Orderic Vitalis

{{Tudós infobox |név =Ordericus Vitalis |kép = |képméret =250px |képaláírás = |ismeretes mint =történetíró |nemzetiség =angolszász |születés dátuma =1075. február 15. |születés helye = |halál dátuma =1142. körül (43 évesen) |halál helye = |házastárs = |gyermekei = |felsőoktatási intézmény = |más intézmény = |egyéb diplomái = |szakterület =történettudomány |kutatási terület = |tudományos fokozat = |mérnöki ág = |aktivitási típus = |szakintézeti tagság = |felsőoktatási munkahely1 = |felsőoktatási beosztás1 = |felsőoktatási munkahely2 = |felsőoktatási beosztás2 = |kutatóintézeti munkahely = |kutatóintézeti beosztás = |más munkahelyek = |jelentős munkái = Historia Ecclesiastica, Gesta Normannorum Ducum |jelentős tervfeladatai = |tudományos publikációk száma = |szakmai kitüntetések = |akadémiai tagság = |hatással volt = |hatással voltak rá = Jumieges-i Vilmos |weboldal =

Orderic Vitalis vagy más néven Ordericus Vitalis (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a Historia Ecclesiastica és a Gesta Normannorum Ducum.

Élete és működése

Orderic Odeleriusnak, Roger de Montgomery lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai Saint-Évroult-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta Cluny, Cambrai, Crowlend és Worcester apátságait, valamint 1119-ben részt vett a Reims-i zsinaton is.

Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette Jumieges-i Vilmos történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.

Az Egyháztörténet - melyet a kora középkori Anglia legnagyobb társadalomtörténetének neveznek - három részre oszlik. Az első könyv

Orderic nagy műveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.

Részlet művéből

„	Az angolok minden szabadsága semmivé lett. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, Svendhez, a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és Kanut fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a normannok hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s Alexiosz konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető Guiscard Róbert minden erejével küzdött, ama Mihály érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.	”
– Krónikások, krónikák, 119. old.

Források

• Krónikások, krónikák II. Szerk. Mezey László, Gondolat, Bp. 1960.
• Angi János - Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban. Multiplex Media – Debrecen University Press. Debrecen 1997. ISBN 9630491966
• Bárány Attila: Britek, angolszászok vikingek. Gödöllő-Máriabesnyő. Attraktor Kiadó. 2008. ISBN 9789639857025