„Szeged–Szabadka-vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Vépi (vitalap | szerkesztései) |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
[[Fájl:Horgos Vasút.jpg|bélyegkép|balra|120px|Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon]] |
[[Fájl:Horgos Vasút.jpg|bélyegkép|balra|120px|Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon]] |
||
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref> mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte. |
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref> mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte. |
||
A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra. |
A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra. |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
[[2014]]-ben [[Európai Unió|európai uniós]] támogatással elkészültek a vonal felújításának [[engedélyezési terv]]ei és a kapcsolódó [[Szabadka–Baja-vasútvonal]] újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint [[Horgos]]on és [[Palics]]on gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb [[2015]] végén kezdődhetne.<ref>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/szeged-szabadka-160-as-palya-120-as-szerelvenyekkel-141127 |title=Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? |accessdate=20141128 |date=20141127 |publisher=[[iho]] |language=magyar}}</ref> |
[[2014]]-ben [[Európai Unió|európai uniós]] támogatással elkészültek a vonal felújításának [[engedélyezési terv]]ei és a kapcsolódó [[Szabadka–Baja-vasútvonal]] újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint [[Horgos]]on és [[Palics]]on gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb [[2015]] végén kezdődhetne.<ref>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/szeged-szabadka-160-as-palya-120-as-szerelvenyekkel-141127 |title=Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? |accessdate=20141128 |date=20141127 |publisher=[[iho]] |language=magyar}}</ref> |
||
2015 nyarán a vasútvonal határszakasza a Magyarország felé irányuló menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontja lett. 2015. augusztus 28-án a MÁV-START a Szeged–Horgos közötti napi 2 vonatpár forgalmát ideiglenes leállította, mert a síneken gyalogló emberek miatt a vasúti közlekedés nem volt fenntartható.<ref>[http://mandiner.hu/cikk/20150828_zavarja_a_menekulteket_roszkenel_a_vasut_leallitottak_a_kozlekedest# Zavarja a menekülteket Röszkénél a vasút, leállították a közlekedést]</ref> 2015. szeptember 14-én este nyolc órakor az épülő [[Déli határzár Magyarországon|műszaki határzár]] utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. Korábban a MÁV szakemberei a helyszínen arról beszéltek, a határzár hiányzó részére vasúti kapu kerül, amelyet megnyithatnak a szerelvények előtt, ha újraindul a forgalom. Ezt a megoldást helyettesíti – feltehetően ideiglenesen – az átalakított tehervagon.<ref>[http://magyarhirlap.hu/cikk/35265/Lezartak_a_roszkei_hatart Lezárták a röszkei határt]</ref> A határzár miatt a személyforgalom visszaesett, ezért 2015. november 10 óta megszűnt a személyforgalom a |
2015 nyarán a vasútvonal határszakasza a Magyarország felé irányuló menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontja lett. 2015. augusztus 28-án a MÁV-START a Szeged–Horgos közötti napi 2 vonatpár forgalmát ideiglenes leállította, mert a síneken gyalogló emberek miatt a vasúti közlekedés nem volt fenntartható.<ref>[http://mandiner.hu/cikk/20150828_zavarja_a_menekulteket_roszkenel_a_vasut_leallitottak_a_kozlekedest# Zavarja a menekülteket Röszkénél a vasút, leállították a közlekedést]</ref> 2015. szeptember 14-én este nyolc órakor az épülő [[Déli határzár Magyarországon|műszaki határzár]] utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. Korábban a MÁV szakemberei a helyszínen arról beszéltek, a határzár hiányzó részére vasúti kapu kerül, amelyet megnyithatnak a szerelvények előtt, ha újraindul a forgalom. Ezt a megoldást helyettesíti – feltehetően ideiglenesen – az átalakított tehervagon.<ref>[http://magyarhirlap.hu/cikk/35265/Lezartak_a_roszkei_hatart Lezárták a röszkei határt]</ref> A határzár miatt a személyforgalom visszaesett, ezért 2015. november 10. óta megszűnt a személyforgalom a Röszke–Szeged szakaszon.<ref>[http://iho.hu/hir/oktober-vegen-leall-a-szeged-roszke-vonal-151021 Október végén leáll a Szeged–Röszke vonal]</ref> |
||
== Pálya == |
== Pálya == |
||
A lap 2015. november 27., 14:00-kori változata
Szeged–Szabadka-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 136 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 15 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Szeged–Szabadka-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15 km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a MÁV 136-os számú vasútvonalát alkotja.
Történelem
A vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által, Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.[2] A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket használtak. A vonal 1885. január elsejével a MÁV kezelésébe került,[3] mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az államosítás után a MÁV a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre cserélte.
A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.
A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a szerbiai szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2015. november 27. |
 |
2014-ben európai uniós támogatással elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a kapcsolódó Szabadka–Baja-vasútvonal újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint Horgoson és Palicson gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb 2015 végén kezdődhetne.[4]
2015 nyarán a vasútvonal határszakasza a Magyarország felé irányuló menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontja lett. 2015. augusztus 28-án a MÁV-START a Szeged–Horgos közötti napi 2 vonatpár forgalmát ideiglenes leállította, mert a síneken gyalogló emberek miatt a vasúti közlekedés nem volt fenntartható.[5] 2015. szeptember 14-én este nyolc órakor az épülő műszaki határzár utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. Korábban a MÁV szakemberei a helyszínen arról beszéltek, a határzár hiányzó részére vasúti kapu kerül, amelyet megnyithatnak a szerelvények előtt, ha újraindul a forgalom. Ezt a megoldást helyettesíti – feltehetően ideiglenesen – az átalakított tehervagon.[6] A határzár miatt a személyforgalom visszaesett, ezért 2015. november 10. óta megszűnt a személyforgalom a Röszke–Szeged szakaszon.[7]
Pálya
A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, az országhatártól Királyhalomig azonban 15 km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a szerb vasúttársaság a első világháború óta nem újította fel a pályát.
Jegyzetek
- ↑ Újszeged állomás
- ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
- ↑ 1884. évi XXXIX. törvénycikk (www.1000ev.hu)
- ↑ Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? (magyar nyelven). iho, 2014. november 27. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
- ↑ Zavarja a menekülteket Röszkénél a vasút, leállították a közlekedést
- ↑ Lezárták a röszkei határt
- ↑ Október végén leáll a Szeged–Röszke vonal
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
