„Costa Rica” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Természeti világörökségei: Hivatkozás hozzáadása
Gymate (vitalap | szerkesztései)
172 szerkesztés
a Hivatkozás hozzáadása
59. sor: 59. sor:
}}
}}


'''Costa Rica''' (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése [[Spanyol nyelv|spanyolul]] „gazdag part”) a [[Közép-Amerika|közép-amerikai]] kontinenshídon elterülő ország. [[Karib-tenger]]i és [[csendes-óceán]]i partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a „happyplanetindex” szerint.<ref>http://www.happyplanetindex.org/news/archive/HPImap happyplanetindex</ref>
'''Costa Rica''' (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése [[Spanyol nyelv|spanyolul]] „gazdag part”) a [[Közép-Amerika|közép-amerikai]] kontinenshídon elterülő ország. [[Karib-tenger]]i és [[csendes-óceán]]i partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a [[Happy Planet Index]] szerint.<ref>http://www.happyplanetindex.org/news/archive/HPImap happyplanetindex</ref>


== Földrajz ==
== Földrajz ==

A lap 2015. december 2., 20:01-kori változata

Costa Rica-i Köztársaság
República de Costa Rica
Costa Rica zászlaja
Costa Rica zászlaja		 Costa Rica címere
Costa Rica címere
Nemzeti mottó: ¡Viva siempre el trabajo y la paz!
(„Éljen mindig a munka és a béke!”)
Nemzeti himnusz: Noble patria, tu hermosa bandera
FővárosaSan José
é. sz. 9° 56′, ny. h. 84° 05′Koordináták: é. sz. 9° 56′, ny. h. 84° 05′
ÁllamformaElnöki köztársaság
Vezetők
ElnökLuis Guillermo Solís
Hivatalos nyelvspanyol
FüggetlenségSpanyolországtól
Tagság
Lista
A G77, az ODECA, az ENSZ, az OAS, Latin Unió és Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint5 044 197 fő (2022)[1]
Rangsorban121
Becsült4 667 096[2] fő (2013. június)
Rangsorban121
Népsűrűség85 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes21 384 millió dollár (82)
PPP: 46 602 millió dollár
Egy főre jutó4 858 dollár (75)
PPP: 11 606 dollár
HDI (2005)0,841 (48) – magas
Földrajzi adatok
Terület51 100 km²
Rangsorban129
Víz0,7%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
PénznemCosta Rica-i colón (CRC)
Nemzetközi gépkocsijelCR
Hívószám506
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 112
Internet TLD.cr
Villamos hálózat120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica-i Köztársaság témájú médiaállományokat.

Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a Happy Planet Index szerint.[3]

Földrajz

Costa Rica domborzati térképe

Domborzata

A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja a Chirripó Grande (3810 méter). A hegyláncok ÉNY felől DK felé húzódnak. Az ország területének legnagyobb része, tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.

Táj a Nicoya-félszigeten

Vízrajza

A vizek két óceán felé folynak le. Az ország jellege miatt nincs itt igazán hosszú folyó. Legfőbb folyók: San Juan, San Carlos, Tempisque. A legnagyobb tó: Arenal.

Éghajlata

Az ország a trópusi éghajlati övbe tartozik. Az évi csapadék mennyisége 1500–3000 mm között van. A száraz időszak december és április között van, a csapadék főleg június és augusztus között van. Az évi középhömérséglet San Joséban 20 Celsius-fok.

Élővilág, természetvédelem

Igen sok különféle állat- és növényfaj él ezen a földön. Az ország területének 23%-a védett valamilyen formában.

Lásd még: Kategória:Costa Rica élővilága

Nemzeti parkok

Vulkan Arenal Nemzeti Park
A Poás-vulkán krátere, Vulkan Poás Nemzeti Park.
  • Bahia Ballena
  • Barra Honda
  • Braulio Carrillo
  • Cahuita
  • Carara
  • Chirripó
  • Corcovado
  • La Amistad
  • Manuel Antonio
  • Palo Verde
  • Piedras Blancas
  • Santa Rosa
  • Tortuguero
  • Vulkan Arenal
  • Vulkan Barva
  • Vulkan Irazú
  • Vulkan Poás
  • Rincón de la Vieja

Természeti világörökségei

Bővebben: Costa Rica világörökségi helyszínei

Történelme

A Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Jelenlegi álláspont szerint főleg a mai Kolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.

Keleti partjait Kolumbusz 1502-ben fedezte fel. A nyugati partoknál 1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak 1561-ben sikerült meghódítani.

A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjeiken, Costa Ricában kénytelenek voltak maguk megművelni azt. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem is alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint szomszédainál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomott mesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése a dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.

Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok közösen kikiáltották függetlenségüket Spanyolországgal szemben 1821-ben. Tagsága az újonnan alakult Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.

Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) ősei Jamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvő Limón kikötővel. A vasút építésében, amelyet Minor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek az Amerikai Egyesült Államokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára bérbe adott területeket a nyomvonalon felül is, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exporttált. Végül a banán a kávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük az United Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.

Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 12 elnökválasztás volt, a legutolsó 2006-ban. Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Közigazgatási felosztás

Az ország 7 tartományra van felosztva, melyek a következők:

  1. Alajuela
  2. Cartago
  3. Guanacaste
  4. Heredia
  5. Limón
  6. Puntarenas
  7. San José

A tartományok 81 kantonra – közülük Alajuela tartományban található a legnagyobb kanton (San Carlos) –, a kantonok pedig 473 kerületre vannak felosztva.

Politikai pártok

Elnökök

Bővebben: Costa Rica elnökeinek listája

Védelmi rendszer

Az ország a Csendes-óceán és a Karib-tenger közötti földhídon ütközőállam szerepét tölti be a kevésbé békés szomszédai között, a délre fekvő Panama és a északra fekvő Nicaragua között. Costa-Rica semleges ország, mely a lakosság egyöntetű támogatásával találkozik. Félő volt viszont, hogy a szomszédos államok meg-megújuló konfliktusai átterjedhetnek a területére, ezért 1987-ben Costa-Rica békeszerződést kötött El Salvadorral, Nicaraguával, Guatemalával és Honduras államokkal. A békeszerződés egy kritikus időszakban teremtett megbékélést az országok között. A békeszerződésben betöltött szerepéért Óscar Arias Sánchez államfő Nobel-békedíjat kapott.[4]

Népessége,lakossága

A főváros, San José egy utcaképe

Általános adatok

Az ország népessége 4 667 100 fő, melynek 60%-a él városokban. A népességnövekedés 1,56%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 87%-a európai, 7%-a mesztic, 3%-a fekete illetve mulatt, 2%-a kelet-ázsiai, 1%-a pedig indián.

Legnépesebb városok

Bővebben: Costa Rica városai
Iglesia Las Mercedes templom

Etnikai, nyelvi, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt is.

Lásd még: Közép-amerikai spanyol nyelvjárás

Népcsoportok: európai eredetű fehér, kreol 87%, mesztic 7%, fekete, mulatt 3%, kelet-ázsiai 2%, indián 1%.

A lakosság 76%-a római katolikus, 15%-a protestáns, Jehova tanúi 1%, 8%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1890 óta kötelező az iskolai oktatás, és 1949 után bevezették az ingyenes általános és középiskolai oktatást. A felnőtt lakosság mindössze 7%-a írástudatlan. Várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 79 év.[4]

Gazdasága

A banánt elszállításra pakolják
Kávéültetvény az Orosi-völgyben
Az Intel egy gyára a magasból

Általános adatok

Gazdasága: agrárország. Az országban kávé-, banán-, kakaó- és cukornádtermesztés folyik. Az elektromos hálózat 110 V-os, 60 Hz-es.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a part menti halászat is.

Ipar

Ásványkincsekben (kőolaj, bauxit, vasérc, kén) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok. Jelenleg csak arany- és ezüstbányászat folyik. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Az elektromos energia nagy részét a vízerőművek szolgáltatják.

Kereskedelem

  • Exporttermékek: kávé, banán, hús, cukor, ananász, textília, elektronikus alkatrészek, orvosi berendezések és műszerek.
  • Importtermékek: ipari és közszükségleti cikkek, gépek, járművek, üzemanyag.
  • Főbb kereskedelmi partnerek 2012-ben:[5]
    • Kivitel: USA 30,7%, Kína 13,2%, Hollandia 10,4%, UK 9%, Mexikó 9%
    • Behozatal: USA 46,2%, Mexikó 6,4%, Japán 6,1%, Kína 5,8%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

  • Vasúthálózat hossza: 950 kilométer
  • Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer
  • Kikötők száma: 6
  • Repülőterek száma: 30

Kultúra

Basílica de los Ángeles templom belseje, Cartago

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Képzőművészetek

Egészen a közelmúltig kevés energia mutatkozott a Costa Rica-i művészetben, amelyből hiányoznak a más latin-amerikai országokra jellemző szenvedélyes, ösztönös, társadalomkritikát megjelenítő alakok.

Az utóbbi években akadtak olyan művészek, például Isidro Con Wong (1931-), akik nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Wong mágikus realista stílusú munkái darabonként 35 000 dollárt is érnek a világpiacon. A szintén mágikus realista Rafa Fernández (1935-) erotikus nőábrázolásra szakosodott. A zapotai Rolando Castellón (1937-) háromdimenziós alkotásairól lett híres.[6]

Zene és tánc

Costa Rica a legdélebbi a marimbát használó országok közül, amelyek sokat köszönhetnek az afrikai eredetű xilofonnak, ami egész Közép-Amerikában a hazai zene alapját képezi.

