„Vita:Csíksomlyói búcsú” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Ujabb ellentmondasok == |
== Ujabb ellentmondasok == |
||
''A csatát követő évben '''1568-ban''', [...] a tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. [3] '''1567''' Pünkösd szombatján''' ennek ellenére''' János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhiţa) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es ''(Sic! 1442-es evszam van. Megj. tolem)'' évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a'' ''János Zsigmond serege felett aratott győzelemre emlékezve.''(Sic! 1442-ben ez a J.Zsigmondi "gyozelem" meg sem tortenhetett.) [[Szerkesztő:Erdelyi kopo|ErdKo]] <sup>[[Szerkesztővita:Erdelyi kopo|vita]]</sup> 2011. szeptember 21., 13:19 (CEST) |
''A csatát követő évben '''1568-ban''', [...] a tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. [3] '''1567''' Pünkösd szombatján''' ennek ellenére''' János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhiţa) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es ''(Sic! 1442-es evszam van. Megj. tolem)'' évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a'' ''János Zsigmond serege felett aratott győzelemre emlékezve.''(Sic! 1442-ben ez a J.Zsigmondi "gyozelem" meg sem tortenhetett.) [[Szerkesztő:Erdelyi kopo|ErdKo]] <sup>[[Szerkesztővita:Erdelyi kopo|vita]]</sup> 2011. szeptember 21., 13:19 (CEST) |
||
A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetére lásd ezt web-lapot: [[http://www.romkat.ro/hu/node/3463]] |
|||
Ellentmondás csak látszólag van: Már 1568 előtt is létezett Erdélyben az unitárius vallás, akárcsak a református, vagy az evangélikus, nem 1568-ban "jött létre"; más "dolog" a "létrejötte", és más "dolog" a tordai országgyűlés határozata! A búcsú alapjául szolgáló esemény nem "Habsburg-kitalálás", a Habsburg-házi királyok uralkodását is tárgyilagosan kell feltárni, és értékelni.[[Szerkesztő:Egresi István|Egresi István]] <sup>[[Szerkesztővita:Egresi István|vita]]</sup> 2015. december 23., 16:33 (CET) |
A lap 2015. december 23., 17:33-kori változata
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. december 13. | |||
|
Kép
Ez a kép érdekes, de eléggé puszta. Hun vannak a székelyek, a százezres tömeg?Mazarin 2007. augusztus 29., 12:55 (CEST)
A kép nem búcsúkor készült, ezért nincsen ott senki. – Einstein2 blablabla, és más zagyvaságok 2010. január 14., 17:49 (CET)
Nézettségi statisztika
Rekord: pünkösd szombatján (máj. 22) 1400-an, vasárnap 917-en nézték meg a lapot! :) – Einstein2 Góóól! 2010. július 2., 15:20 (CEST)
Lektor sablon indoklása
Zavaró, hogy egymás után két ellentmondó állítás szerepel, eléggé rendezetlen módon: A fejedelem ugyanis hadsereggel akarta erőszakkal Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. [...] A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az első mondat kétely nélkül állít valamit, amit az utána következő bekezdés megcáfol. --Hkoala 2011. március 19., 12:48 (CET)
Ujabb ellentmondasok
A csatát követő évben 1568-ban, [...] a tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. [3] 1567 Pünkösd szombatján ennek ellenére János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhiţa) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es (Sic! 1442-es evszam van. Megj. tolem) évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a János Zsigmond serege felett aratott győzelemre emlékezve.(Sic! 1442-ben ez a J.Zsigmondi "gyozelem" meg sem tortenhetett.) ErdKo vita 2011. szeptember 21., 13:19 (CEST)
A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetére lásd ezt web-lapot: [[1]] Ellentmondás csak látszólag van: Már 1568 előtt is létezett Erdélyben az unitárius vallás, akárcsak a református, vagy az evangélikus, nem 1568-ban "jött létre"; más "dolog" a "létrejötte", és más "dolog" a tordai országgyűlés határozata! A búcsú alapjául szolgáló esemény nem "Habsburg-kitalálás", a Habsburg-házi királyok uralkodását is tárgyilagosan kell feltárni, és értékelni.Egresi István vita 2015. december 23., 16:33 (CET)