„Tápanyag” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
79. sor: 79. sor:
|}
|}
További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1&nbsp;mg/nap), jód (0,1&nbsp;mg/nap), magnézium (0,4&nbsp;mg/nap), mangán (2&nbsp;mg/nap), kálium&nbsp;(2&nbsp;g/nap), szelén&nbsp;(0,07&nbsp;mg/nap), nátrium&nbsp;(500&nbsp;mg/nap), cink (10&nbsp;mg/nap)<ref>{{cite web |url= http://www.healthalternatives2000.com/minerals-nutrition-chart.html |title=Mineral Chart|first= |last= |work=healthalternatives2000.com |year=2011 |accessdate=12 December 2011}}</ref>
További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1&nbsp;mg/nap), jód (0,1&nbsp;mg/nap), magnézium (0,4&nbsp;mg/nap), mangán (2&nbsp;mg/nap), kálium&nbsp;(2&nbsp;g/nap), szelén&nbsp;(0,07&nbsp;mg/nap), nátrium&nbsp;(500&nbsp;mg/nap), cink (10&nbsp;mg/nap)<ref>{{cite web |url= http://www.healthalternatives2000.com/minerals-nutrition-chart.html |title=Mineral Chart|first= |last= |work=healthalternatives2000.com |year=2011 |accessdate=12 December 2011}}</ref>
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz<ref>{{cite web |url= http://www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search/ |title=Nutritent Data Laboratory |first= |last= |work=nal.usda.gov |year=2011 |accessdate=12 December 2011}} Kereshető on-line adatbázis</ref>, például flavonoidok, izoflavonok, fluoridok, proantocianinok, oxálsav, niacin, riboflavin, thiamin<ref>{{cite web |url= http://www.ars.usda.gov/SP2UserFiles/Place/12354500/Data/hg72/hg72_2002.pdf |title=Nutritive value of foods |first=Susan E. |last=Gebhart, Robin G. Thomas |work=ars.usda.gov |year=2010 |accessdate=12 December 2011}}</ref>
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz,<ref>{{cite web |url= http://www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search/ |title=Nutritent Data Laboratory |first= |last= |work=nal.usda.gov |year=2011 |accessdate=12 December 2011}} Kereshető on-line adatbázis</ref> például flavonoidok, izoflavonok, fluoridok, proantocianinok, oxálsav, niacin, riboflavin, thiamin<ref>{{cite web |url= http://www.ars.usda.gov/SP2UserFiles/Place/12354500/Data/hg72/hg72_2002.pdf |title=Nutritive value of foods |first=Susan E. |last=Gebhart, Robin G. Thomas |work=ars.usda.gov |year=2010 |accessdate=12 December 2011}}</ref>


== Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok ==
== Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok ==
91. sor: 91. sor:


{{portál|orvostudomány|i }}
{{portál|orvostudomány|i }}

{{DEFAULTSORT:Tapanyag}}
{{DEFAULTSORT:Tapanyag}}
[[Kategória:Orvostudomány|Tapanyag]]
[[Kategória:Orvostudomány|Tapanyag]]

A lap 2015. október 18., 13:23-kori változata

Azokat az anyagokat, amelyek a test felépítésében, a szervezet működésében részt vesznek, és a [táplálék]kal jutnak a szervezetünkbe,'tápanyagok'-nak nevezzük. Ezekre a szervezetünk felépítéséhez, életműködéséhez, és anyagcsere folyamatok szabályozásához van szükségünk. A tápanyagokat, három csoportba soroljuk:'testépítő anyagok','energia források', és 'biokatalizátorok'.

A tápanyagok fajtái

A táplálkozás élettani fogalom, amely alatt ételek, italok elfogyasztása, de tágabb értelemben ezek megemésztése, a tápanyagok felszívódását, és a szervezet anyagcseréjét is értjük. Bele értjük mind azokat az anyagokat, amelyek a szervezetünk működéséhez szükségesek, így a levegő oxigénjét és a vizet is.

Az élelmi anyag az olyan nyersanyag, amelyből házi, vagy ipari konyhatechnikai eljárásokkal ételeket készítenek. Vagyis olyan nyersanyag, amit feldolgozással tettek fogyasztásra alkalmassá. Pl.: gabonafélék, lisztek, tőkehúsok, hentesáruk, a zöldségfélék és gyümölcsök.

Itt kell megemlíteni a tápszereket, amelyek speciális táplálékok. (gyógytápszerek, csecsemő tápszerek, diétás készítmények stb.)

Az élelmiszerek tápanyag tartalma határozza meg, azok biológiai értékét. A biológiai érték pedig annál nagyobb, mennél jobban fokozza a szervezet fejlődését, mennél későbbre tolja ki az öregedést, fokozza a szervezetünk ellenálló képességét, vagy elősegíti a beteg szervezet gyógyulását.

Az alkalmazott táplálkozástudománnyal a dietetika foglalkozik.

Testépítő anyagok

Energiaforrások

Az energiaforrás lehet: - Fehérje, - Zsír, - Szénhidrát.

