„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.121.18.159 (vita) szerkesztéséről Piraeus szerkesztésére
2. sor: 2. sor:
{{horror}}
{{horror}}


A '''szakecykevanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a [[szavanna]] éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az [[erdő]]s, és valódi [[füves szavanna]]. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás.
A '''szavanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a [[szavanna]] éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az [[erdő]]s, és valódi [[füves szavanna]]. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás.


== A két szavanna ==
== A két szavanna ==

A lap 2015. december 14., 21:54-kori változata

A szavanna éghajlat az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás.

A két szavanna

Erdős szavanna

Az esőerdővel szomszédos térségben, ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.

Füves szavanna

A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert oroszlán vagy a zebra is.