„Tell Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kép.
12. sor: 12. sor:
Az egyik dán legendában amelyet [[Saxo Grammaticus]] ''Gesta Danorum'' ''(Dánia Története)'' című munkájában dokumentált, szerepel szintén egy íjász, akinek története kísértetiesen hasonlít Tell történetéhez. Az íjász, Toko, más verzióban Tiki [[I. Harald dán király|Kékfogú Harald]] idejében élt és egyszer kérkedett tudományával, amit a király is meghallott. Harald hasonlóan szeszélyes és kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezért arra kényszeríti Tikit, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Az íjász végrehajtja a feladatot, de félre tesz egy nyílvesszőt, mert amennyiben fiát bármi érné, megöli Haraldot. Később lesben áll és egy jól irányzott lövéssel leteríti a zsarnokot. Minden bizonnyal aki először kiötlötte Tell Vilmos történetét, az bizonyára ismerte Grammaticus által lejegyzett Tiki tettét és felhasználta.
Az egyik dán legendában amelyet [[Saxo Grammaticus]] ''Gesta Danorum'' ''(Dánia Története)'' című munkájában dokumentált, szerepel szintén egy íjász, akinek története kísértetiesen hasonlít Tell történetéhez. Az íjász, Toko, más verzióban Tiki [[I. Harald dán király|Kékfogú Harald]] idejében élt és egyszer kérkedett tudományával, amit a király is meghallott. Harald hasonlóan szeszélyes és kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezért arra kényszeríti Tikit, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Az íjász végrehajtja a feladatot, de félre tesz egy nyílvesszőt, mert amennyiben fiát bármi érné, megöli Haraldot. Később lesben áll és egy jól irányzott lövéssel leteríti a zsarnokot. Minden bizonnyal aki először kiötlötte Tell Vilmos történetét, az bizonyára ismerte Grammaticus által lejegyzett Tiki tettét és felhasználta.


A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a ''Tell-ének'' nevű népszerű [[ballada|balladában]] terjedt, de [[1512]]-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Tell Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Tell és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól. Léteztek mesék Tell Vilmos későbbi kalandjairól is.
A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a ''Tell-ének'' nevű népszerű [[ballada|balladában]] terjedt, de [[1512]]-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Tell Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Tell és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól. Léteztek mesék Tell Vilmos későbbi kalandjairól is.Ezek a nem túl ismert történeteket Bakonyi Antal gyűjtötte össze és dolgozta fel őket 1783-ban.


A svájci [[Aegidius Tschudi]] 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Tell-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek [[Friedrich Schiller]] feldolgozása nyomán egész [[Európa|Európában]], majd később az egész világon ismertté váltak.
A svájci [[Aegidius Tschudi]] 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Tell-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek [[Friedrich Schiller]] feldolgozása nyomán egész [[Európa|Európában]], majd később az egész világon ismertté váltak.
[[Kép:Hungarian cards (30).jpg|bélyegkép|jobbra|Tell Vilmos a [[Magyar kártya|magyar kártyán]]]]
[[Kép:Hungarian cards (30).jpg|bélyegkép|jobbra|Tell Vilmos a [[Magyar kártya|magyar kártyán]]]]

== Feldolgozások ==
== Feldolgozások ==
* [[Friedrich Schiller]]: [[Tell Vilmos (dráma)]]; 1804/5
* [[Friedrich Schiller]]: [[Tell Vilmos (dráma)]]; 1804/5

A lap 2016. január 3., 16:48-kori változata

Tell Vilmos-mozaik a Svájci Nemzeti Múzeumban

Tell Vilmos (német nevén Wilhelm Tell) svájci szabadságharcos. Tell a legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt a mai Uri kanton vidékén. Életéről később mesék és legendák születtek, melyeket Friedrich Schiller is feldolgozott, megírván a Tell Vilmos című drámát. Tell Vilmos Svájc nemzeti hőse, alakja az alpesi állam önállóságának jelképe, valójában kitalált személy volt.

Tell Vilmos bosszúja

Gessler és Tell

A történet szerint 1307. november 18-án az Uri kantonban uralkodó zsarnok Gessler puszta gonoszságból arra kényszerítette az ijász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az a Vierwaldstätti-tavon kitört vihar közben megszökött. Tell bosszút forralva Gessler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi kilétét. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.

A Tell-legenda eredete

A gyermeke fején nagyon apró célpontot eltaláló hős legendája a germán mitológiából származik. Több germán nép körében található hasonló történet, így Németország, Norvégia, Dánia, Izland és Anglia szájhagyományaiban is.

Tell Vilmos szobra Altdorfban

Az egyik dán legendában amelyet Saxo Grammaticus Gesta Danorum (Dánia Története) című munkájában dokumentált, szerepel szintén egy íjász, akinek története kísértetiesen hasonlít Tell történetéhez. Az íjász, Toko, más verzióban Tiki Kékfogú Harald idejében élt és egyszer kérkedett tudományával, amit a király is meghallott. Harald hasonlóan szeszélyes és kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezért arra kényszeríti Tikit, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Az íjász végrehajtja a feladatot, de félre tesz egy nyílvesszőt, mert amennyiben fiát bármi érné, megöli Haraldot. Később lesben áll és egy jól irányzott lövéssel leteríti a zsarnokot. Minden bizonnyal aki először kiötlötte Tell Vilmos történetét, az bizonyára ismerte Grammaticus által lejegyzett Tiki tettét és felhasználta.

A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a Tell-ének nevű népszerű balladában terjedt, de 1512-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Tell Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Tell és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól. Léteztek mesék Tell Vilmos későbbi kalandjairól is.Ezek a nem túl ismert történeteket Bakonyi Antal gyűjtötte össze és dolgozta fel őket 1783-ban.

A svájci Aegidius Tschudi 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Tell-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek Friedrich Schiller feldolgozása nyomán egész Európában, majd később az egész világon ismertté váltak.

Fájl:Hungarian cards (30).jpg
Tell Vilmos a magyar kártyán

Feldolgozások

Források

Commons:Category:Wilhelm Tell
A Wikimédia Commons tartalmaz Tell Vilmos témájú médiaállományokat.

Irodalom