„Milétoszi filozófiai iskola” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Milet Asia Minor.png|thumb|right|220px|Milétosz elhelyezkedése]] |
[[Fájl:Milet Asia Minor.png|thumb|right|220px|Milétosz elhelyezkedése]] |
||
'''Milétoszi iskola''' a Kr.e. VI. században a |
'''Milétoszi iskola''' a Kr.e. VI. században a kis-ázsiai [[Milétosz]]ban működő első görög filozófiai iskola volt. |
||
A [[I. e. 9. század|Kr. e. . IX. század]] és a [[I. e. 6. század|Kr. e. VI. század]] között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A [[Polisz|poliszokban]] kialakult a magántulajdon, s ennek alapján egy olyan társadalmi réteg, amely egyben a filozófiai gondolkodás létrehozója lesz. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye, amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom [[hésziodosz]]i nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők. Ugyanis Milétoszba a lakosai által alapított településekről, valamint az ókori Kelet több országából és az [[Égei-tenger]] szigeteiről ide áramlottak a korabeli kultúra szellemi és anyagi javai. Emiatt a különféle kultúrák találkozásának központja lett. A biztonságos tengeri hajózás technikai feltételeinek megteremtése egyben nélkülözhetetlenné tette a matematikai, a csillagászati, a földrajzi és a mechanikai ismereteket. Így a milétoszi iskola képviselőinek gondolataiban a rabszolgatartó demokrata réteg, a kézművesek, a kereskedők racionalista világszemlélete tükröződik, s ők a korai [[materializmus]] magalapítói. |
A [[I. e. 9. század|Kr. e. . IX. század]] és a [[I. e. 6. század|Kr. e. VI. század]] között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A [[Polisz|poliszokban]] kialakult a magántulajdon, s ennek alapján egy olyan társadalmi réteg, amely egyben a filozófiai gondolkodás létrehozója lesz. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye, amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom [[hésziodosz]]i nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők. Ugyanis Milétoszba a lakosai által alapított településekről, valamint az ókori Kelet több országából és az [[Égei-tenger]] szigeteiről ide áramlottak a korabeli kultúra szellemi és anyagi javai. Emiatt a különféle kultúrák találkozásának központja lett. A biztonságos tengeri hajózás technikai feltételeinek megteremtése egyben nélkülözhetetlenné tette a matematikai, a csillagászati, a földrajzi és a mechanikai ismereteket. Így a milétoszi iskola képviselőinek gondolataiban a rabszolgatartó demokrata réteg, a kézművesek, a kereskedők racionalista világszemlélete tükröződik, s ők a korai [[materializmus]] magalapítói. |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett. |
Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett. |
||
== Lásd még == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. |
* G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. |
||
* Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995. |
* Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995. |
||
* Boross István: A filozófia klasszikusai. Tri-Mester Bt 2001. ISBN 963-00-2802-6 |
* Boross István: A filozófia klasszikusai. Tri-Mester Bt 2001. ISBN 963-00-2802-6 |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Preszókratikus filozófia}} |
{{Preszókratikus filozófia}} |
||
{{Filozófia}} |
{{Filozófia}} |
A lap 2015. december 18., 11:57-kori változata
Milétoszi iskola a Kr.e. VI. században a kis-ázsiai Milétoszban működő első görög filozófiai iskola volt.
A Kr. e. . IX. század és a Kr. e. VI. század között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A poliszokban kialakult a magántulajdon, s ennek alapján egy olyan társadalmi réteg, amely egyben a filozófiai gondolkodás létrehozója lesz. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye, amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom hésziodoszi nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők. Ugyanis Milétoszba a lakosai által alapított településekről, valamint az ókori Kelet több országából és az Égei-tenger szigeteiről ide áramlottak a korabeli kultúra szellemi és anyagi javai. Emiatt a különféle kultúrák találkozásának központja lett. A biztonságos tengeri hajózás technikai feltételeinek megteremtése egyben nélkülözhetetlenné tette a matematikai, a csillagászati, a földrajzi és a mechanikai ismereteket. Így a milétoszi iskola képviselőinek gondolataiban a rabszolgatartó demokrata réteg, a kézművesek, a kereskedők racionalista világszemlélete tükröződik, s ők a korai materializmus magalapítói.
Milétoszi természetfilozófusok
Az első nagy milétoszi gondolkodók: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész voltak. Tényként fogadták el a valóságos lét elsődlegességét, azaz materialisták voltak. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg, mert a valóság lényegét egységes elvként próbálták megközelíteni, a világ lényegét a sokféleség egységének tartották. A sokféleségben pedig felfedezték a dolgok lényegét alkotó ellentétességet. Ez az elmélet valójában a hésziodoszi theogónia továbbgondolása volt.
Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható Xenophanész is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.
Irodalom
- G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.
- Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995.
- Boross István: A filozófia klasszikusai. Tri-Mester Bt 2001. ISBN 963-00-2802-6