Kambodzsa

Kambodzsai Királyság
Preăh Réachéa Nachâk Kâmpŭchéa
Kambodzsa zászlaja Kambodzsa címere
Nemzeti mottó: (Nemzet, vallás, király) Nemzeti himnusz: Nokoreach
Fővárosa	Phnompen (Phnum Pénh)
é. sz. 11° 13′, k. h. 104° 55′11.216666666667, 104.91666666667
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	Norodom Sihamoni
Miniszterelnök	Hun Sen
Hivatalos nyelv	khmer
Beszélt nyelvek	angol, francia, kínai, csam
Függetlenség	Franciaországtól
Tagság	Lista ENSZ, IMF, ASEAN, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint	16 005 373 fő (2017)
Rangsorban	69
Népsűrűség	80,5 fő/km fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	34,67 milliárd USD (126)
Egy főre jutó	2399 dollár
HDI (2004)	0,583 (129) – közepes
Írástudatlanság	26,4%
Földrajzi adatok
Terület	181 035 km²
Rangsorban	89
Víz	2,5%%
Időzóna	UTC+7 Asia/Phnom_Penh (UTC+7)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Riel (1 riel = 100 sen) (KHR)
Nemzetközi gépkocsijel	K
Hívószám	855
Segélyhívó telefonszám	119 117 118
Internet TLD	.kh
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 Europlug BS 1363
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kambodzsai Királyság témájú médiaállományokat.
1 Pénzként a dollárt is használják.

Kambodzsa (khmerül: Kâmpŭchéa) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.

A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.

Földrajz

Nyugatról és északnyugatról Thaiföld, északkeletről Laosz, keletről és délkeletről pedig Vietnam határolja. 443 kilométernyi tengerpartja van a Thai-öbölnél.

Kambodzsa domborzati térképe

Domborzat

Felszíne kisebb rögökkel tarkított alföld, csak délnyugati részén találhatók középmagas hegyláncok. Az állam 75%-a 100 m-nél alacsonyabban fekszik. A kevés hegylánc közé tartozik a Cardamom-hegység, a Dâmrei-hegység (magyarul Elefánt-hegység), illetve a Dângrêk-hegység a thai határ közelében. Kambodzsa legmagasabb pontja, a Phnom Aoral 1813 méter magas.

Éghajlat

A trópusi monszun övezetben fekszik. A medence évi középhőmérséklete 27-28 °C, 3-4 °C évi ingadozással. A nappali maximumok: 30-35 °C, az éjszakai minimumok: 20-25 °C.

A délnyugati monszun csapadékban gazdag levegőt hoz India és a Thai-öböl felől május és október között. A legcsapadékosabb hónapok a szeptember és az október. A száraz évszak novembertől márciusig tart, ekkor az északkeleti monszun alig hoz csapadékot. A legszárazabb hónapok a január és a február.

Vízrajz

Tutajházak a Tonle Sap szélén

Kambodzsa vízrajzában két meghatározó tényező van:

• a Mekong (khmerül Tonle Thom, azaz „nagy folyó”)

A Mekong É-D-i irányban szeli át Kambodzsa területét. Felső szakasza zuhatagos, csak Kratyeh (Krachéh)-től hajózható.

• a Tonle Sap (Szap-tó, azaz „nagy tó”)

A Szap-tó (Tonle Sap) az ország legnagyobb tava. Száraz időszakban kb. 2600 km² területű, de az esős évszakban a 16 000 km²-es nagyságot is elérheti. A Mekong és a Tonle Sap sok embernek nyújt megélhetést a halászat révén.

Élővilág, természetvédelem

A csapadéknak megfelelően a medence természetes növénytakarója a ritkás, lombhullató monszunerdő, illetve a szavanna, a csapadékosabb hegyvidéken az örökzöld esőerdő. A háborúk és az intenzív fakitermelés következtében az erdők kissé megritkultak és az itt élő állatfajok egy része eltűnt, illetve veszélyeztetetté vált.

Történelem

Korai történelem

Az 1–6. századig a mai Kambodzsa a Thaiföldet, Malajziát, Laoszt és Dél-Vietnamot magában foglaló buddhista Funan-birodalomhoz tartozott, amely Kínával laza vazallusi függésben állt. A 6. században alakult ki a Csenla-állam, amely Észak-Kambodzsára és Dél-Laoszra terjedt ki. Ennek uralkodó vallása a hinduizmus volt.

