zsuzsa témájú médiaállományokat.

Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.

1988-tól négy hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus, majd 1994-ben a Poetry International vendége.

1974-től 1981-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él. Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.[1]

Művei

  • Jóslatok és határidők (1981)
  • Tovább egy házzal (1987)
  • Fehér-fekete (1991)
  • Hangok (1994)
  • New life (1994)
  • Egyirányú utca (1998)
  • A kígyó árnyéka (2002)
  • Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse (2002)
  • A hullócsillag éve (2005), regény, Magvető, ISBN 9789631424355
  • Visszaút az időben - versek 1981-2005 (Magvető (2006)
  • A Hold a hetedik házban (2009)
  • VS (2011)

Műfordításai

  • A megbabonázott pudding. Ír népmesék (1982)
  • Wordsworth és Coleridge versei (Másokkal.) (1982)
  • E. S. Gardner: A rettegő örökösök esete (1982)
  • Kingsley Amis: A szűz és az egyszarvú (1983)
  • J. Porter: Dover mindent megold (1983)
  • L. Black: Gyilkosság pár pennyért (1983)
  • P. R. S. Moorey: Bibliai tájak (1984)
  • Robert Browning, Lewis Carroll és mások versei: Klasszikus angol költők (1986)
  • Theodor Storm és C. F. Meyer versei: Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei (1986)
  • Nie Hua-ling: Két asszony Kínából (1986)
  • John Paget: Magyarország és Erdély (1987)
  • W. Trevor: Balvégzet bolondjai (1987)
  • R. E. Sherwood: Roosevelt és Hopkins (1989)
  • Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop és Adrianne Rich: Amerikai költők antológiája (1990)
  • G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt (1990)
  • D. M. Thomas: A fehér hotel. Regény (1990)
  • Elizabeth Bishop: A képzeletbeli jéghegy (1990)
  • S. Sontag: Az AIDS és metaforái (1990)
  • E. Bishop: A képzeletbeli jéghegy (1990)
  • D. M. Thomas: A fehér hotel (1990)
  • F. Forsyth: A háború kutyái (1992)
  • Tony Harrison, David Harsent: Új kabát, utolsó esély. Kortárs brit költők (1993)
  • R. Skynner: Hogyan éljük túl a családot? (1993)
  • W. Goyen: Arcadio (1993)
  • Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő (1994)
  • B. Fogle: 101 kérdés, amit a cicája megkérdezne a dokitól, ha beszélni tudna (1994)
  • K. Ross: A nagyapa jót akar (1995)
  • R. King: Teljes átalakítás (1996)
  • R. C. Estrada: Fegyverletétel (1996)
  • Malcolm Bradbury – L. Richard Ruland: Az amerikai irodalom története a puritanizmustól a posztmodernizmusig (Másokkal.) (1997)
  • Bertrand Russell: A hatalom és az egyén (1997)
  • C. Williams: Késő bánat? (1997)
  • L. Fielding: A szaxofonos fiú (1997)
  • B. Russell: A hatalom és az egyén (1997)
  • Moody–Martin: Írország története (Másokkal.) (1999)
  • Charles Frazier: Hideghegy (1999)
  • Henrik Ibsen: Drámák. Brand, Peer Gynt. (Kúnos Lászlóval.) (2003)
  • Euripidész: Médeia (2005)
  • Stephenie Meyer: Alkonyat (2008)
  • Stephenie Meyer: Újhold (2009)
  • Stephenie Meyer: Napfogyatkozás (2009)

Jegyzetek

Források

További információk

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rakovszky_Zsuzsa&oldid=17070906”