„Munkásőrség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
Hello world (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Insignia Hungary Political History MŐ.svg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség emblémája.]]
[[Fájl:Insignia Hungary Political History MŐ.svg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség emblémája.]]
[[Fájl:Fortepan Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége 79554.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt.]]
[[Fájl:Munkasor karszalag.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség karszalagja.]]
[[Fájl:Munkasor karszalag.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség karszalagja.]]
[[Fájl:1818 Militia 200.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Munkásőr idealizált alakja bélyegen (1967)]]
[[Fájl:1818 Militia 200.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Munkásőr idealizált alakja bélyegen (1967)]]

A lap 2015. november 1., 22:19-kori változata

A Munkásőrség emblémája.
Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt.
A Munkásőrség karszalagja.
Fájl:1818 Militia 200.jpg
Munkásőr idealizált alakja bélyegen (1967)

A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. A rendszerváltás folyamata során (a Németh-kormány kezdeményezésére) törvénnyel feloszlatták.

Története

A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban, részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására (mint az NDK-beli Kampfgruppe osztagok[1]), részben hogy fegyveres erőknél jobban aktivizálható, irreguláris „népi” csoportok álljanak rendelkezésre (Lidové Milice, Csehszlovákia).

A munkásőrséget a MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-i határozatára hozták létre, amelynek kivonatát 1957 február 12-én tették közzé a KB Tájékoztatójában, és mint februári határozat lett ismertté. 1957 február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét.[2] Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett. Habár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában.

A munkásőrség szervezetileg a kerületi rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.

A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a honvédség tartalék fegyvereivel felfegyverezték, azonban éles lőszert eleinte egyáltalán nem kapott.

Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapítótagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.

1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt,[3] melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület országos parancsnoka Halas Lajos (1957-1962), Papp Árpád (1962-1980), végül Borbély Sándor (1980-1989) volt.

Jegyzetek

  1. „Kampfgruppen der Arbeiterklasse”
  2. 1957. évi 13. sz. tvr. a munkásőrségről
  3. 1989. évi XXX. törvény a munkásőrség megszüntetéséről

Források

További információk