„Charles Owen Hobaugh” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
Űrhajós cikkek tömeges javítása kocsmafali megbeszélés alapján AWB
5. sor: 5. sor:
[[1984]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a [[Harrier II|AV–8B Harrier]] volt. Előbb [[Japán]]ban, majd az [[Öbölháború]]ban az [[repülőgép-hordozó|USS Nassau (CVE-16)]] fedélzetén szolgált. [[1991]]-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A ''Strike Aircraft Test Igazgatóság'' ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, [[Harrier|YAV–8B]], [[A–7 Corsair II|A–7E]], [[F/A–18 Hornet|F–18]] és a [[T–2 Buckeye]] voltak. [[1994]]-ben az ''University of Tennessee Space Institute'' keretében megvédte diplomáját. Több mint {{szám|5000}} órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.
[[1984]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a [[Harrier II|AV–8B Harrier]] volt. Előbb [[Japán]]ban, majd az [[Öbölháború]]ban az [[repülőgép-hordozó|USS Nassau (CVE-16)]] fedélzetén szolgált. [[1991]]-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A ''Strike Aircraft Test Igazgatóság'' ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, [[Harrier|YAV–8B]], [[A–7 Corsair II|A–7E]], [[F/A–18 Hornet|F–18]] és a [[T–2 Buckeye]] voltak. [[1994]]-ben az ''University of Tennessee Space Institute'' keretében megvédte diplomáját. Több mint {{szám|5000}} órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.


[[1996]]. [[május 1.|május 1-től]] a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az [[Space Shuttle|űrrepülőgép]] rendszerismerete, [[élettan|fiziológiai]] képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. [[2011]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] köszönt el az űrhajósoktól. 2011-től a [[FedEx]] [[McDonnell Douglas MD–11]] repülőgépének első tisztje.
1996. május 1-től a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2011. szeptember 23-án fejezte be. 2011-től a [[FedEx]] [[McDonnell Douglas MD–11]] repülőgépének első tisztje.


==Űrrepülések==
==Űrrepülések==
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5300000}} mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS). Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5300000}} mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5274977}} mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5274977}} mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
* [[STS–129]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
* [[STS–129]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.

==Szakmai sikerek==
* Viselheti az űrhajós szárnyat.
* Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. október 28., 22:45-kori változata

Charles Owen Hobaugh
Született1961. november 5. (62 éves)
Bar Harbor
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • tengerésztiszt
  • űrhajós
  • vadászpilóta
  • katonatiszt
Iskolái
  • United States Naval Test Pilot School
  • United States Naval Academy
KitüntetéseiAir Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Owen Hobaugh témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Charles Owen Hobaugh (Bar Harbor, Maine, 1961. november 5. –) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes.

Életpálya

1984-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a AV–8B Harrier volt. Előbb Japánban, majd az Öbölháborúban az USS Nassau (CVE-16) fedélzetén szolgált. 1991-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A Strike Aircraft Test Igazgatóság ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, YAV–8B, A–7E, F–18 és a T–2 Buckeye voltak. 1994-ben az University of Tennessee Space Institute keretében megvédte diplomáját. Több mint 5000 órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.

1996. május 1-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2011. szeptember 23-án fejezte be. 2011-től a FedEx McDonnell Douglas MD–11 repülőgépének első tisztje.

Űrrepülések

  • STS–104, a Atlantis űrrepülőgép 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a Quest zsilipkamrát, amit a Canadarm2 segítségével csatlakoztattak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–118, a Endeavour űrrepülőgép 20. repülésének pilótája. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető 22. Space Shuttle misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 274 977 mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
  • STS–129, a Atlantis űrrepülőgép 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az ExPRESS Logistics Carrier 1 (ELC1) és az ExPRESS Logistics Carrier 2 (ELC2) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Az Atlantis fedélzetén repül az épülés alatt álló Dragon űrhajó kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 226 177 kilométert (4 490 138 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Charles_Owen_Hobaugh&oldid=16752838”