I. Frigyes Vilmos porosz király

I. Frigyes Vilmos
I. Frigyes Vilmos porosz király Antoine Pesne festményén 1733 körül
Porosz Királyság királya
Friedrich Wilhelm I. von Preußen
Uralkodási ideje
1713. február 25. – 1740. május 31.
Elődje	I. Frigyes
Utódja	II. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenzollern
Született	1688. augusztus 14. Cölln
Elhunyt	1740. május 31. (51 évesen) Potsdam
Nyughelye	Béke-templom
Édesapja	I. Frigyes porosz király
Édesanyja	Sophie Charlotte von Braunschweig und Lüneburg
Testvére(i)	Lujza Dorottya porosz hercegnő
Házastársa	Sophie Dorothea von Braunschweig-Lüneburg
Gyermekei	Frigyes Lajos Vilma Frigyes Vilmos (Nagy) Frigyes Sarolta Albertina Friderika Lujza Filippina Sarolta Lajos Károly Vilmos Zsófia Dorottya Mária Lujza Ulrika Ágost Vilmos Anna Amália Henrik Ágost Ferdinánd
I. Frigyes Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Frigyes Vilmos (Cölln, 1688. augusztus 14. – Potsdam, 1740. május 31.) 1713-tól Poroszország királya, Brandenburg őrgrófja, a Német-római Birodalom választófejedelme. A Hohenzollern-ház tagja. Apja I. Frigyes porosz király.

Belpolitikája

I. Frigyes Vilmos jelentős államadósságot örökölt apjától, I. Frigyestől, melyet fegyelmezetten törleszteni tudott és uralkodása során rendbe tette az ország pénzügyeit.

Az uralkodó támogatta a gazdaság fejlődését, hajógyárakat építtetett, dohánymonopóliumot vezetett be stb. A bevételeket a hadsereg fejlesztésére fordította elsősorban.

Frigyes Vilmos számos telepest hívott országába. Csak a salzburgi püspökség területéről mintegy 1500 protestáns telepes érkezett porosz földre és Brandenburgba. Berlinbe jelentős számban érkeztek csehek, akik fontos szerepet játszottak a textilipar fejlesztésében.

A király protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, mely azonban lassanként majdhogynem rendőrállammá változtatta Poroszországot. A lakosságnak meg volt tiltva, hogy külföldi textilből készítsen ruhát, és az uralkodó elrendelte a külföldi kelmék megsemmisítését.

A tudományokat és művészetet I. Frigyes Vilmos nem támogatta, ezeket inkább gúnyolta. Elhíresült mondása Leibnizről: „Teljesen haszontalan ember, aki arra is alkalmatlan, hogy tisztességesen álljon a strázsán.”

A családban tartott fegyelem és szigor miatt összetűzésbe került fiával és örökösével, a későbbi II. (Nagy) Frigyes királlyal.

Külpolitikája

A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) Poroszországhoz csatolták Geldernt, Limburgot és a lengyel Stettint.

A svédek ellen vívott északi háborúban megszerezte Poroszország számára Elő-Pomerániát (1720).

Poroszország katonai hatalma

I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt a Porosz Királyság Európa negyedik legnagyobb katonai hatalmává vált. 89 000 szuronyost tartottak számon ebben az időszakban. A militarizmus abban is kifejezésre jutott. hogy I. Frigyes Vilmos volt az első olyan uralkodó, aki egész életében tiszti egyenruhát viselt.

Kapcsolódó szócikkek

• Poroszország uralkodóinak listája

Forrás

• Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 77-78. old.

Előző uralkodó: I. Frigyes

Brandenburg választófejedelme 1713 – 1740 Hohenzollern

Következő uralkodó: II. Frigyes

Előző uralkodó: I. Frigyes

Poroszország királya 1713 – 1740 Hohenzollern

Következő uralkodó: II. Frigyes