„Germán nyelvek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
169. sor: | 169. sor: | ||
! [[Norvég nyelv|Norvég (Nynorsk)]] |
! [[Norvég nyelv|Norvég (Nynorsk)]] |
||
|- |
|- |
||
|Alma||Apple || Aiple || Appel || Appel || Appel || Appel || Apfel ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|עפּל}}'''</div>Epl || Aplus || Epli || Epl(i) |
|Alma||Apple || Aiple || Appel || Appel || Appel || Appel || Apfel ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|עפּל}}'''</div>Epl || Aplus || Epli || Epl(i)<ref>Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.</ref> || Äpple || Æble || Eple || Eple |
||
|- |
|- |
||
|Deszka||Board || Buird || Board || Bord || Bord || Boord || Brett / Bord |
|Deszka||Board || Buird || Board || Bord || Bord || Boord || Brett / Bord<ref name="Bord">A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos</ref> ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|ברעט}}'''</div>Bret || Baúrd || Borð || Borð || Bord || Bord || Bord || Bord |
||
|- |
|- |
||
|Bükkfa||Beech ||Beech || Boeke/ Boekebeam || Beuk || Beuk || Böke || Buche ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|בוק}}'''</div>Buk || Bōka |
|Bükkfa||Beech ||Beech || Boeke/ Boekebeam || Beuk || Beuk || Böke || Buche ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|בוק}}'''</div>Buk || Bōka<ref name="Bōka">"Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.</ref>/ -bagms || Bók || Bók || Bok || Bøg || Bøk || Bøk, Bok |
||
|- |
|- |
||
|Könyv||Book || Beuk || Boek || Boek || Boek || Book || Buch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|בוך}}'''</div>Bukh || Bōka || Bók || Bók || Bok || Bog || Bok || Bok |
|Könyv||Book || Beuk || Boek || Boek || Boek || Book || Buch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|בוך}}'''</div>Bukh || Bōka || Bók || Bók || Bok || Bog || Bok || Bok |
||
199. sor: | 199. sor: | ||
|Kéz||Hand || Haund || Hân || Hand || Hand || Hand || Hand ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האַנט}}'''</div>Hant || Handus || Hönd || Hond || Hand || Hånd || Hånd || Hand |
|Kéz||Hand || Haund || Hân || Hand || Hand || Hand || Hand ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האַנט}}'''</div>Hant || Handus || Hönd || Hond || Hand || Hånd || Hånd || Hand |
||
|- |
|- |
||
|Fej||Head || Heid || Holle || Hoof |
|Fej||Head || Heid || Holle || Hoof<ref name="hoof">Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például ''hoofpyn'' (fejfájás), valamint metaforikusan, mint ''hoofstad'' (főváros).</ref>/ Kop<ref name="kopf">Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.</ref> || Hoofd/ Kop<ref name="kopf" /> || Kopp<ref name="kopf" /> || Haupt/ Kopf<ref name="kopf" /> ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|קאָפּ}}'''</div>Kop || Háubiþ || Höfuð || Høvd/ Høvur || Huvud || Hoved || Hode || Hovud |
||
|- |
|- |
||
|Magas||High || Heich || Heech || Hoog || Hoog || Hoog || Hoch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|הױך}}'''</div>Hoykh || Háuh || Hár || Høg/ur || Hög || Høj || Høy/høg || Høg |
|Magas||High || Heich || Heech || Hoog || Hoog || Hoog || Hoch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|הױך}}'''</div>Hoykh || Háuh || Hár || Høg/ur || Hög || Høj || Høy/høg || Høg |
||
|- |
|- |
||
|Otthon||Home || Hame || Hiem || Heim |
|Otthon||Home || Hame || Hiem || Heim<ref name="heim">Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).</ref>/ Tuis<ref name="tuis">Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével</ref> || Heim<ref name="heim" />/Thuis<ref name="tuis" /> || Heim || Heim ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|הײם}}'''</div>Heym || Háimōþ || Heim || Heim || Hem || Hjem || Hjem/heim || Heim |
||
|- |
|- |
||
|Horog||Hook || Heuk || Hoek || Haak || Haak || Haak || Haken ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האָק}}'''</div><div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האָקן}}'''</div>Hok / Hokn || Krappa/ Krampa || Krókur || Krókur/ Ongul || Hake/ Krok || Hage/ Krog || Hake/ Krok || Hake/ Krok<ref name="ongel">Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.</ref> |
