„Joggal való visszaélés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: bellink jav |
== A magyar jogban == bőv |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
# illetéktelen előnyök szerzése |
# illetéktelen előnyök szerzése |
||
== A magyar |
== A magyar jogban == |
||
Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált. A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv <ref> 2013. évi V. törvény</ref> is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a |
|||
rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját.<ref>Sobor Dávid tanulmánya</ref> |
|||
=== Az 1959. évi IV. törvényben === |
=== Az 1959. évi IV. törvényben === |
||
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések: |
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések: |
||
A lap 2015. december 21., 22:40-kori változata
A joggal való visszaélés (vagy visszaélés a joggal) egy konkrét jog (jogosultság) társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. A joggal való visszaélés tilalma egyben a polgári jog egyik alapelve is.
A joggal való visszaélés gyűjtőfogalom, az ide tartozó magatartások teljes (taxatív) felsorolása lehetetlen, mivel csak olyan tényállások tartoznak ide, ahol valakinek tényleges jogosultsága van valamely jogcselekmény megtételére vagy megtagadására, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Fentiek értelmében nem tartoznak ide azok a tiltott tényállások, ahol a jogosultság hiányzik, de az illető úgy jár el, mintha ezzel a jogosultsággal rendelkezne.
A jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok
Ilyen célok különösen:
- a nemzetgazdaság megkárosítása,
- személyek zaklatása,
- személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítása
- illetéktelen előnyök szerzése
A magyar jogban
Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált. A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv [1] is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját.[2]
Az 1959. évi IV. törvényben
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések:
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[3]
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. [4]
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.[5]
A hatályos 2013. évi V. törvényben
A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[6]
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.[7]