A hagyományokat leginkább őrző Guanacaste előszeretettel ápolja a régi zene és tánc hagyományát, amely leginkább a nemzeti táncban jelenik meg: a punto guanacaste egyfajta páros dzsiggelés. A hagyományos tánc a stilizált spanyol paseón alapul, amelyben a nők és férfiak kurjongatva, kalapot-kendőt dobálva, felváltva táncolnak egymás körül. Ma már jellemzően csak turistáknak adják elő az olyan csoportok, mint a Fantasía Folklórica.

A fiatalokat a latin ritmusok vonzzák a diszkókba, ahol merengue, cumbia és salsa alapozza meg a hangulatot. A karibi partvidéken jamaicai hatások hallhatók a zenében és Bob Marley a király.[6]

Irodalom

Más latin-amerikai kultúráktól eltérően a szenvtelen ticók nem különösebben kedvelik az irodalmat, annak ellenére, hogy műveltek. Csupán egy maroknyi, vidékies témákat feszegető író keresi a kenyerét a hivatásával. A Costa Rica-i irodalom stílusa unalmas és az ország még adósa a világnak a nemzetközi színvonalat megütő írókkal.[6]

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Casado (Főtt rizs, sült útifű, csirke- vagy marhahús, tükörtojás, zöldség, bab- és káposztasaláta citromlével leöntve)

A Costa Rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, így az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhet. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs, kukorica és a bab. Az ország nemzeti étele a gallo pinto, ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később a gallo pinto-t ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel, érdemes felkészülni rá, hogy a costa ricaiak minden megsütnek, amit lehet. Érdekesség, hogy a több mint 1000 km hosszú tengerpart ellenére a rákok, halak nagyon drágák, mert keveset halásznak, főleg importálják a tengeri ételeket.

Az ország egyik nemzeti itala a guaro, egy cukornádléből főzött, édeskés ízű szesz. Ezen kívül szívesen isszák a fresco de frutas nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy kóla-víz alapon lebegő gyümölcssaláta. A turisták egyöntetű véleménye szerint nagyon finom. A helyi borokat ajánlatos elkerülni, mert a másnaposságnál nagyobb élménnyel biztosan nem fogunk gazdagodni, ha megkóstoljuk őket.

Turizmus

Tengerpart Jaco-nál
Punta Uva tengerpartja
Tortuguero Nemzeti Park

Látnivalók

Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

  • San José: Museo Nacional - Nemzeti Múzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade - a világ legnagyobb jade szobra itt található, Teatro Nacional
  • Parque Nacional Volcán Arenal- Nemzeti park: Arenal vulkán - 1633 m (ma is aktív)
  • Parque Nacional Santa Rosa - Nemzeti park: Santa Elena-félsziget
  • A csendes-óceáni partvidék: Golfito, OSA-félsziget, Uvita, Puntarenas
  • A karibi partvidék: Parque Nacional Tortuguero - nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
  • A Nicoya félsziget

Iglesia Las Mercedes Costa Rica legismertebb temploma, és egyike az ország legtöbbet látogatott épületeinek. Állítólag ellenáll a legnagyobb földrengéseknek is, ugyanis a kéttornyú épület vaslemezekből épült, ablakait öntöttvas keretek tartják.

A Poás vulkán krátere a világon az egyik legnagyobb ilyen képződmény.

Oltások

Javasolt oltások a Costa Ricára utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Vécéhasználat

A turistának érdemes vécépapírt magával vinnie. A nyilvános vécé kevés, az éttermek és kávézók csekély díjazást számítanak fel. Mivel a csatornahálózatban kicsi a nyomás, a használt vécépapírt nem szabad a csatornába dobni, hanem az erre a célra szolgáló szemeteskosárba kell tenni.

Sport

Olimpia

Az olimpiai játékok során eddig csak egy aranyérem született. Az 1992-es barcelona-i olimpián Claudia Poll női 200 m-es gyorsúszásban aranyérmes lett. Ezenkívül egy ezüst és két bronzérme van az országnak. A két bronz Claudia Poll jóvoltából és az ezüst Silvia Poll által, mindegyik gyorsúszásból.

A Nemzeti Stadion, San José

Labdarúgás

A Costa Rica-i labdarúgó-válogatott igen eredményes. Világbajnokok eddig még nem voltak, de több kisebb kupán már nem egyszer a dobogón álltak vagy nyertek.

Ünnepek

Kapcsolódó szócikkek

Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Jegyzetek

  1. ↑ CENSO 2022: POBLACIÓN DE COSTA RICA ES DE 5.044.197 PERSONAS. La Nación. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  2. ↑ 2011-es népszámlálási adat
  3. ↑ http://www.happyplanetindex.org/news/archive/HPImap happyplanetindex
  4. ↑ a b Reader's Digest: Világjárók lexikona
  5. ↑ CIA World Factbook
  6. ↑ a b c National Geographic: Costa Rica, 2009.

További információk

Commons:Category:Costa Rica
A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Costa_Rica&oldid=16933658”