„Bencések” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
a →A rend története Magyarországon: Zarándok (WP:BÜ), replaced: zarándok → zarándok |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
[[Fájl:Tihany abbey 2.JPG|thumb|right|200px|A tihanyi apátság]] |
[[Fájl:Tihany abbey 2.JPG|thumb|right|200px|A tihanyi apátság]] |
||
[[Fájl:Sudika Győr Benedictine.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A győri bencés apátság]] |
[[Fájl:Sudika Győr Benedictine.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A győri bencés apátság]] |
||
Az első bencések 996-ban telepedtek le '''Szent Márton hegyén''', az 1001-es királyi alapítólevél [[Monte Cassino]] jogait adta meg a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi apátságnak]] is. Az [[Árpád-ház]] idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött [[hiteleshely]] (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek [[ereklye|ereklyéket]], ezért [[zarándok]]ok is gyakran látogatták őket. |
Az első bencések 996-ban telepedtek le '''Szent Márton hegyén''', az 1001-es királyi alapítólevél [[Monte Cassino]] jogait adta meg a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi apátságnak]] is. Az [[Árpád-ház]] idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött [[hiteleshely]] (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek [[ereklye|ereklyéket]], ezért [[Zarándoklat|zarándok]]ok is gyakran látogatták őket. |
||
A [[14. század]]tól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a [[15. század]]ban elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor [[Tolnai Máté]] a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a [[Magyar Bencés Kongregáció]]t. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A [[17. század]] közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem [[1782]]-ben [[II. József magyar király|II. József]] kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. [[1950]]-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták. |
A [[14. század]]tól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a [[15. század]]ban elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor [[Tolnai Máté]] a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a [[Magyar Bencés Kongregáció]]t. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A [[17. század]] közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem [[1782]]-ben [[II. József magyar király|II. József]] kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. [[1950]]-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták. |
||
A lap 2016. január 8., 18:34-kori változata
| Szent Benedek-rend (Ordo Sancti Benedicti) | |
.svg) | |
| címer | |
| |
| Rövidítés | OSB |
| Egyéb nevek | bencések |
| Mottó | Ora et labora (Imádkozz és dolgozz!) |
| Alapító | Nursiai Szent Benedek |
| Alapítva | 529 k. |
| Székhelye | Church of Sant'Anselmo all'Aventino, Rome |
| Védőszent | Szűz Mária |
| A Szent Benedek-rend weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Benedek-rend témájú médiaállományokat. | |
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: Bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a Római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendje, amelyben Szent Benedek reguláját [1] követik, későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. Nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a 6. század elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját.
Bár a Bence név a Vince egyik formája, és nem a Benedeké, a Benedek-rendi elnevezést Magyarországon a Bencés név váltotta fel.
A bencések hatása óriási Európa tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora középkor folyamán.
A rend születése
Szent Benedek, a rend alapítója 480 körül született, Nursiában. Miután kitanulta a hét szabad művészetet, Rómában jogot tanult, majd visszavonulva a városból remeteéletet kezdett Subiaco erdejében, egy barlangban. Három év teljes magány után, mind többen kezdtek hozzá elzarándokolni, hogy lelki ügyekben tanácsát kérjék. Ebben az időben döbbent rá arra, hogy egy szerzetesközösségnek világos, közösen elfogadott életszabályzat alapján kell működnie: ez a szabályzat lett Szent Benedek Regulája. Először a subiacói völgyben alapított kisebb kolostorokat, majd 529-ben megalapította Monte Cassino közösségét, a nyugati kereszténység egyik legfontosabb kolostorát. Követői mind több monostort alapítottak Subiacóban és Monte Cassinón.
A bencések története
A nyugati szerzetesség kialakulása idején tulajdonképpen ez a rend volt hosszú ideig az egyetlen rend, ahogy az ortodox kereszténységen belül ma is csak egységes szerzetességéről beszélhetünk, amely csupán nyelvileg szegmentálódik. A többi, részben ebből kialakult (pl. ciszterciek), részben tőlük függetlenül alapított nyugati szerzetesrendtől mind szervezetileg, mind életvitelükben jelentősen eltérnek.
Európa kora középkori keresztény hitre térítésében nagy szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, angol és ír területen végzett missziós munka volt a VI.-IX. században.
A XI. században európai méretű lelki megújulás központja volt a burgundiai Cluny kolostora.
A rend története Magyarországon
Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. Az Árpád-ház idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket, ezért zarándokok is gyakran látogatták őket.
A 14. századtól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a 15. században elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor Tolnai Máté a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a Magyar Bencés Kongregációt. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A 17. század közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem 1782-ben II. József kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. 1950-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták.
A rend lelkisége
Híres bencések: Selmeci György, Canterburyi Szent Ágoston, Canterburyi Szent Anzelm, Szent Anszgár, Beda Venerabilis, Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Mór, Hrabanus Maurus, Alcuin, Arezzói Guidó. A bencés szentek száma meghaladja az ötezret, a bencés szerzetesből lett pápák száma 24.
A rend felépítése
Tulajdonképpen nincs hivatalos „Szent Benedek-rend” a katolikus egyházon belül, hanem több független ház (monostor) van, laza kongregációban. Ezek a kongregációk képviseltetik magukat a római központú Bencés Konföderációban. Ennek prézesapátja jelenleg a német származású, egykori Sankt Ottilien-i főapát, Notker Wolf.
Szent Benedek tanítását, Reguláját nem csupán a katolikus egyházon belül követik, hanem protestáns - pl. anglikán, lutheránus - bencések is vannak.
A rend napjainkban
Napjainkban a bencés rend 20 kongregációt számlál, szerzetesházaik száma 300 körül van, ezekben mintegy 9000 bencés él.
Magyarországon öt helyen, Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban vannak működő bencés rendházak, ezekben 76 szerzetes él (2008-as adat). 1953 óta a magyar kongregációhoz tartozik a São Pauloi magyar bencés perjelség. Pannonhalmán napjainkban is magas színvonalú oktatás folyik. Az iskolában csak bentlakásos tanulók járhatnak, akik elfogadják a keresztény és bencés értékrendet.
2003-ban nyitotta meg kapuit Sopronban a Magyar Bencés Kongregáció által fenntartott Idősek Háza is, ahol a dolgozók közel 80 idős lakónak nyújtanak nemcsak testi, de a bencés lelkiségen alapuló lelki, mentális gondozást.
Kapcsolódó szócikkek
- Ciszterciek
- Kamalduliak
- Jeruzsálemi Monasztikus Testvéri Közösség
- Pannonhalmi Bencés Főapátság
- Bencés Obláció
További információk
- A Szent Benedek Rend nemzetközi, többnyelvű honlapja
- Szent Benedek Regulája
- A Magyar Bencés Kongregáció tagjai
- Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma
- Tihanyi bencések, Tihany
- Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél
- Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr
- Szent Benedek Leányai Társaság, Tiszaújfalu
- Szent Benedek Tanulmányi ház, Budapest
- Bencés Diákszövetség
- Szent Benedek Idősek Háza, Sopron
