„Soissons” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
29. sor: 29. sor:
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, akiket [[Caius Iulius Caesar]] említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben ''(Commentarii de bello Gallico)'', s akik a Reims központú, szintén [[Gallia|gall]] [[remi (gallok)|remi]] néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a [[Szajna|Szajnától]] északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az ''Augusta Suessionumot'' a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt [[Syagrius]] és a [[Merovingok]] uralkodása idején egyaránt.
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, akiket [[Caius Iulius Caesar]] említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben ''(Commentarii de bello Gallico)'', s akik a Reims központú, szintén [[Gallia|gall]] [[remi (gallok)|remi]] néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a [[Szajna|Szajnától]] északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az ''Augusta Suessionumot'' a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt [[Syagrius]] és a [[Merovingok]] uralkodása idején egyaránt.


486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[magyar kalandozások|kalandozó magyarok]] leromboltak<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref>.
486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[magyar kalandozások|kalandozó magyarok]] leromboltak.<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref>


A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.
A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.
57. sor: 57. sor:


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{DEFAULTSORT:Soissons}}
{{DEFAULTSORT:Soissons}}
[[Kategória:Aisne megye települései]]
[[Kategória:Aisne megye települései]]

A lap 2015. október 18., 12:27-kori változata

Soissons
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Soissons címere
Soissons címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióPikárdia
MegyeAisne
KerületSoissons
Kanton2
TelepüléstársulásCommunauté d'agglomération du Soissonnais
PolgármesterAlain Crémont (2014–2020)
INSEE-kód02722
Irányítószám02200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség28 705 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2,317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 -130 m
Terület12,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″
Soissons weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Történelme

Nevét a belga-gall suessiones nép után kapta, akiket Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s akik a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.

486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak.[2]

A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.

Műemlékek

  • Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
  • Egykori Saint-Léger kolostor
  • Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
  • Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegyház

A város 120 ha zöldterületet tart fenn.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Populations légales 2021
  2. ↑ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soissons&oldid=16700336”