Az ember számára az energiaforrások mindegyikével nemcsak az a probléma, hogy hizlalnak-e vagy sem, hanem, hogy több cukor van-e bennük, mint amennyire a testnek épp akkor szüksége van. Másodszor, hogy milyen gyors a hatásuk a test inzulin reakciójára. Az inzulin szabályozza és kezeli a vércukorszintet. Amikor a cukrok a vérbe jutnak, vagy energiát igénylő sejtekhez jutnak az inzulin segítségével, vagy ha épp nem használódtak fel, zsírszövetben raktározódnak, ugyancsak az inzulin hatására. Az inzulin hormon általában a cukor raktározásának kedvez, míg hormonpárja, a glukagon, normálisan a zsírszövetben raktározott glükóz* (*a cukornak az a legegyszerűbb, tiszta formája, ahogy a vérben, gyümölcsökben, mézben fordul elő) felszabadulását segíti elő alacsony vércukorszint esetén. Ha szénhidrát felvételkor a bejutott cukor sokkal több, mint amennyire a testnek szüksége van éppen, akkor ez nyilvánvalóan egy egészségtelen helyzet teremt, mert a test zsírszövetének gyarapodása kezdődik. Ebből látszik, hogy egy kiegyensúlyozott szénhidrát/fehérje étrend a fenti két hormon segítségével természetesebben és jobban kiegyensúlyozott vércukor szintet biztosít.

A másik tényező, a cukorforrás zsírrá alakulásra való hajlama. A szénhidrátként elfogyasztott energia negyede hasznosul a cukor testzsírrá alakulásakor, míg a zsírként elfogyasztott kalóriák csupán 3%-a hasznosul olyan módon, hogy testzsírrá alakul. A fehérje is kiegyensúlyozottabb, mint a zsír, de egyik sem éri el a szénhidrátok hatékonyságát, mint energiaforrás.

Biokatalizátorok

A biokatalizátorok legfontosabb szerepe az élő sejtek kémiai vezérlésében van. Ezek segítségével az élő sejtek képesek a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, és az ásványokat kezelni, átalakítani olyan más és más kémiai formába amire a szervezetnek éppen az adott pillanatban szüksége van.

Legfőbb biokatalizátorok a vitaminok, és az olyan ásványok is amelyek a test felépítésében nem is vesznek részt. További jelentős szerepük van az enzimeknek is, mert a szervezetben lejátszódó, főként emésztési folyamatokat ezek a speciális fehérjék katalizálják.

A szervezetben felhalmozott biokatalizátor készlet meglehetősen ellenálló szervezetet biztosít a legkülönbözőbb külső behatásokkal szemben.

Alapvető tápanyagszükséglet

Az emberi szervezet egy napi tápanyagigénye
Életkor Energia Fehérje Állati fehérje Zsíradék Szénhidrát Mész Foszfor Vas
Kategóriák kcal kJ g g g g mg mg mg
G 1 – 2 1200 5020 45 32 42 160 700 500 8
Y 3 – 4 1400 5860 50 32 55 180 700 500 10
E 5 – 6 1600 6700 55 32 60 200 800 600 12
R 7 -10 1900 8000 65 34 65 260 800 600 12
M 11-12 2400 10000 84 42 80 325 820 600 14
E 13-15 2800 11800 95 54 88 400 1000 800 14
K 16-20 3100 13000 105 50 95 450 1000 800 15
E 14-18 3300 13800 110 55 100 460 1000 800 15
K 18-24 3350 14000 105 50 100 500 800 600 12
ülőfoglalkozásúak 2800 11700 100 75 410 700 500 600 12
Munkát végzők 3200 13400 110 50 100 470 800 600 12
Nehéz munkát végzők 4500 19000 130 70 137 650 800 600 12
Terhes nők 2900 12000 100 50 80 420 1150 900 15
szoptató nők 3000 12500 110 60 85 440 1250 900 15
Idősek 2400 10000 80 30 58 380 650 400 12

További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1 mg/nap), jód (0,1 mg/nap), magnézium (0,4 mg/nap), mangán (2 mg/nap), kálium (2 g/nap), szelén (0,07 mg/nap), nátrium (500 mg/nap), cink (10 mg/nap)[1] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz,[2] például flavonoidok, izoflavonok, fluoridok, proantocianinok, oxálsav, niacin, riboflavin, thiamin[3]

Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok

A fehérjék elsősorban a sejtek építőanyagiként nélkülözhetetlenek ,de részt vesznek számtalan folyamatban is . Energiaszolgáltató szerepük másodlagos.

Jegyzetek

  1. Mineral Chart. healthalternatives2000.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  2. Nutritent Data Laboratory. nal.usda.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 12.) Kereshető on-line adatbázis
  3. Gebhart, Robin G. Thomas, Susan E.: Nutritive value of foods. ars.usda.gov, 2010. (Hozzáférés: 2011. december 12.)

Forrás

szerk.: Jellinek, Gergely, Somogyi: Egészségügyi ABC, Csalay, Fiam, Aros, Echter, Rosta, Balog, Bíró, Zempléni, Kós, Budapest: Medicina Könyvkiadó, 799. o.. ISBN 963-240-705-9 (1974)