„Argosz (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ AWB
a link
3. sor: 3. sor:


== Történelme ==
== Történelme ==
A korai bronzkor óta lakott település [[i. e. 1300]]–[[i. e. 1200|1200]] körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt ([[i. e. 7. század]]) a félsziget vezető városállamává vált, egészen [[Spárta]] megerősödéséig. [[I. e. 699]]-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de [[i. e. 550]]-ben és [[i. e. 494]]-ben már Spárta győzött. Argosz az [[i. e. 461]]-es és [[i. e. 420]]-as háborúban [[Athén]] szövetségese volt Spárta ellenében. [[i. e. 392]]-ben Argosz föderációra lépett [[Korinthosz|Korinthosszal]].
A korai bronzkor óta lakott település [[i._e._13._század|i. e. 1300]]–[[i._e._12._század|1200]] körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt ([[i. e. 7. század]]) a félsziget vezető városállamává vált, egészen [[Spárta]] megerősödéséig. [[I. e. 699]]-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de [[i. e. 550]]-ben és [[i. e. 494]]-ben már Spárta győzött. Argosz az [[i. e. 461]]-es és [[i. e. 420]]-as háborúban [[Athén]] szövetségese volt Spárta ellenében. [[i. e. 392]]-ben Argosz föderációra lépett [[Korinthosz|Korinthosszal]].
[[Thébai]] hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor [[II. Philipposz makedón király]] segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.
[[Thébai]] hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor [[II. Philipposz makedón király]] segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.



A lap 2015. december 26., 20:23-kori változata

Argosz látképe az ókori színház felől

Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.

Történelme

A korai bronzkor óta lakott település i. e. 13001200 körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt (i. e. 7. század) a félsziget vezető városállamává vált, egészen Spárta megerősödéséig. I. e. 699-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de i. e. 550-ben és i. e. 494-ben már Spárta győzött. Argosz az i. e. 461-es és i. e. 420-as háborúban Athén szövetségese volt Spárta ellenében. i. e. 392-ben Argosz föderációra lépett Korinthosszal. Thébai hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor II. Philipposz makedón király segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.

i. e. 229-ben Argosz belépett az akháj szövetségbe és annak központja lett. Két rövid időszakra (i. e. 225 és i. e. 196-ban) Spárta megszállta, de ezután i. sz. 267-ig független maradt. Ekkor rövid időre a gótok szállták meg, de a Bizánci Birodalom alatt ismét virágzott a város. Jelentősége a frank Akhíai fejedelemség idején csökkent, mert az új székhely Nauolia lett.

Az Oszmán Birodalom 1397-ben és 1500-ban elfoglalta és a második megszállásnál kiirtotta a lakosságot, és albánokat telepített be. A görög szabadságharc idején a szabad országgyűlés Argoszban ült össze.

Ma a város a környező síkság zöldség és gyümölcstermesztésének központja, lakossága körülbelül 25 000 fő.

Források