„Lütfi pasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Művei: zöld |
→Élete: zöld, linkjav, Szíria javítása a történelmi Oszmán Szíriára |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Lütfi albán származású volt,<ref name="google">{{cite book|title=The Crescent and the Eagle: Ottoman Rule, Islam and the Albanians, 1874-1913|author=Gawrych, G.|date=2006|publisher=I. B. Tauris|isbn=9781845112875|url=https://books.google.al/books?id=wPOtzk-unJgC&pg=PA58|page=58|accessdate=2015-08-26}}</ref> [[Vlora|Vlorából]].<ref>K. Dervishi "Kryeministrat dhe ministrat shqiptare ne 100 vjet"</ref> A ''[[devşirme]]'' révén került [[II. Bajazid oszmán szultán]] udvarába, ahol muszlim nevelést és oktatást kapott. Először [[Kastamuni]] szandzsákbégjévé nevezték ki, majd [[Karaman]] beglerbégje lett. Életének ezeket a részleteit ''Asafname'' című könyvének előszavából ismerjük, itt azonban nem ad meg dátumokat és a palotába kerülése előtti életéről nem ír. Lehetséges, hogy előbb [[Aydin]], majd [[ |
Lütfi albán származású volt,<ref name="google">{{cite book|title=The Crescent and the Eagle: Ottoman Rule, Islam and the Albanians, 1874-1913|author=Gawrych, G.|date=2006|publisher=I. B. Tauris|isbn=9781845112875|url=https://books.google.al/books?id=wPOtzk-unJgC&pg=PA58|page=58|accessdate=2015-08-26}}</ref> [[Vlora|Vlorából]].<ref>K. Dervishi "Kryeministrat dhe ministrat shqiptare ne 100 vjet"</ref> A ''[[devşirme]]'' révén került [[II. Bajazid oszmán szultán]] udvarába, ahol muszlim nevelést és oktatást kapott. Először [[Kastamuni]] szandzsákbégjévé nevezték ki, majd [[Karaman]] beglerbégje lett. Életének ezeket a részleteit ''Asafname'' című könyvének előszavából ismerjük, itt azonban nem ad meg dátumokat és a palotába kerülése előtti életéről nem ír. Lehetséges, hogy előbb [[Aydın (tartomány)|Aydin]], majd [[Joánina|Yanya]] (Ioannina) szandzsákbégjeként is szolgált, mivel Feridun bég említ egy bizonyos Lütfi béget, aki [[Rodosz ostroma (1522)|Rodosz 1522-es ostroma]] idején Aydin szandzsákbégje volt (Feridun Bey, ''Münşe'at al-selâtin,'' İstanbul 1274 AH/1857), illetve egy Lütfi béget, aki [[Bécs ostroma (1529)|Bécs ostroma]] (1529) idején Yanya szandzsákbégjeként szolgált (''ibid''. I, 573). Elképzelhető, hogy mindkét esetben a későbbi Lütfi pasára utal, mivel a pasa maga is kijelentette, hogy részt vett ezekben a hadjáratokban (Lütfi pasa, ''Tevârih-i 'Al-i Osman,'' ed. Ali, İstanbul 1341/1922-3, 3). Beszámolója alapján részt vett [[I. Szelim oszmán szultán|I. Szelim]] [[szafavidák]] elleni hadjáratában Nyugat-Anatóliában, valamint a [[Mamlúk Birodalom|mamelukok]] elleniben [[Oszmán Szíria|Szíriában]] és [[Egyiptom]]ban. I. Szulejmán alatt részt vett [[Nándorfehérvár elfoglalása|Nándorfehérvár ostromában]] 1521-ben és Rodoszéban 1522-ben. |
||
1523-ban vette feleségül I. Szulejmán szultán húgát, [[Şah szultána|Şah-ı Huban szultánát]], akitől két lánya született. 1541-ben egy veszekedés során fizikailag bántalmazta feleségét, aki a szultán engedélyével elvált tőle; Lütfi pasát ekkor leváltották nagyvezíri tisztségéből; visszavonult birtokára, mely a mai Görögország területén fekszik, és itt élte le hátralévő életét. Esmehan nevű lánya Szulejmán és [[Hürrem szultána]] legidősebb fiának, [[ |
1523-ban vette feleségül I. Szulejmán szultán húgát, [[Şah szultána|Şah-ı Huban szultánát]], akitől két lánya született. 1541-ben egy veszekedés során fizikailag bántalmazta feleségét, aki a szultán engedélyével elvált tőle; Lütfi pasát ekkor leváltották nagyvezíri tisztségéből; visszavonult birtokára, mely a mai Görögország területén fekszik, és itt élte le hátralévő életét. Esmehan nevű lánya Szulejmán és [[Hürrem szultána]] legidősebb fiának, [[Mehmed herceg]]nek a felesége lett. |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
A lap 2015. november 27., 14:25-kori változata
| Lütfi pasa | |
 | |
| az Oszmán Birodalom nagyvezírje | |
| Uralkodási ideje | |
| 1539. július 13. – 1541 április | |
| Elődje | Ayas Mehmed pasa |
| Utódja | Hadım Suleiman Pasha |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1488 Vlora |
| Elhunyt | Didümoteikhó |
| Házastársa | Şah-ı Huban szultána |
| Gyermekei | Esmehan Baharnaz szultána Neslihan szultána |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lütfi pasa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lütfi pasa (törökül Damat Çelebi Lütfi Paşa 1488 körül – Didümoteikhó, 1564. március 27.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt 1539 és 1541 között;[4] Szulejmán sógora.
