„Szepeshely” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor: 30. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==
*[[Michal Slivka (régész)|Michal Slivka]] 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
*[[Michal Slivka (régész)|Michal Slivka]] 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
* Zuzana Ludiková - [[Mikó Árpád]] - [[Pálffy Géza]] 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. [[Művészettörténeti Értesítő]] 56/2, 313-344.


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2016. január 1., 22:45-kori változata

Szepeshely (Spišská Kapitula)
Világörökség
A Szent Márton székesegyház a háttérben Szepes várával
A Szent Márton székesegyház a háttérben Szepes várával
Adatok
OrszágSzlovákia
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1993
Elhelyezkedése
Szepeshely (Szlovákia)
Szepeshely
Szepeshely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat.

Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.

Története

A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában. A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az 1662 és 1665 között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. A kolostort 1810 és 1815 között szemináriumnak építették át klasszicista stílusban. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. 1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Nevezetességei

Szent Márton székesegyház
A Szent Márton székesegyház ábrázolása (1880).
  • Püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át.
  • Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
  • Kanonokházai a 18. század végén épültek.

Irodalom

  • Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
  • Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. Művészettörténeti Értesítő 56/2, 313-344.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Spišská Kapitula
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat.