„Perpignan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor: | 28. sor: | ||
|terület =68.07 |
|terület =68.07 |
||
|szélességi fok =42 |
|szélességi fok =42 |
||
|szélességi ívperc |
|szélességi ívperc =41 |
||
|szélességi ívmásodperc |
|szélességi ívmásodperc =55 |
||
|hosszúsági fok =2 |
|hosszúsági fok =2 |
||
|hosszúsági ívperc |
|hosszúsági ívperc =53 |
||
|hosszúsági ívmásodperc |
|hosszúsági ívmásodperc =44 |
||
|szöveg pozíciója =right |
|szöveg pozíciója =right |
||
|weboldal =www.mairie-perpignan.fr |
|weboldal =www.mairie-perpignan.fr |
||
138. sor: | 138. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
* '''Castillet''' – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az [[1368]]-[[1483]] között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a ''Casa Pairal'', a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A ''palace de la Loge'' tér közepén ''Vénusz szobra'' áll. |
* '''Castillet''' – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az [[1368]]-[[1483]] között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a ''Casa Pairal'', a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A ''palace de la Loge'' tér közepén ''Vénusz szobra'' áll. |
||
* '''Loge de Mer''' – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az |
* '''Loge de Mer''' – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület [[1397]]-ből származik. |
||
* '''Hotel de Ville''' – a régi városháza, egy része [[XV. század]]i. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la ''Méditerranée szoborcsoport'' látható. |
* '''Hotel de Ville''' – a régi városháza, egy része [[XV. század]]i. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la ''Méditerranée szoborcsoport'' látható. |
||
* '''Palais de la Députation''' – XV. századi, az [[aragónia]]i királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt. |
* '''Palais de la Députation''' – XV. századi, az [[aragónia]]i királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt. |
||
* '''Maison Julia''' – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a [[XIV. század]]ban. |
* '''Maison Julia''' – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a [[XIV. század]]ban. |
||
* '''Cathédrale St-Jean''' – [[1324]]-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak [[1509]]-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a [[XVII. század]]ban építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron [[Keresztelő Szent János]], a város védszentjének szobra látható, [[Claude Perret]] XVII. századi alkotása. |
* '''Cathédrale St-Jean''' – [[1324]]-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak [[1509]]-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a [[XVII. század]]ban építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron [[Keresztelő Szent János]], a város védszentjének szobra látható, [[Claude Perret]] XVII. századi alkotása. |
||
* '''Église St-Jacques''' – a templom két részletben épült, első része a [[XIV. század]] |
* '''Église St-Jacques''' – a templom két részletben épült, első része a [[XIV. század|XIV.]], második a [[XVIII. század]]ban. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a ''Procession des Mystéres'', a menetet a ''Confrérie de la Sanch'', vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi [[1426]] óta. |
||
* '''Musée Rigaud''' – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található [[Hyacinthe Rigaud]]-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a [[XIV. Lajos francia király|Napkirály]] udvari festője. |
* '''Musée Rigaud''' – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található [[Hyacinthe Rigaud]]-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a [[XIV. Lajos francia király|Napkirály]] udvari festője. |
||
* '''Palais des Rois de Majorque''' – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett [[Montpellier]] városára és a [[Baleár-szigetek]]re terjesztette ki hatalmát. Az építkezés [[1276]]-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek. |
* '''Palais des Rois de Majorque''' – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett [[Montpellier]] városára és a [[Baleár-szigetek]]re terjesztette ki hatalmát. Az építkezés [[1276]]-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek. |
A lap 2015. december 19., 00:47-kori változata
Perpignan | |||
Castillet, erődítmény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Languedoc-Roussillon | ||
Megye | Pyrénées-Orientales | ||
Polgármester | Jean-Marc Pujol (2014-2020) | ||
INSEE-kód | 66136 | ||
Irányítószám | 66000 | ||
Körzethívószám | 468 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 119 656 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1737 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 8–95 m | ||
Terület | 68.07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″ | |||
Perpignan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Languedoc-Roussillon régióban, Pyrénées-Orientales megye központja. A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Földrajz
Története
Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Roussillon Grófság székhelyeként Katalóniához tartozott, de miután a XIII-XIV. században Mallorca királyai viselték a Rousillon grófja címet, így 1276–1344 között e királyság kontinentális területeinek lett a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült az Aragón Korona Országainak birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.
Demográfia
|
|
|
|
Látnivalók
- Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A palace de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
- Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület 1397-ből származik.
- Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
- Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
- Maison Julia – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
- Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
- Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a XIV., második a XVIII. században. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
- Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a Napkirály udvari festője.
- Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.
Híres Perpignaniak
- François Arago (1786–1853) francia fizikus, csillagász, politikus,
- Valentin Magnan (1835–1916) francia pszichiáter.
Galéria
Testvérvárosok
- - Hannover, 1960 óta.
- - Lancaster, 1962 óta.
- - Lac Charles, 1991 óta.
- - Sarasota, 1995 óta.
- - Tyre, 1997 óta.
Partnervárosok:
- - Ma'alot-Tarshiha, 1998 óta.
- - Tavira, 2001 óta.
- - Berkane
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ Populations légales 2021