„Munkásőrség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Insignia Hungary Political History MŐ.svg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség emblémája.]] |
[[Fájl:Insignia Hungary Political History MŐ.svg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség emblémája.]] |
||
[[Fájl:Fortepan Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége 79554.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt.]] |
|||
[[Fájl:Munkasor karszalag.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség karszalagja.]] |
[[Fájl:Munkasor karszalag.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség karszalagja.]] |
||
[[Fájl:1818 Militia 200.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Munkásőr idealizált alakja bélyegen (1967)]] |
[[Fájl:1818 Militia 200.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Munkásőr idealizált alakja bélyegen (1967)]] |
A lap 2015. november 1., 22:19-kori változata
A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. A rendszerváltás folyamata során (a Németh-kormány kezdeményezésére) törvénnyel feloszlatták.
Története
A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban, részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására (mint az NDK-beli Kampfgruppe osztagok[1]), részben hogy fegyveres erőknél jobban aktivizálható, irreguláris „népi” csoportok álljanak rendelkezésre (Lidové Milice, Csehszlovákia).
A munkásőrséget a MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-i határozatára hozták létre, amelynek kivonatát 1957 február 12-én tették közzé a KB Tájékoztatójában, és mint februári határozat lett ismertté. 1957 február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét.[2] Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett. Habár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában.
A munkásőrség szervezetileg a kerületi rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.
A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a honvédség tartalék fegyvereivel felfegyverezték, azonban éles lőszert eleinte egyáltalán nem kapott.
Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapítótagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.
1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt,[3] melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület országos parancsnoka Halas Lajos (1957-1962), Papp Árpád (1962-1980), végül Borbély Sándor (1980-1989) volt.
Jegyzetek
- ↑ „Kampfgruppen der Arbeiterklasse”
- ↑ 1957. évi 13. sz. tvr. a munkásőrségről
- ↑ 1989. évi XXX. törvény a munkásőrség megszüntetéséről
Források
- Germuska Pál–Murányi Gábor: A látható légió (HVG, 2001. február 3., 73–77. o.)
- Kiss Dávid: A munkásőrség szervezeti kereteinek kialakítása (Publ. by ELTE BTK HÖK Tud. Bizottság, 2012. március 26.)
- Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása (Múltunk 2009. 3.sz.)
- A Munkásőrség országos parancsnokának „M” 001. számú parancsa. 1967.
- Simon F. Nándor: A Munkásőrség létrehozása (Rendvédelem-történeti Füzetek XVIII. évf (2010) 21. sz.)
- Ólmosi Zoltán: Tervek kapuzárás előtt (Archivnet 9. évfolyam (2009) 3. szám.) Létrehozás ideje: 2011.07.15.
- Simon F. Nándor: A Munkásőrség karhatalmi feladatai (Rendvédelem-történeti Füzetek XV. évf. (2008) 18. sz.)
- Róder lászló: Született a párt és nép bizalmából
- Halas Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig
- 3075/1957. Korm. hat. az 1957. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról
- 49/1978. (X. 19.) MT rendelet a Munkásőrségről
- 1091/1989. (VI. 30.) MT határozat a Munkásőrség helyzetéről (Még az intézmény fennmaradását feltételezve.)