„Astacopsis gouldi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
34. sor: 34. sor:


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher=[[Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts]] |date=February 9, 2007 |accessdate=March 16, 2010}}</ref>
Ez a rákfaj a [[Föld|világ]] legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.<ref>{{cite web |url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/threatened/publications/lobster.html |title=Tasmanian Giant Freshwater Lobster (''Astacopsis gouldi'') |publisher=Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts |date=February 9, 2007 |accessdate=March 16, 2010}}</ref>


== Életmódja ==
== Életmódja ==

A lap 2015. december 10., 12:04-kori változata

Astacopsis gouldi
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Pleocyemata
Alrendág: Astacidea
Öregcsalád: Parastacoidea
Család: Parastacidae
Nem: Astacopsis
Faj: A. gouldi
Tudományos név
Astacopsis gouldi
(Clark, 1936)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Astacopsis gouldi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Astacopsis gouldi témájú kategóriát.

Az Astacopsis gouldi a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Parastacidae családjába tartozó faj.

Neve

A tudományos fajnevét, azaz a gouldi-t, John Gould angol természettudósról kapta.

Előfordulása

Az Astacopsis gouldi Tasmania endemikus rákfaja. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a Bass-szorosba ömlő folyóban található meg. Csak a tiszta vizű, tengerszint fölötti 400 méteres magasságokban található meg.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint veszélyeztetett fajnak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó baktériumokkal, algákkal és gerinctelenekkel táplálkozik-e.[1] 1995-ben, Ausztrália sebezhető fajnak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer ausztrál dolláros büntetésben részesül.

Megjelenése

Ez a rákfaj a világ legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméterek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.[2]

Életmódja

Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas oxigénszintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklete 18 Celsius-fokos kell, hogy legyen.[3] Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A hím területvédő; a területén néhány nőstényből háremet tart.[3][4][5][6]

Legfőbb természetes ellenségei a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster) és a Gadopsis marmoratus nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.

Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.[3]

Szaporodása

Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.[4] A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres lárvák. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,[4] másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.[5]

Jegyzetek

  1. Sablon:IUCN2010
  2. Tasmanian Giant Freshwater Lobster (Astacopsis gouldi). Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  3. a b c The Giant Tasmanian Freshwater Lobster. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
  4. a b c ADW: Astacopsis gouldi: Information. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  5. a b Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity. Australian Government – Department of the Environment and Heritage. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  6. (Factsheet). Inland Fisheries Service. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tasmanian giant freshwater crayfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk