„Astacopsis gouldi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher= |
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher=Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts |date=February 9, 2007 |accessdate=March 16, 2010}}</ref> |
||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
A lap 2015. december 10., 12:04-kori változata
Astacopsis gouldi | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Astacopsis gouldi (Clark, 1936) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Astacopsis gouldi témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Astacopsis gouldi témájú kategóriát. |
Az Astacopsis gouldi a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Parastacidae családjába tartozó faj.
Neve
A tudományos fajnevét, azaz a gouldi-t, John Gould angol természettudósról kapta.
Előfordulása
Az Astacopsis gouldi Tasmania endemikus rákfaja. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a Bass-szorosba ömlő folyóban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint veszélyeztetett fajnak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó baktériumokkal, algákkal és gerinctelenekkel táplálkozik-e.[1] 1995-ben, Ausztrália sebezhető fajnak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer ausztrál dolláros büntetésben részesül.
Megjelenése
Ez a rákfaj a világ legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.[2]
Életmódja
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas oxigénszintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklete 18 Celsius-fokos kell, hogy legyen.[3] Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A hím területvédő; a területén néhány nőstényből háremet tart.[3][4][5][6]
Legfőbb természetes ellenségei a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster) és a Gadopsis marmoratus nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.[3]
Szaporodása
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.[4] A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres lárvák. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,[4] másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.[5]
Jegyzetek
- ↑ Sablon:IUCN2010
- ↑ Tasmanian Giant Freshwater Lobster (Astacopsis gouldi). Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
- ↑ a b c The Giant Tasmanian Freshwater Lobster. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
- ↑ a b c ADW: Astacopsis gouldi: Information. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ a b Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity. Australian Government – Department of the Environment and Heritage. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ (Factsheet). Inland Fisheries Service. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tasmanian giant freshwater crayfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.