A Khmer Birodalom (802–1431)

Angkor romjai

802-ben II. Dzsajavarman alapította a Khmer Birodalmat, amely évszázadokig a legerősebb állam volt az Indokínai-félszigeten. A korlátlan hatalmú uralkodók sorozatos hadjáratokban hatalmas területeket hódítottak meg. Az állam a 12. században, II. Szurjavarman és VII. Dszavajarman uralkodása idején érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor hatalma kiterjedt a Maláj-félszigetre, illetve a mai Kambodzsa, Laosz, Sziám és Dél-Vietnam területére. Magas színvonalú mezőgazdasággal, illetve kézműiparral rendelkezett, és élénk kereskedelmet folytatott Indiával és Kínával. A 13. századtól belső viszályok, valamint a thai és vietnami betörések gyengítették a birodalmat, míg végül 1432-ben a khmerek feladták a fővárosukat, Angkort.

1432–1863

Angkor elfoglalása után a khmer állam áthelyezte székhelyét Phnompenbe. A thai és vietnami királyok további területeket szakítottak le az országból, végül Kambodzsa függő helyzetbe került Sziámmal (Thaiföld) szemben. 1618-ban egy sikeres felkeléssel kiűzték a sziámi helyőrséget, és rövid időre ismét független lett. Ezután azonban a Sziám és Vietnam közötti viszályok gyújtópontjába került az ország, amelyek egymást váltva uralkodtak az ország területének nagy részén. 1739-ben II. Thommo Racsa király megpróbálta visszafoglalni az elragadott területeket, de nem járt sikerrel. Ezután tovább folytatódott a Sziám és Vietnam közötti ellenségeskedés, Ang Mei kambodzsai királynő uralkodása idején különösen, egészen a francia gyarmatosításig.

Kambodzsa a gyarmati időszakban (1863–1953)

Az ország 1863 és 1953 között az Indokína nevű francia gyarmat része volt. 1863-ban a Sziám által hatalomra juttatott király, Norordom, Franciaország védnökségét kérte. 1867-ben erről meg is állapodott a sziámi király és Franciaország. Ezért cserébe Battambang és Siem Reap tartományok is Sziám fennhatósága alá kerültek. 1906-ban ezeket visszakapta Kambodzsa egy francia–sziámi megállapodás értelmében. Ezek után mint francia gyarmat fejlődött tovább.

1941-ben Japán elfoglalta az országot, és ellenőrzése alatt tartotta egészen 1945-ig. 1945-ben Norodom Szihanuk kikiáltotta a függetlenséget, de ezután az országot ismét francia csapatok foglalták el. Végül további nyolcévnyi francia uralom és hosszú tárgyalások után 1953. november 9-én Kambodzsa függetlenné vált.

1953–1975

1955-ben Szihanuk lemondott a trónról apja javára, hogy miniszterelnök lehessen. 1960-ban apja halála után továbbra is ő maradt a miniszterelnök, de fölvette a hercegi címet is. A vietnami háború kezdete után a semlegességi politika mellett szállt síkra. 1970-ben gyógykezelés céljából Párizsba utazott, ezalatt 1970. március 18-án Lon Nol és Sziszovath Szirik Matak herceg vezetésével államcsínyt hajtottak végre. Emiatt az országban nemzeti ellenállási mozgalom bontakozott ki, és külföldi csapatok is érkeztek a felkelők segítségére, például a Viet Congtól. Emiatt Nixon elnök támadást rendelt el a Dél-Vietnammal határos Kambodzsa területén lévő Viet Cong bázisok ellen, illetve bombázták is az országot. Erre a Viet Cong katonái beljebb nyomultak az országban, ami azt tovább destabilizálta. Ez kedvezett a Vörös Khmerek mozgalmának, akik eddig főleg a hegyvidékeken birtokolták az országot, de ezután egyre inkább előrenyomultak, míg végül a kambodzsai újév napján, április 17-én bevonultak Phnompenbe.

A vörös khmerek (1975–1979)

A vörös khmerek rémuralmának áldozatai

Miután a Pol Pot vezette Vörös Khmerek bevonultak a fővárosba és kikiáltották a Demokratikus Kambodzsa nevű államot, az ország történelmének legsötétebb, legvéresebb korszaka kezdődött el.