|Horog||Hook || Heuk || Hoek || Haak || Haak || Haak || Haken ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האָק}}'''</div><div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|האָקן}}'''</div>Hok / Hokn || Krappa/ Krampa || Krókur || Krókur/ Ongul || Hake/ Krok || Hage/ Krog || Hake/ Krok || Hake/ Krok<ref name="ongel">Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.</ref> |
||
211. sor: | 211. sor: | ||
|Sok||Many || Mony || Menich || Menige || Menig || Mennig || Manch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאַנכער}}'''</div>Mankher<ref>Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".</ref> || Manags || Margir || Mangir/ Nógvir || Många || Mange || Mange || Mange |
|Sok||Many || Mony || Menich || Menige || Menig || Mennig || Manch ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאַנכער}}'''</div>Mankher<ref>Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".</ref> || Manags || Margir || Mangir/ Nógvir || Många || Mange || Mange || Mange |
||
|- |
|- |
||
|Hold||Moon || Muin || Moanne || Maan || Maan || Maan || Mond ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאָנטיק}}'''</div><div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאָנטאָג}}'''</div>Montik / Montog |
|Hold||Moon || Muin || Moanne || Maan || Maan || Maan || Mond ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאָנטיק}}'''</div><div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|מאָנטאָג}}'''</div>Montik / Montog<ref>A jiddis a sémi '''{{héber írás|לבֿנה}}''' ''levone'' szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán ''*māna'' gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű ''montik'' ill. ''montog'' szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.</ref> || Mēna || Tungl/ Máni || Máni/ Tungl || Måne || Måne || Måne || Måne |
||
|- |
|- |
||
|Éjszaka||Night || Nicht || Nacht || Nag || Nacht || Natt/ Nacht || Nacht ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|נאַכט}}'''</div>Nakht || Nótt || Nótt || Natt || Natt || Nat || Natt || Natt |
|Éjszaka||Night || Nicht || Nacht || Nag || Nacht || Natt/ Nacht || Nacht ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|נאַכט}}'''</div>Nakht || Nótt || Nótt || Natt || Natt || Nat || Natt || Natt |
||
229. sor: | 229. sor: | ||
|Az||That || That || Dat || Dit || Dat, Die || Dat (Dit) || Das ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|דאָס}}'''</div>Dos || Þata || Það || Tað || Det || Det || Det || Det |
|Az||That || That || Dat || Dit || Dat, Die || Dat (Dit) || Das ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|דאָס}}'''</div>Dos || Þata || Það || Tað || Det || Det || Det || Det |
||
|- |
|- |
||
|Kettő||Two/Twain || Twa || Twa || Twee || Twee || Twee || Zwei (Zwo) ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|צװײ}}'''</div>Tsvey || Twái || Tveir/ Tvær/ Tvö || Tveir (/Tvá) || Två || To || To || To |
|Kettő||Two/Twain || Twa || Twa || Twee || Twee || Twee || Zwei (Zwo) ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|צװײ}}'''</div>Tsvey || Twái || Tveir/ Tvær/ Tvö || Tveir (/Tvá) || Två || To || To || To<ref>Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m), tvæ (f), tvau (n).</ref> |
||
|- |
|- |
||
|Ki||Who || Wha || Wie || Wie || Wie || Wokeen || Wer ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|װער}}'''</div>Ver || Ƕas (Hwas) || Hver || Hvør || Vem || Hvem || Hvem || Kvem |
|Ki||Who || Wha || Wie || Wie || Wie || Wokeen || Wer ||<div style='text-align: right; direction: ltr; margin-right: 1em;'>'''{{héber írás|װער}}'''</div>Ver || Ƕas (Hwas) || Hver || Hvør || Vem || Hvem || Hvem || Kvem |
A lap 2015. október 31., 23:40-kori változata
|
A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.
A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és afrikai változatát az afrikaans-t (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.
