„Wikipédia:Albán helynevek írásmódja” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. november 30., 08:30-kori változata

Az alábbi gondolatsort abból a célból fűztem össze, hogy a magyar Wikipédia számára egyértelmű zsinórmértékül szolgáljon a címszavainkban és szócikkeinkben megjelenő albán helynevek írásmódjáról. Nyilvánvalóan csupán egy esszé, és nem valamiféle kötelező érvényű iránymutatás. Megírására az ösztönzött, hogy 2006-os Wikipédia-csatlakozásom óta telehintettem a korpuszt albán témájú szócikkekkel, és éppen ideje tisztázó szándékkal összefoglalni az albán helynevek írásmódja körüli vélelmeket.

Az albán helynevek nyelvtani sajátosságai

Az albán helynevek írásmódjának megállapításához az albán nyelv alábbi alaktani sajátosságait kell figyelembe vennünk.

A határozott névelő hátravetett, ún. enkliktikus artikulus, ami mindközönségesen azt jelenti, hogy a román nyelvhez hasonlóan a főnév végéhez kapcsolódik: qytet ’város’ – qyteti ’a város’; lumë ’folyó’ – luma ’a folyó’. Egyes esetekben ez tőváltakozással jár: kodër ’domb’ – kodra ’a domb’. Ennek megfelelően valamennyi főnév, köztük a helynevek is, ennek megfelelően rendelkeznek határozatlan és határozott alakkal: Durrës – Durrësi, Tiranë – Tirana, Shkodër – Shkodra, Gjirokastër – Gjirokastra, Berat – Berati.
Mindennek pusztán névszóragozási jelentősége van, azaz természetesen az albán nyelvi logika sem gondolja azt, hogy a határozott ’Tirana’ mellett létezik egy határozatlan ’egy Tirana’ értelmezési síkja is egy meglehetősen konkrét helynévnek. Adott összetételek, mondatszerkezetek és albanizmusok egészen egyszerűen a határozott, mások a határozatlan formát vonzzák, mindössze ennyi a jelentősége a helynevek határozott/határozatlan dichotómiájának.
Az albán nyelv három nyelvtani nemet, hím-, nő- és semlegesnemet különböztet meg. Ennek jelentősége az alábbiakban világosodik meg.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián kívül

Az albán lexikográfiai gyakorlat vegyes, vannak lexikonok, amelyekben a helynevek határozatlan, és vannak, ahol határozott alakjukban szerepelnek. A határozatlan alak indoklása rendszerint az, hogy minden névszó a határozatlan alakjával szerepel címszóként az albán szótárakban, lexikonokban, így ez alól a helynevek sem lehetnek kivételek (bár a határozatlan és határozott alakkal szintén rendelkező személynevek például mégis kivételt képeznek). A határozott alak mögött az a fogalmi meggondolás áll, hogy a tulajdonnevek nagyon is konkrét, egyedi dolgokat írnak le, így a köznevektől való eltérés, a helynevek határozott alakban való szerepeltetése indokolt. Albán kiadású térképeken és az utak menti jelzőtáblákon döntően a határozatlan alakkal lehet találkozni, bár ezt nehéz megállapítani, mert a határozatlan alak megegyezik a hol? hova? kérdésre válaszoló névszóragozási paradigmával.

Az albán nyelvterületen kívül a helynevek írásmódja meglehetősen vegyes képet mutat.

Kb. az 1980-as évekig semmiféle névírási koncepció vagy fegyelem nem volt tetten érhető a tudományos publikációkban.
Angol nyelvterületen két párhuzamos eljárás ismert.
1. Az egyik általános megközelítés szerint az albán helyneveket határozatlan alakjukban kell írni, amely alól egyetlen kivétel a főváros, Tirana írásmódja. Azaz Durrës, Shkodër, Gjirokastër, Berat, de Tirana.
  Az elv nyilvánvalóan könnyen alkalmazható, csupán a határozatlan alak ismerete szükséges hozzá.
2. A másik, a nemzetközi albanológiai szakirodalomban egyre inkább elfogadottá váló elv, amely napjainkra nemzetközi ajánlássá nőtte ki magát,^[1] a következő: a hím- és semlegesnemű helyneveket határozatlan, a nőnemű helyneveket határozott alakjukban közöljük. Azaz Durrës, Berat (hímneműek), de Tirana, Shkodra, Gjirokastra (nőneműek).
  Ez alapvetően „ejtéskényelmi” szempontokat követ, azaz a nem albán nyelvhasználók számára lényegesen könnyebb és egyszerűbb a nőnemű határozott Shkodra ejtése, szemben a határozatlan Shkodër alakkal, a hímnemű határozatlan Berat pedig egyszerűbb a határozott Berati alaknál. Ugyanakkor szükségszerűen az albán nyelv kissé behatóbb ismeretét követeli meg (hímnem vs nőnem), ami az albanológusok körében nem, de azon kívül gondot okozhat.
A kisszámú magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.^[2]
Ugyancsak könnyen követhető elv, amely figyelembe veszi a magyar nyelv agglutinációs jellegét, továbbá írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti a nyelvünkre jellemző toldalékolást. E tekintetben ugyanis, amennyiben egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az onomasztikai szempontból egyébként megbízható és hivatkozási alapként ismert Cartographia-féle világatlaszok az albán helynevek felírásakor elfogadhatatlan megoldásokat használnak. Alapvetően a határozatlan alakokat írják fel a térképlapokra (bár be-becsúszott egy-egy határozott alak is: Verri), azonban rosszul képzik ezek bővítményeit: Shkodër, de Shkodrai-tó (előbbi határozatlan, utóbbi határozott); *Sarandëi-öböl (a szó végi ë néma, tehát a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak); *Karavastasë-öböl (albánul Gjiri i Karavastasë, ahol utóbbi elem a Karavastë/Karavasta helynév birtokos ragozású formája, azaz helyesen Karavastë-i- vagy Karavastai-öböl). Emellett egyébként is számos a betűtévesztés (Kuçovë helyett *Kuçevë; Nartë helyett *Narte; Mamuras helyett *Mamvras; Nemërçkë-hg. helyett *Nëmerçkë-hg.; stb.). Ezek alapján referenciapontként a Cartographia-világatlaszok aligha használhatóak.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián kívül

