Közönséges aranybagoly

Aranybagoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Család: Bagolylepkefélék (Noctuidae) Nem: Diachrysia Faj: D. chrysitis
Tudományos név
Diachrysia chrysitis Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aranybagoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aranybagoly témájú médiaállományokat és Aranybagoly témájú kategóriát.

Az aranybagoly (Diachrysia chrysitis) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Az aranybagoly elterjedési területe egész Európa, a sarki övezetig. A mély fekvésű területeken a leggyakoribb. A lepke nem ritka, mennyisége azonban erősen ingadozik. Minden évben nagyobb számban repül, de mivel éjszaka tevékeny, nem tűnik fel annyira, mint a gammabagolylepke (Autographa gamma).

Megjelenése

Az aranybagoly elülső szárnya 1,4-2,2 centiméter hosszú, alapszíne szürkésbarna, két széles aranyos vagy aranyzöld sávval, melyek világos szegélyűek, és gyakran egymással össze vannak kötve. A hátulsó szárny barna vagy barnásszürke.

Életmódja

Az aranybagoly ligeterdők, lápok, folyók és patakok mente, utak széle, kertek és parkok lakója. A lepke csalánnal, árvacsalánnal, pitypanggal és útifűvel táplálkozik.

Szaporodása

Az aranybagolynak évente két nemzedéke van, az I. májustól július elejéig, a II. július végétől szeptember végéig repül. A hernyóidőszak az I. nemzedéknél szeptembertől májusig, a II.-nál júniustól júliusig tart. Az I. nemzedék hernyói áttelelnek.

Forrás

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranybagoly témájú médiaállományokat.