Besorolásuk, csoportosításuk[1]
- Keleti ág (kihalt)
- Északi ág
- Nyugati ág
Vaskor 500 BC–AD 200 |
Ős-Germán nyelv | |||||||||||||||
Keleti ág | Nyugati ág | Északi ág | ||||||||||||||
Déli ág | Anglofríz nyelvek | |||||||||||||||
Népvándorlás időszaka AD 200–700 |
Gót, | Lombard1 | Ófrank | Ószász | Ófríz | Óangol | Proto-norvég | |||||||||
Vandál, Burgund, | Ófelnémet | |||||||||||||||
Kora középkor 700–1100 |
Óalfrankon | Nyugat-ónorvég | Kelet-ónorvég | |||||||||||||
Középkor 1100–1350 |
Közép-felnémet | Ősjiddis | Közép-holland | Közép-alnémet | Közép-angol | Óizlandi | Ónorvég | Kora ódán | Kora ósvéd | Kora ógotlandi | ||||||
Késő középkor 1350–1500 |
Ójiddis | Közép-angol | Kora scots | Késő óizlandi | Óferöeri | Ónorn | Közép-norvég | Késő ódán | Késő ósvéd | Késő ógotlandi | ||||||
Kora modern kor 1500–1700 |
Krími gót | Korai modern felnémet | holland és flamand | Közép-fríz | Korai modern angol | Közép scots | Izlandi | Feröeri | norn | Norvég | Dán | Svéd | gotlandi | |||
Modern kor 1700-tól napjainkig |
mind kihalt | Felnémet nyelvjárások | Újjiddis | Alsószász nyelvjárások | Fríz nyelvjárások | Angol nyelvjárások | Scots nyelvjárások | kihalt | dialektussá vált |
1. Besorolása bizonytalan.
Szókészleti összehasonlítás
Magyar jelentés | Angol | Scots | Fríz | Afrikaans | Holland | Szász | Német | Jiddis[2] | Gót | Izlandi | Feröeri | Svéd | Dán | Norvég (Bokmål) | Norvég (Nynorsk) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alma | Apple | Aiple | Appel | Appel | Appel | Appel | Apfel | עפּל Epl |
Aplus | Epli | Epl(i)[3] | Äpple | Æble | Eple | Eple |
Deszka | Board | Buird | Board | Bord | Bord | Boord | Brett / Bord[4] | ברעט Bret |
Baúrd | Borð | Borð | Bord | Bord | Bord | Bord |
Bükkfa | Beech | Beech | Boeke/ Boekebeam | Beuk | Beuk | Böke | Buche | בוק Buk |
Bōka[5]/ -bagms | Bók | Bók | Bok | Bøg | Bøk | Bøk, Bok |
Könyv | Book | Beuk | Boek | Boek | Boek | Book | Buch | בוך Bukh |
Bōka | Bók | Bók | Bok | Bog | Bok | Bok |
Mell | Breast | Breest | Boarst | Bors | Borst | Bost | Brust | ברוסט Brust |
Brusts | Brjóst | Bróst | Bröst | Bryst | Bryst | Bryst |
Barna | Brown | Broun | Brún | Bruin | Bruin | Bruun | Braun | ברױן Broyn |
Bruns | Brúnn | Brúnur | Brun | Brun | Brun | Brun |
Nap | Day | Day | Dei | Dag | Dag | Dag | Tag | טאָג Tog |
Dags | Dagur | Dagur | Dag | Dag | Dag | Dag |
Halott | Dead | Deid | Dea | Dood | Dood | Dood | Tot | טױט Toyt |
Dauþs | Dauður | Deyður | Död | Død | Død | Daud |
Meghalni | Die (Starve) | Dee | Stjerre | Sterf | Sterven | Döen/ Starven | Sterben | שטאַרבן Shtarbn |
Diwan | Deyja | Doyggja | Dö | Dø | Dø | Døy |
Elég | Enough | Eneuch | Genôg | Genoeg | Genoeg | Noog | Genug | גענוג Genug |
Ganōhs | Nóg | Nóg/ Nógmikið | Nog | Nok | Nok | Nok |
Ujj | Finger | Finger | Finger | Vinger | Vinger | Finger | Finger | פֿינגער Finger |
Figgrs | Fingur | Fingur | Finger | Finger | Finger | Finger |
Adni | Give | Gie | Jan | Gee | Geven | Geven | Geben | געבן Gebn |
Giban | Gefa | Geva | Giva / Ge | Give | Gi | Gje(va) |
Üveg | Glass | Gless | Glês | Glas | Glas | Glas | Glas | גלאָז Gloz |
Gler | Glas | Glas | Glas | Glass | Glas | |
Arany | Gold | Gowd | Goud | Goud | Goud | Gold | Gold | גאָלד Gold |
Gulþ | Gull | Gull | Guld/ Gull | Guld | Gull | Gull |
Kéz | Hand | Haund | Hân | Hand | Hand | Hand | Hand | האַנט Hant |
Handus | Hönd | Hond | Hand | Hånd | Hånd | Hand |
Fej | Head | Heid | Holle | Hoof[6]/ Kop[7] | Hoofd/ Kop[7] | Kopp[7] | Haupt/ Kopf[7] | קאָפּ Kop |