Élete
Lütfi albán származású volt,[5] Vlorából.[6] A devşirme révén került II. Bajazid oszmán szultán udvarába, ahol muszlim nevelést és oktatást kapott. Először Kastamuni szandzsákbégjévé nevezték ki, majd Karaman beglerbégje lett. Életének ezeket a részleteit Asafname című könyvének előszavából ismerjük, itt azonban nem ad meg dátumokat és a palotába kerülése előtti életéről nem ír. Lehetséges, hogy előbb Aydin, majd Yanya (Ioannina) szandzsákbégjeként is szolgált, mivel Feridun bég említ egy bizonyos Lütfi béget, aki Rodosz 1522-es ostroma idején Aydin szandzsákbégje volt (Feridun Bey, Münşe'at al-selâtin, İstanbul 1274 AH/1857), illetve egy Lütfi béget, aki Bécs ostroma (1529) idején Yanya szandzsákbégjeként szolgált (ibid. I, 573). Elképzelhető, hogy mindkét esetben a későbbi Lütfi pasára utal, mivel a pasa maga is kijelentette, hogy részt vett ezekben a hadjáratokban (Lütfi pasa, Tevârih-i 'Al-i Osman, ed. Ali, İstanbul 1341/1922-3, 3). Beszámolója alapján részt vett I. Szelim szafavidák elleni hadjáratában Nyugat-Anatóliában, valamint a mamelukok elleniben Szíriában és Egyiptomban. I. Szulejmán alatt részt vett Nándorfehérvár ostromában 1521-ben és Rodoszéban 1522-ben.
1523-ban vette feleségül I. Szulejmán szultán húgát, Şah-ı Huban szultánát, akitől két lánya született. 1541-ben egy veszekedés során fizikailag bántalmazta feleségét, aki a szultán engedélyével elvált tőle; Lütfi pasát ekkor leváltották nagyvezíri tisztségéből; visszavonult birtokára, mely a mai Görögország területén fekszik, és itt élte le hátralévő életét. Esmehan nevű lánya Szulejmán és Hürrem szultána legidősebb fiának, Mehmed hercegnek a felesége lett.
Művei
Huszonegy művet írt, főleg vallási, de esetenként történelmi témában is; tizenhármat arab, nyolcat török nyelven. Említésre méltó az Asafname, egy minisztereknek szóló tükör, és a Tevâriḫ-i Âl-i ‘Os̱mân, amelyben a birodalom történelmét írja le, és beszámol saját életéről is II. Bajazid, I. Szelim és I. Szulejmán uralkodása alatt.[7] Nagy hangsúlyt helyezett arra a kérdésre, hogy az oszmán szultánok viselhetik-e a kalifa címet annak ellenére, hogy nem arabok.
A popkultúrában
A Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) tévésorozatban Mehmet Özgür török színész alakítja.
Jegyzetek
- ↑ https://books.google.com.mx/books?id=jJY3AAAAIAAJ&pg=PA838&dq=L%C3%BCtfi+Pasha+1564&hl=es&sa=X&ved=0ahUKEwix8qem6cjlAhVRmK0KHepKDvkQ6AEIKzAA#v=onepage&q=L%C3%BCtfi%20Pasha%201564&f=false, https://www.jagoroniya.com/history-traditions/3138/March-27-Deaths, https://www.marefa.org/%D9%84%D8%B7%D9%81%D9%8A_%D9%BE%D8%A7%D8%B4%D8%A7
- ↑ http://id.loc.gov/authorities/names/n84228746.html
- ↑ https://muhtesemyuzyil.fandom.com/ru/wiki/Лютфи_Паша
- ↑ İsmail Hâmi Danişmend, Osmanlı Devlet Erkânı, Türkiye Yayınevi, İstanbul, 1971 (Turkish)
- ↑ Gawrych, G.. The Crescent and the Eagle: Ottoman Rule, Islam and the Albanians, 1874-1913. I. B. Tauris, 58. o. (2006. április 25.). ISBN 9781845112875. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 26.
- ↑ K. Dervishi "Kryeministrat dhe ministrat shqiptare ne 100 vjet"
- ↑ E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, 1913–1936, M. Th. Houtsma, page 55
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lütfi Pasha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
