„Disznózsír” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Felhasználása: Akh. 12. kiadás 139.: élelmiszer-ipari -> élelmiszeripari AWB
Lexi (vitalap | szerkesztései)
Nem helytálló, hogy a cikk forrása a z angol Lard szócikk fordítása,ezért töröltem
45. sor: 45. sor:
|}
|}



== Források ==
{{fordítás|en|Lard}}


{{commonskat|Disznózsír}}
{{commonskat|Disznózsír}}
{{ZsírokOlajok}}
{{ZsírokOlajok}}

== Források ==


{{DEFAULTSORT:Disznozsir}}
{{DEFAULTSORT:Disznozsir}}

A lap 2015. december 26., 11:56-kori változata

Házi készítésű disznózsír.

A disznózsír vagy más néven sertészsír a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír.

Felhasználása

Zsíroskenyér

A disznózsír-felhasználás már a 19. században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218°C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt telített zsírsavakból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a „rossz” (LDL) koleszterin szintjét. A sütőipar, az éttermek és néhány élelmiszeripari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. Magyarország mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok Németország, USA, Lengyelország, Nagy-Britannia, Kína és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a tepertő (töpörtyű), mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja, tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar tepertős pogácsa készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a mangalica-zsír felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során, illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.

Tulajdonságai

A disznózsír szobahőmérsékleten szilárd könnyen kenhető, színe a hófehértől a sárgáig sokféle lehet függően a készítési módtól az alapanyagtól és az egyéb kémiai adalékanyagok használatától. Íze a töpörtyűhöz hasonlít, kitűnően harmonizál szinte bármilyen zöldségfélével, kenyérrel. Szaga szintén az elkészítéstől függően lehet semleges vagy enyhén füstös aromájú.

  • Füstpontja: 121-218°C
  • Fajsúlya: 0,917-0,938 g/cm³

Zsírsavösszetétele

Zsírsav Család Százalék
Palmitinsav telített 25-28
Sztearinsav telített 12-14
Mirisztinsav telített 1
Olajsav egyszeresen telítetlen ω-9 44-47
Palmitolajsav egyszeresen telítetlen Δ-9 3
Linolsav többszörösen telítetlen ω-6 6-10


Commons:Category:Disznózsír
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznózsír témájú médiaállományokat.

Források