A vörös khmerek egy agrárparaszti kommunista országot akartak létrehozni, és emiatt úgy gondolták, hogy nincs szükség értelmiségiekre. Ezért haláltáborokat hoztak létre, ahová bárkit elhurcoltak, ha értelmiségi, tanár, vallási vezető, nem khmer nemzetiségű, szemüveges, nyugattal kapcsolatban álló vagy a „rendszerre veszélyes” ember volt. Gyermekeket kényszerítettek arra, hogy azzal bizonyítsák hűségüket a Pol Pot rezsimhez, hogy beárulják, sőt egyenesen meggyilkolják szüleiket. Pol Pot az egzisztencializmus és a nyugat-európai kommunista „gondolkodók” egyik fő központjában, a párizsi Sorbonne egyetemen tanult. A legszolidabb becslések szerint is több mint egymillió ember halt meg, de van olyan vélemény, miszerint az akkori 8 milliós lakosság egyharmadát kiirtották. A városokból rengeteg embert telepítettek ki a bombázásokra hivatkozva. A kegyetlenkedések elől sokan átszöktek a thai határon.

Kambodzsai Népköztársaság (1979–1989)

A vietnami határ sorozatos megsértése és a vietnami kisebbség kivégzése miatt Vietnam 1979-ben elűzte a Pol Pot-rezsimet, amely a hegyekbe és őserdőkbe visszahúzódva folytatott gerillaharcot egészen 1996-ig. Pol Pot 1998-ban halt meg. Emberiség elleni bűntetteiért soha nem vonták felelősségre.

1979-ben, a vietnami hadsereg bevonulása után az általuk támogatott kormány került hatalomra. A katonák gerillaharcot folytattak a hegyekbe visszahúzódott Vörös Khmerekkel. A továbbra is polgárháborúhoz hasonló állapot az 1980-as évek végétől kezdett megszűnni. Ugyanekkor tárgyalások is kezdődtek a vietnami katonák kivonulásáról, amire végül 1989-ben került sor.

Az ENSZ Pol Pot rezsimjét továbbra is, mint az ország legitim kormánya ismerte el, így azok még a népirtást követően 15 évig megtarthatták helyüket az ENSZ-ben.^[forrás?]

A modern Kambodzsa

Miután a vietnami katonák elhagyták az országot, tárgyalások kezdődtek Párizsban az ország jövőjéről. ENSZ békefenntartó csapatokat küldtek az országba, és 1993-ban megtartották az első szabad választásokat. A választók 90%-a kinyilvánította a véleményét. Az első helyen Norodom Ranariddh pártja, a FUNCINPEC győzött, a második helyet a Hun Sen vezette CPP (Kambodzsai Néppárt), a harmadikat a Buddhista Liberális Párt szerezte meg. Megalakult a 120 tagú Nemzetgyűlés, amely Norodom Szihanukot választotta királlyá, Norodom Ranariddh és Hun Sen pedig miniszterelnökök lettek. Az 1998-ban tartott választásokat a CPP nyerte, maga mögé utasítva FUNCINPEC-et és az SRP-t. Koalíciós kormány alakult, a miniszterelnök Hun Sen lett. A 2003. július 27-én tartott választások hasonló eredménnyel végződtek. Ismét Hun Sen lett a miniszterelnök, és a mai napig is ő az. 2004-ben Szihanuk király egészsége leromlott, ezért lemondott a trónról. Először úgy tűnt, hogy Norordom Ranariddh lesz az új király, de a koronázó tanács végül Norodom Szihamonit választotta Kambodzsa új királyává.

Államszervezet, közigazgatás

Fájl:Nationalassembly pp.jpg

A nemzetgyűlés épülete (az előtérben), Phnom Penh

Alkotmány, államszervezet

• Az ország államformája alkotmányos monarchia.
• A király az állam feje. A jelenlegi királyt, Norordom Szihamonit 2004. október 29-én választotta királlyá egy kilenctagú koronázótanács. Igazi hatalma nem nagyon van, inkább reprezentációs feladatokat lát el.
• A kormány feje a miniszterelnök, akit a király nevez ki a Nemzetgyűlés jóváhagyása után. A tényleges hatalmat tehát a miniszterelnök által vezetett kormány, illetve a parlament két háza, a Nemzetgyűlés és a Szenátus birtokolja. A jelenlegi miniszterelnök Hun Sen.

