„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ez nem átdolgoz, ez horror. de azért egy kicsit javítok |
→Erdős szavanna: vessző |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=== Erdős szavanna === |
=== Erdős szavanna === |
||
Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús [[aljnövényzet]] borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a [[csimpánz]]. |
Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben, ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús [[aljnövényzet]] borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a [[csimpánz]]. |
||
=== Füves szavanna === |
=== Füves szavanna === |
||
A lap 2015. november 20., 16:09-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
A szavanna éghajlat az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás.
A két szavanna
Erdős szavanna
Az esőerdővel szomszédos térségben, ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.
Füves szavanna
A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert oroszlán vagy a zebra is.