Háubiþ | Höfuð | Høvd/ Høvur | Huvud | Hoved | Hode | Hovud |
Magas | High | Heich | Heech | Hoog | Hoog | Hoog | Hoch | הױך Hoykh |
Háuh | Hár | Høg/ur | Hög | Høj | Høy/høg | Høg |
Otthon | Home | Hame | Hiem | Heim[8]/ Tuis[9] | Heim[8]/Thuis[9] | Heim | Heim | הײם Heym |
Háimōþ | Heim | Heim | Hem | Hjem | Hjem/heim | Heim |
Horog | Hook | Heuk | Hoek | Haak | Haak | Haak | Haken | האָק האָקן Hok / Hokn |
Krappa/ Krampa | Krókur | Krókur/ Ongul | Hake/ Krok | Hage/ Krog | Hake/ Krok | Hake/ Krok[10] |
Ház | House | Hoose | Hûs | Huis | Huis | Huus | Haus | הױז Hoyz |
Hūs | Hús | Hús | Hus | Hus | Hus | Hus |
Sok | Many | Mony | Menich | Menige | Menig | Mennig | Manch | מאַנכער Mankher[11] |
Manags | Margir | Mangir/ Nógvir | Många | Mange | Mange | Mange |
Hold | Moon | Muin | Moanne | Maan | Maan | Maan | Mond | מאָנטיק מאָנטאָג Montik / Montog[12] |
Mēna | Tungl/ Máni | Máni/ Tungl | Måne | Måne | Måne | Måne |
Éjszaka | Night | Nicht | Nacht | Nag | Nacht | Natt/ Nacht | Nacht | נאַכט Nakht |
Nótt | Nótt | Natt | Natt | Nat | Natt | Natt |
Nem | No | Nae | Nee | Nee | Nee(n) | Nee | Nein (Nö, Nee) | נײן Neyn |
Nē | Nei | Nei | Nej | Nej | Nei | Nei |
Öreg | Old | Auld | Âld | Oud | Oud, Gammel [13] | Oll | Alt | אַלט Alt |
Sineigs | Gamall (de: eldri, elstur) | Gamal (de: eldri, elstur) | Gammal (de: äldre, äldst) | Gammel (de: ældre, ældst) | Gammel (de: eldre, eldst) | Gam(m)al (de: eldre, eldst) |
Egy | One | Ane | Ien | Een | Een | Een | Eins | אײן Eyn |
Áins | Einn | Ein | En | En | En | Ein |
Uncia | Ounce | Unce | Ons | Ons | Ons | Ons | Unze | אונץ Unts |
Unkja | Únsa | Únsa | Uns | Unse | Unse | Unse |
Hó | Snow | Snaw | Snie | Sneeu | Sneeuw | Snee | Schnee | שנײ Shney |
Snáiws | Snjór | Kavi/ Snjógvur | Snö | Sne | Snø | Snø |
Kő | Stone | Stane | Stien | Steen | Steen | Steen | Stein | שטײן Shteyn |
Stáins | Steinn | Steinur | Sten | Sten | Stein/ Sten | Stein |
Az | That | That | Dat | Dit | Dat, Die | Dat (Dit) | Das | דאָס Dos |
Þata | Það | Tað | Det | Det | Det | Det |
Kettő | Two/Twain | Twa | Twa | Twee | Twee | Twee | Zwei (Zwo) | צװײ Tsvey |
Twái | Tveir/ Tvær/ Tvö | Tveir (/Tvá) | Två | To | To | To[14] |
Ki | Who | Wha | Wie | Wie | Wie | Wokeen | Wer | װער Ver |
Ƕas (Hwas) | Hver | Hvør | Vem | Hvem | Hvem | Kvem |
Féreg | Worm | Wirm | Wjirm | Wurm | Wurm/ Worm | Worm | Wurm | װאָרעם Vorem |
Maþa | Maðkur, Ormur | Maðkur/ Ormur | Mask/ Orm [15] | Orm | Mark/ Makk/ Orm | Mark/ Makk/ Orm [15] |
Magyar jelentés | Angol | Scots | Fríz | Afrikaans | Holland | Szász | Német | Jiddis[2] | Gót | Izlandi | Feröeri | Svéd | Dán | Norvég (Bokmål) | Norvég (Nynorsk) |
Lábjegyzet
- ↑ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
- ↑ a b A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
- ↑ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
- ↑ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
- ↑ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
- ↑ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
- ↑ a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
- ↑ a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
- ↑ a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
- ↑ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
- ↑ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
- ↑ A jiddis a sémi לבֿנה levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
- ↑ Régi szóalak, elavult.
- ↑ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m), tvæ (f), tvau (n).
- ↑ a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.