„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nemzetközi katalógusok + személy infobox. |
→Története: jav. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Fiatalon beleszeretett a [[ |
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]]. |
||
== Irodalmi feldolgozás == |
== Irodalmi feldolgozás == |
A lap 2015. december 4., 14:18-kori változata
Polüphémosz | |
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában | |
Élettársa | Galateia |
Gyermekei |
|
Szülei | Thoósza Poszeidón |
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.
Története
Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.
Irodalmi feldolgozás
Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.
Művészeti ábrázolásai
Az ókorban
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az újkorban
Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.
Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 963-9066-68-0