Közigazgatási beosztás

A közigazgatást a következő módon osztották fel:

Egy település Siem Reap tartományban

Battambang egy útja a központi piac mellett

20 tartomány (khett):

Banteay Meanchey Battambang Kampong Cham Kampong Chhnang Kampong Speu Kampong Thom Kampot Kandal Koh Kong Kratié Mondulkiri Oddar Meancheay Pursat Preah Vihear Prey Veng Ratanakiri Siem Reap Stung Treng Svay Rieng Takéo

Phnompen, a főváros

Vidéken jellemző hagyományos házak

4 városi körzet (krong):

1. Phnom Penh
2. Sihanoukville (Kampong Som)
3. Pailin
4. Kep

10 sziget (koh):

1. Koh Kong
2. Koh Polaway
3. Koh Rong
4. Koh Rong Samlon
5. Koh Sess
6. Koh Tang
7. Koh Thass
8. Koh Tral (Vietnam irányítása alatt, Phú Quốc néven)
9. Koh Traolach
10. Koh Treas

Ezenkívül vannak még kisebb közigazgatási egységek, a körzetek (srok) és a közösségek (khum).

Népesség

Etnikai térkép

Kambodzsai khmer lány

Korábban a vietnamiak aránya meghaladta a 10%-ot, a kínaiaké a 6%-ot. A Pol Pot-rémuralom idején kb. egy millió ember pusztult el.

A népesség eloszlása egyenetlen. A Mekong mentén 250-500 fő/km², a belső száraz szavannán 25-30 fő/km².

Etnikai megoszlás

A lakosság 90%-a khmer nemzetiségű. Vietnami 5%, kínai 1%, egyéb 4% (indiai, lao, thai, nyugati).

Nyelvi megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a khmer, ami az ausztroázsiai nyelvcsalád mon-khmer ágába tartozik. Beszélik még a franciát, ami a gyarmati időszakban az Indokínai-félsziget lingua francája volt (lingua franca a.m. „közös nyelv”), és az angolt is, ami a diákok és az üzletemberek körében egyre népszerűbb.

Vallási megoszlás

Az ország lakosságának 93%-a a buddhista vallás khmer változatát gyakorolja; a muszlimok száma 5%, a keresztényeké 2%.

Gazdaság

Munkások a rizsföldön

Útszéli varroda

Általános adatok

Gazdasága: agrárország.Az 1970-es évek zűrzavara után '80-as évek második felétől kezdett el fejlődni a gazdaság jelentősebben. Az 1997-es gazdasági visszaesés után az ország 2000-től kezdve átlagosan 5%-kal nőtt GDP-je. A magas fejlődés ellenére a szomszéd országokhoz képest még mindig elmaradott. Még mindig nagy probléma a nagyméretű szegénység a nép körében és a korrupció.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Legnagyobb szerepe a mezőgazdaságnak van. A Mekong folyó, illetve a Tonlé Sab-tó és folyó mentén húzódó trópusi monszun éghajlatú alföldön elsősorban rizst termesztenek. További fő termények: kukorica, zöldségfélék, kesudió, édesburgonya, batáta, szója, gumi (kaucsuk).

A Tonlé Sab a Föld egyik halban leggazdagabb tava, sok kambodzsainak nyújt megélhetést.

Ipar

Főbb iparágak: ruházati ipar, építőipar, rizshántolás, halászat, faipar, gumiipar, drágakő bányászat, textilipar.

Kereskedelem

• Exporttermékek: fa, ruházat, gumi, rizs, hal
• Importtermékek: olajipari termékek, cigaretta, arany, építőanyag, gépek, közlekedési eszközök

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2014-ben:

• Export: USA 24,1%, az Egyesült Királyság 8,7%, Németország 8,1%, Kanada 7%, Japán 6,5%, Vietnam 5,3%, Thaiföld 5%, Hollandia 4,6%, Kína 4,1%
• Import: Thaiföld 28,1%, Kína 20,6%, Vietnam 16,8%, Szingapúr 7%, Hong Kong 5,7%, Dél-Korea 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Jelentős a turizmus.

Közlekedés

6-os főút Siem Reap-nál

Közúti közlekedés

A közúti közlekedésben egyre inkább kezd helyet kapni az autók és motorbiciklik használata, de még mindig fontos eszköz a hagyományos riksa. Ezt nemcsak a helyiek, hanem egyre többször a turisták is használják.

Vasúti közlekedés

Az országnak kettő, összesen 612 km hosszúságú egyvágányú, 1 méter nyomtávú vasútvonala van. Az egyik vonal Phnompenből Sihanoukville-be tart, a másik úgyszintén Phnompenből Sisophonba, de gyakran csak Battambangig megy.

Légi közlekedés

Két nemzetközi repülőtere van: a Pochentong nemzetközi repülőtér Phnompen közelében, a másik pedig az Angkor nemzetközi repülőtér Angkorvatban (Siem Reap), a turisták által gyakran látogatott romvárosban. Ezenkívül vannak még más városokban is repülőterek, de ezek csak helyi jelentőségűek (például Battambang, Mondulkiri, Ratanankiri, Stung Treng).