(az albán Wikipédia utóbbit részesíti előnyben)

Jegyzetek

↑ „Albanian nouns and place-names often cause confusion because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g., Tirana vs Tiranë and Elbasani vs. Elbasan. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place-names appear here in the definite form and masculine place-names in the indefinite form, thus: Tirana, Vlora, Prishtina, and Shkodra rather than Tiranë, Vlorë, Prishtinë, and Shkodër; Elbasan, Durrës, and Prizren rather than Elbasani, Durrësi, and Prizreni.” Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. xiii. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑ „A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. 24. o. ISBN 978-963-284-176-2

[1] „Albanian nouns and place-names often cause confusion because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g., Tirana vs Tiranë and Elbasani vs. Elbasan. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place-names appear here in the definite form and masculine place-names in the indefinite form, thus: Tirana, Vlora, Prishtina, and Shkodra rather than Tiranë, Vlorë, Prishtinë, and Shkodër; Elbasan, Durrës, and Prizren rather than Elbasani, Durrësi, and Prizreni.” Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. xiii. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886

[2] „A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. 24. o. ISBN 978-963-284-176-2

[1]

[2]

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 ##Az egyik általános megközelítés szerint az albán helyneveket határozatlan alakjukban kell írni, amely alól egyetlen kivétel a főváros, Tirana írásmódja. Azaz ''Durrës, Shkodër, Gjirokastër, Berat,'' de ''Tirana''.{{-}}Az elv nyilvánvalóan könnyen alkalmazható, csupán a határozatlan alak ismerete szükséges hozzá.
 ##A másik, a nemzetközi albanológiai szakirodalomban egyre inkább elfogadottá váló elv, amely napjainkra nemzetközi ajánlássá nőtte ki magát,<ref>„Albanian nouns and place-names often cause confusion because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g., Tirana vs Tiranë and Elbasani vs. Elbasan. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place-names appear here in the definite form and masculine place-names in the indefinite form, thus: Tirana, Vlora, Prishtina, and Shkodra rather than Tiranë, Vlorë, Prishtinë, and Shkodër; Elbasan, Durrës, and Prizren rather than Elbasani, Durrësi, and Prizreni.” {{HistDictAlb|3|xiii}}</ref> a következő: a hím- és semlegesnemű helyneveket határozatlan, a nőnemű helyneveket határozott alakjukban közöljük. Azaz ''Durrës, Berat'' (hímneműek), de ''Tirana, Shkodra, Gjirokastra'' (nőneműek).{{-}}Ez alapvetően „ejtéskényelmi” szempontokat követ, azaz a nem albán nyelvhasználók számára lényegesen könnyebb és egyszerűbb a nőnemű határozott ''Shkodra'' ejtése, szemben a határozatlan ''Shkodër'' alakkal, a hímnemű határozatlan ''Berat'' pedig egyszerűbb a határozott ''Berati'' alaknál. Ugyanakkor szükségszerűen az albán nyelv kissé behatóbb ismeretét követeli meg (hímnem vs nőnem), ami az albanológusok körében nem, de azon kívül gondot okozhat.
-##A kisszámú magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.<ref>„A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” {{Csaplár – Albán nemzettéválás|24}}</ref>{{-}}Ugyancsak könnyen követhető elv, amely figyelembe veszi a magyar nyelv agglutinációs jellegét, továbbá írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti a nyelvünkre jellemző toldalékolást. E tekintetben ugyanis, amennyiben egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).
+#A kisszámú magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.<ref>„A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” {{Csaplár – Albán nemzettéválás|24}}</ref>{{-}}Ugyancsak könnyen követhető elv, amely figyelembe veszi a magyar nyelv agglutinációs jellegét, továbbá írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti a nyelvünkre jellemző toldalékolást. E tekintetben ugyanis, amennyiben egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).
 Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az onomasztikai szempontból egyébként megbízható és hivatkozási alapként ismert Cartographia-féle világatlaszok az albán helynevek felírásakor elfogadhatatlan megoldásokat használnak. Alapvetően a határozatlan alakokat írják fel a térképlapokra (bár be-becsúszott egy-egy határozott alak is: ''Verri''), azonban rosszul képzik ezek bővítményeit: ''Shkodër'', de ''Shkodrai-tó'' (előbbi határozatlan, utóbbi határozott); ''*Sarandëi-öböl'' (a szó végi ''ë'' néma, tehát a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak); ''*Karavastasë-öböl'' (albánul ''Gjiri i Karavastasë,'' ahol utóbbi elem a ''Karavastë/Karavasta'' helynév birtokos ragozású formája, azaz helyesen ''Karavastë-i-'' vagy ''Karavastai-öböl''). Emellett egyébként is számos a betűtévesztés (''Kuçovë'' helyett ''*Kuçevë;'' ''Nartë'' helyett ''*Narte;'' ''Mamuras'' helyett ''*Mamvras;'' ''Nemërçkë-hg.'' helyett ''*Nëmerçkë-hg.;'' stb.). Ezek alapján referenciapontként a Cartographia-világatlaszok aligha használhatóak.