„Molekula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Ib11 (vitalap | szerkesztései) |
|||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
=== Poláris molekula === |
=== Poláris molekula === |
||
[[Fájl:H2O Polarization V.1.svg|jobbra|100px|bélyegkép|A víz poláris molekula]] |
[[Fájl:H2O Polarization V.1.svg|jobbra|100px|bélyegkép|A víz poláris molekula]] |
||
Ha a molekulát különböző kémiai elemek atomjai, tehát eltérő elektronegativitású atomok alkotják, akkor az erősebben elektronegatív atom jobban vonzza a kötő elektronpárt, és ez elektroneltolódáshoz, illetve kisebb, nagyobb dipólusmomentumhoz vezet: a molekulában részleges pozitív illetve negatív töltések jelennek meg. Ilyen a [[víz]]molekula, mely éppen polaritása miatt sok ionvegyület (például konyhasó: [[NaCl]]) jó [[oldat|oldószere]]. A vízmolekulában az oxigén részlegesen negatív, a hidrogén atomok pedig részlegesen pozitív töltésűek. |
Ha a molekulát különböző kémiai elemek atomjai, tehát eltérő elektronegativitású atomok alkotják, akkor az erősebben elektronegatív atom jobban vonzza a kötő elektronpárt, és ez elektroneltolódáshoz, illetve kisebb, nagyobb dipólusmomentumhoz (mágnesességhez) vezet: a molekulában részleges pozitív illetve negatív töltések jelennek meg. Ilyen a [[víz]]molekula, mely éppen polaritása miatt sok ionvegyület (például konyhasó: [[NaCl]]) jó [[oldat|oldószere]]. A vízmolekulában az oxigén részlegesen negatív, a hidrogén atomok pedig részlegesen pozitív töltésűek. |
||
== Egyszerű és összetett molekulák == |
== Egyszerű és összetett molekulák == |
||
A lap 2015. december 27., 21:41-kori változata
A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.[1][2]
A molekulákat alkothatják egyetlen kémiai elem atomjai – ilyen például az oxigénmolekula (O2) –, vagy állhat többféle elem atomjaiból is, mint például a vízmolekula (H2O).
A molekulák kristályrácsba szerveződhetnek, ekkor jön létre a molekularács.
Az összetett ionok elektromos töltéssel rendelkező anyagi részecskék, melynek atomjai szintén kovalens kötéssel kapcsolódnak egymással. Ilyen például az ammóniumion (NH+4), illetve az oxóniumion (H3O+).
A kinetikus gázelméletben a molekula kifejezést gyakran használják tetszőleges gázrészecske jelölésére, függetlenül annak összetételétől. Ez a definíció a nemesgázatomokat is molekulának tekinti, annak ellenére, hogy azok csak egyetlen – kémiai kötésben nem lévő – atomból állnak.[3]
Képlet
A molekulák képlete megadja a molekulát felépítő atomok milyenségét és pontos számát, így az jellemző a különböző molekulákra.
A különböző izomerek állhatnak azonos atomokból, miközben eltérő a molekulaszerkezetük.
A molekulák képlete kifejezhető a tapasztalati képlettel, molekulaképlettel vagy összegképlettel, illetve a szerkezeti, vagy más néven konstitúciós képlettel.
Tapasztalati képlet
A tapasztalati képlet sokszor, de nem minden esetben megegyezik a molekulaképlettel. Az acetilén molekulaképlete például C2H2, de az atomok aránya 1:1, így a tapasztalati képlet CH. A vegyületek tapasztalati képlete a vegyületet alkotó atomok legkisebb egész számokkal kifejezett aránya. A vízben például a hidrogén- és oxigénatomok aránya mindig 2:1, az etanolban a szén, hidrogén és oxigén aránya 2:6:1. Ez azonban nem határozza meg egyértelműen a molekulát, hiszen például a dimetil-éterben is ugyanez az atomok aránya. Az azonos atomokból felépülő eltérő szerkezeteket izomereknek nevezzük. A szénhidrátokban például ugyanaz az atomok aránya (szén:hidrogén:oxigén=1:2:1), és így tapasztalati képletük is azonos, de a molekulákat felépítő atomok száma különbözik.
Molekulák polaritása
Apoláris molekula
Egy kémiai elem két vagy többatomos molekulái apolárisak, ami azt jelenti, hogy a molekulának nincs dipólus momentuma, mivel az azonos elektronegativitású atomok egyformán vonzzák a kovalens kötést létrehozó kötő elektronpárt. Például: N2, P4, Cl2, H2, S8 stb. Különböző elektronegativitású atomokból álló molekula is lehet apoláris, amennyiben a polaritás vektorok kioltják egymást. Például: CO2, CH4, CCl4, BF3 stb.
Poláris molekula
Ha a molekulát különböző kémiai elemek atomjai, tehát eltérő elektronegativitású atomok alkotják, akkor az erősebben elektronegatív atom jobban vonzza a kötő elektronpárt, és ez elektroneltolódáshoz, illetve kisebb, nagyobb dipólusmomentumhoz (mágnesességhez) vezet: a molekulában részleges pozitív illetve negatív töltések jelennek meg. Ilyen a vízmolekula, mely éppen polaritása miatt sok ionvegyület (például konyhasó: NaCl) jó oldószere. A vízmolekulában az oxigén részlegesen negatív, a hidrogén atomok pedig részlegesen pozitív töltésűek.
Egyszerű és összetett molekulák
Monomer
Monomernek (a görög mono „egy” és meros „rész” szavakból) nevezzük azon egyszerű molekulákat, melyek megfelelő körülmények között képesek nagy számban összekapcsolódni (polimerizáció).
Dimer
Két összekapcsolódott monomerből álló molekula.
Trimer
Három összekapcsolódott monomerből álló molekula.
Oligomer
Kis („véges”) számú (rendszerint 10-100) összekapcsolódott monomerből álló molekula.
Makromolekula
Kb. száznál több atomot tartalmazó óriásmolekulákat makromolekuláknak nevezzük. Ezek alapvázát jellemzően szénatomok alkotják, és a szerves kémia foglalkozik velük részletesen.
Hivatkozások
Források
- ↑ molecule, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry (1994)
- ↑ Pauling, Linus. General Chemistry. New York: Dover Publications, Inc. (1970). ISBN 0-486-65622-5
Ebbin, Darrell, D.. General Chemistry, 3rd Ed.. Boston: Houghton Mifflin Co. (1990). ISBN 0-395-43302-9
Brown, T.L.. Chemistry – the Central Science, 9th Ed.. New Jersey: Prentice Hall (2003). ISBN 0-13-066997-0
Chang, Raymond. Chemistry, 6th Ed.. New York: McGraw Hill (1998). ISBN 0-07-115221-0
Zumdahl, Steven S.. Chemistry, 4th ed.. Boston: Houghton Mifflin (1997). ISBN 0-669-41794-7 - ↑ Chandra, Sulekh. Comprehensive Inorganic Chemistry. New Age Publishers. ISBN 8122415121
