„Szent Sebestyén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás =[[Marco Palmezzano]]: ''Szent Sebestyén'', Keresztény Múzeum, Esztergom}} |
| képaláírás =[[Marco Palmezzano]]: ''Szent Sebestyén'', Keresztény Múzeum, Esztergom}} |
||
'''Szent Sebestyén''', latinul '''Sebastianus''' ([[Narbonne]], ? – ?, [[288]]. [[január 20. |
'''Szent Sebestyén''', latinul '''Sebastianus''' ([[Narbonne]], ? – ?, [[288]]. [[január 20.]]) [[Kereszténység|keresztény]] [[szent]] és [[Vértanú|mártír]], aki [[Diocletianus római császár|Diocletianus]] [[Római Birodalom|római]] császár keresztényüldözéseinek idején halt [[vértanú]]halált. |
||
[[Fájl:Andrea Mantegna 089.jpg|bélyegkép|200px|balra|[[Andrea Mantegna]]: ''Szent Sebestyén'' ([[Bécs]], Kunsthistorisches Museum)]] |
[[Fájl:Andrea Mantegna 089.jpg|bélyegkép|200px|balra|[[Andrea Mantegna]]: ''Szent Sebestyén'' ([[Bécs]], Kunsthistorisches Museum)]] |
||
Sebestyén a legnépszerűbb [[szent]]ek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá [[pestis]] és más – embereket vagy állatokat pusztító – [[járvány]] idején. Számos egyesület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A [[szent]]ek [[róma]]i naptára január 20-án emlékezik meg róla [[Fábián pápa|Fábián pápával]] együtt. |
Sebestyén a legnépszerűbb [[szent]]ek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá [[pestis]] és más – embereket vagy állatokat pusztító – [[járvány]] idején. Számos egyesület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A [[szent]]ek [[róma]]i naptára január 20-án emlékezik meg róla [[Fábián pápa|Fábián pápával]] együtt. |
A lap 2015. november 29., 11:48-kori változata
Szent Sebestyén | |
Marco Palmezzano: Szent Sebestyén, Keresztény Múzeum, Esztergom | |
Születése | |
255 Narbonne | |
Halála | |
287. január 20. (31-32 évesen) Róma | |
Tisztelete | |
Sírhely | San Sebastiano fuori le mura |
Ünnepnapja | január 20. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sebestyén témájú médiaállományokat. |
Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (Narbonne, ? – ?, 288. január 20.) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.
Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Számos egyesület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A szentek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.
Az emléknap dátuma és a megünneplés ténye szinte az egyetlen, ami komolyan vehető tanúságként elfogadható Szent Sebestyénről. Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni. Emlékezetét abban a Via Appián lévő katakombában ülték meg, amely az ő nevét viseli. Már a 4. században építettek ott egy bazilikát, igaz, hogy először az apostolok tiszteletére, csak később lett Szent Sebestyén temploma. Temetésének helye és körülményei nem ismertek, valószínűleg nem ebben a római katakombában helyezték el földi maradványait. Halála időpontjának meghatározására is föltevés eredménye.
Élete
Sebestyén a római császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban született, de Milánóban élt. Doicletianus császár és Maximianus császár császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.
Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen ő halhatatlan.
Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték halálra, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy Lucina nevű római asszony vette gondjába, és ő temette el.
Források
Kapcsolódó szócikkek
- Sebastiane (Derek Jarman 1976-os filmje)