Vízi közlekedés

A folyami hajózás is jelentős a közlekedésben. Két hajózható folyó van, a Mekong és a Tonle Sap. 2 fő kikötő van, Phnompenben és Sihanoukville-ben, ezenkívül van még néhány kisebb kikötő is a folyók mentén.

Kultúra

Festmény a kambodzsai életről

A khmer kultúra a khmer birodalom virágkora alatt terjedt el. Erős befolyással voltak rá a szomszédos országok, Sziám és Laosz, illetve India, a hinduizmus és a buddhizmus. Főleg a khmer építészet és tánc a jelentős. Az építészetben sokak által ismert Angkorvat, a híres templomváros. A tánc sok hasonlóságot mutat a környező országokéval. A tradicionális khmer táncot az ország királya, Norodom Szihamoni is elő tudja adni.

Képek a kultúráról Általános iskola terme, Siem Reap Kisiskolások Tradicionális khmer táncosnő Apszara táncosnők Táncosnők Néptáncosok Népzenészek Gyakran lótuszülésben, kézzel esznek, (mint sok helyen Ázsiában) Rovarok étkezéshez eladók Templomkörzet udvarának bejárati kapuja, Wat Kandal, Battambang Khmer stílusú buddhista templom, Battambang Buddhista templom Battambangban Templomkörzet, Phnom Penh Buddhista szentély az út közepén, Siem Reap Dombormű egy angkori templomon, Banteay Srei Al-Serkal-mecset a fővárosban Al-Serkal-mecset a fővárosban

Khmer tánc - videó

Gasztronómia

A kambodzsai konyha hasonlóságokat mutat a környező országokéval, főleg a thai, az indiai és a kínai konyhával. Gyakran használ gyógynövényeket, például a kínai metélőhagymát vagy a vietnami koriandert. A fűszerek közül gyakran használt a kurkuma, a gyömbér és a citromfű, a gyümölcsök közül az ananász, a sapoldilla, a jan gyümölcs, a kuy gyümölcs, a zöldségek közül pedig a bébikukorica, a bambuszgyökér és a kínai brokkoli. A legnépszerűbb húsfajta a hal, a halból készült legkedveltebb étel pedig az amok. Ezenkívül népszerűek a sertéshúsból készül ételek, például a twah ko, ami a magyar hurkához hasonló étel, a bárány-, a csirke-, a marhahús, illetve a különleges fajták, például a béka-, a teknős-, a rák-, illetve a tarantullahús. Népszerű ételek az ansom chek, ansom chrook, ngam nguv, lok lak és a kuytheav.

Turizmus

Angkor romváros egy része: Angkorvat, buddhista szerzetesekkel

A Nemzeti Múzeum épülete a fővárosban

Phnom Penh: Ezüst Pagoda, Nemzeti Múzeum, Királyi Palota, Choeung Ek-i emlékmű

Angkor: templomváros

Sihanoukville: tengerparti üdülőhely

Udong: A Pol Pot rezsim áldozatainak állított emlékmű

Oltások

Javasolt oltások Kambodzsába utazóknak a következő betegségek ellen:

• Járványos gyermekbénulás
• Hastífusz
• Hepatitis A (nagy a kockázata a fertőzésnek)
• Hepatitis B (nagy a kockázata a fertőzésnek)
• Veszettség

Javasolt még a malária elleni gyógyszer. Az egész országban nagy a kockázata a megbetegedésnek.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz ellen

Ünnepek

Kambodzsa legjelentősebb ünnepe a Bonn Om Teuk („csónakverseny-fesztivál”). Az esős évszak végén tartják a Mekongon, amikor az kezd visszaállni a normális vízszintjére. Az ország népességének majdnem 10%-a kilátogat erre az eseményre. Részt vesznek a hajóversenyen, hálát adnak a holdnak, tűzijátékot néznek, és játékokat játszanak, mint például a foci vagy kakasviadal.

Nemzeti ünnep: november 9., a függetlenség napja, 1953

Sport

Labdarúgás

A Kambodzsai labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye az 1972-es Ázsia-kupán elért 4. helye volt.

Olimpia

Az országnak eddig nincs érme a játékokról.

• Bővebben: Kambodzsa az olimpiai játékokon

Források

• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kambodzsa témájú médiaállományokat.

• Kambodzsa.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Ongo