„Bezerédj Amália” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Művei: Javítás |
→A család, neveltetés: Szerintem felesleges ismétlés volt |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==A család, neveltetés== |
==A család, neveltetés== |
||
Apja, [[Bezerédj György]] 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi [[Szegedy Antónia|Szegedy Antóniá]]val és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a [[Szegedy Róza|Szegedy Rózá]]nak, aki [[Kisfaludy Sándor]] dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A [[Kám (település)|kámi]] birtok, ahol [[Kisfaludy Sándor]] élt, így került később a [[Bezerédj család]] tulajdonába. [[Kisfaludy Sándor]] mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, [[Kisfaludy Károly]]nak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt [[Szegedy Antónia]] és a [[Bezerédj család]] életében. |
Apja, [[Bezerédj György]] 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi [[Szegedy Antónia|Szegedy Antóniá]]val és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a [[Szegedy Róza|Szegedy Rózá]]nak, aki [[Kisfaludy Sándor]] dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A [[Kám (település)|kámi]] birtok, ahol [[Kisfaludy Sándor]] élt, így került később a [[Bezerédj család]] tulajdonába. [[Kisfaludy Sándor]] mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, [[Kisfaludy Károly]]nak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt [[Szegedy Antónia]] és a [[Bezerédj család]] életében. |
||
1804. április 15-én Szentivánfán világra jött |
1804. április 15-én Szentivánfán világra jött elsőszülött gyermekük: Amália. Az évek során további hat gyermekük született: Konstanczia (1806-1836), Antónia (1807-1888), Etelka (1809-1891), Lujza (1810-1872), [[Bezerédj László|László]] (1813-1871), és Elek (1823-1894). |
||
A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett. |
A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett. |
||
A lap 2015. december 5., 01:38-kori változata
| Bezerédj Amália | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1804. április 15. Szentivánfa |
| Elhunyt | 1837. szeptember 21. (33 évesen) Máriavölgy |
| Házastársa | Bezerédj István |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Malby |
| Jellemző műfaj(ok) | gyermekirodalom |
| Első műve | A remeték (1835) |
| Fontosabb művei | Flóri könyve (1836) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bezerédj Amália témájú médiaállományokat. | |
Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a kisdedóvás buzgó terjesztője.
A család, neveltetés
Apja, Bezerédj György 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi Szegedy Antóniával és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a Szegedy Rózának, aki Kisfaludy Sándor dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A kámi birtok, ahol Kisfaludy Sándor élt, így került később a Bezerédj család tulajdonába. Kisfaludy Sándor mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, Kisfaludy Károlynak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt Szegedy Antónia és a Bezerédj család életében. 1804. április 15-én Szentivánfán világra jött elsőszülött gyermekük: Amália. Az évek során további hat gyermekük született: Konstanczia (1806-1836), Antónia (1807-1888), Etelka (1809-1891), Lujza (1810-1872), László (1813-1871), és Elek (1823-1894). A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett.
Új család alapítása
1815-16-ban a szerdahelyi ágból származó Bezerédj István a veszprémi kúriában volt joggyakornok, s rajzolni és festeni tanította. Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között.
1821-ben lépett házasságra Bezerédj Istvánnal. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jött gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a „diétai kisleány”. 1834. május 8-án keresztelték meg a kislányt, aki a Floriana Maria Anna Elisabeth Antónia nevet kapta. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon.
Pedagógiai munkássága
Első volt, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje biztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon.
Rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta.
1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel.
Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve a Hidján (Szedres-Hidjapuszta) létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el Máriavölgyben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Bezerédj István, felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.
Művei
- A. d. B.: Verbunkos kotta. 31. sz. nóta. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) V. füzet. szerk: Ruzitska Ignác Nemzeti Múzeum Fol. Hung.1136.
- Malby: A remeték. Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet körében. Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassa, 1835. (Újabb kiadása a Budapesti Árvízkönyv. II. kötetében (szerk.: Eötvös József, 1839. 161-211. p.) jelent meg).
- Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. Pest, 1836. (Leánya számára írta. Ism. Figyelmező 1839.) (Újabb kiadásai 1840., 1841., 1845., 1816., 1853., 1856., 1859., 1864. és 1887. Uo.)
- Földesi estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára. Heckenast, Pest, 1840. 220. p. (Ism. Figyelmező.)
- Novellen und Erzählungen I-II. Aus hinterlassenen Papieren der Frau. Leipzig, Brockhaus, 1840.
- Virágregék. Emlény c. almanach. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Heckenast, Pest, 1840. 97-98. p.
- Bezerédj Amália: Fantasie. (német nyelvű költemény) Iris. Taschenbuch, Pest, 1840.