„Pálffy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés

	Pálffy ( V.) Miklós
	Palatin Erdödi gróf Pálffy Miklós (Josef Kriehuber litográfiaja, 1827-ben)
Született	1657. május 1.; Pozsony
Elhunyt	1732. február 20. (74 évesen); Pozsony
Állampolgársága	Habsburg Birodalom; magyar;
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Pálffy Lipót; Karl Pálffy; Johann Baptist Pálffy; Franz Pálffy; Karoline Dorothea Gräfin Rogendorf; Eleonóra, Gräfin Pálffy ab Erdöd; Pálffy Filippina Mária; Karolina Anna Dorottya, Gräfin Pálffy ab Erdöd;
Szülei	Maria Eleonore, Gräfin von Harrach zu Rohrau; Pálffy Miklós
Foglalkozása	főúr, tábornagy, nádor
Tisztsége	a Magyar Királyság nádora (1714. október 14. – 1732. március 20.); Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja (1714. október 19. – 1741. június 20.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy ( V.) Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. október 17., 23:51-kori változata

Pálffy ( V.) Miklós (1657. május 1. – Pozsony, 1732. február 20. ) főúr, császári tábornagy,^[1] Magyarország nádora.

Család származása

Erdődi előnevű neves történelmi grófi család tagja volt. Apja Pálffy (IV.) Miklós királyi koronaőr, főajtónálló, anyja gróf Harrach Mária Eleonóra volt.

Élete

Tanulmányait Nagyszombatban kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult. Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.

Hadi pályafutása

1687 április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688. szeptember 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.

1690 május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, Charles Eugène de Croÿ herceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croÿ hercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. Johann Donatus Heisslerrel folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle Kaiserfeldet az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.

Közszolgálati tisztségei

Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694. december 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700. augusztus 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.

Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló III. Károly királyt fogadó ceremónián. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit. Miklós 1712 március 30-án az Aranygyapjas rend lovagja. 1713. január 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714 október 14-én pedig nádor lett.

Részt vesz az 1713. április 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a pragmatica sanctiót készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta, Csáky bíboroson és Károlyi Sándoron kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, Pálffy (III.) Jánosról már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.

A király nagy örömmel fogadta a törvénybefoglalást. Nem is maradt hálátlan. Még tartott az országgyűlés, amikor már levélben írt köszönetet a Pálffyaknak. Miklósnak eképpen.:

Mein lieber alt und krumber Palatin! - Weiss auch, dass ich das Meiste meinem Nikerl und den Seinigen schuldig bin (Kedves öreg, sánta palatinusom! Tudom, hogy legtöbbet köszönhetek Miklósomnak és hozzátartozóinak.) (Fessler: Gesch. d. Ungarn. X. 49.)

Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a szentgyörgyi és bazini uradalmakat szándékolta adni, de végül „csak” Bajmóc várát és a velejáró uradalmat (4 m. város 14 falu) kapták meg 1726-ban. 200 000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.

Ami késik nem múlik,1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50 000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait.(Millenn. Tört. VIII. k. 223..)

Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.

Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát. A döntő bizottság a Neoacquistica Commissio képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715. évi X. törvénycikkének megfelelően hatáskörük és feladatuk kiterjedt a töröktől visszaszerzett területek sorsának elbírálására. Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel ilyen célú újabb bizottságokat.

Tudomány szolgálatában szerzett érdemei

1723-as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar Országos Levéltár gyűjteményi alapját.

Az országos levéltár székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat- és levéltárainak anyagát maga szedette össze. Sok hasonlóval rendelkező nemest pedig személyesen keresett meg. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon jártas a tudományokban.Támogatta, pártfogolta annak jeles képviselőit. Bél Mátyást és műveinek kiadását különösen. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy segítette korának nagyhírű tudósát, hiszen Bél Mátyás művei ma is hasznos források.

^[2]

Életének zárófejezete

Feleségét Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. ő meg csak 1732. február 20-án , Pozsonyban.

Életútja egy újabb vastagbetűs fejezetet rótt a Pálffyak Dicsőség Könyvébe.

Boldog családi körben született 7 fia és négy lánya tőle kapott esélyt ugyanerre.

↑ Campi Mareschallus
↑ Bél legfontosabb műve a tudományos szempontból még ma is aktuális „Notitia Hungariae novae historico-geographica” lett, amit később magyarul; Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése címen adtak ki. Az anyaggyűjtést ehhez a hatalmas munkához Bél tanítványai és fiai segítségével végezte, munkájában pedig még Pálffy Miklós nádor támogatta. A mű 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben.

Források

Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1969.

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Kiadja Ráth Mór. Pest: (kiadó nélkül). 1862.
Egy felföldi polihisztor

[1] Campi Mareschallus

[2] Bél legfontosabb műve a tudományos szempontból még ma is aktuális „Notitia Hungariae novae historico-geographica” lett, amit később magyarul; Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése címen adtak ki. Az anyaggyűjtést ehhez a hatalmas munkához Bél tanítványai és fiai segítségével végezte, munkájában pedig még Pálffy Miklós nádor támogatta. A mű 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben.

[1]

[2]

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
  | aláírás =
 }}
-'''Pálffy ( V.) Miklós''' ([[1657]]. [[május 1.]] – [[Pozsony]], [[1732]]. [[február 20.]] ) főúr, császári tábornagy <ref> Campi Mareschallus </ref>, Magyarország nádora.
+'''Pálffy ( V.) Miklós''' ([[1657]]. [[május 1.]] – [[Pozsony]], [[1732]]. [[február 20.]] ) főúr, császári tábornagy,<ref>Campi Mareschallus</ref> Magyarország nádora.
 ==Család származása==
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 ==Élete==
 Tanulmányait [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult. Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.
 ===Hadi pályafutása===
 április 19-én  már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688. szeptember 1-én a saját költségén felállított  12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.
-május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, [[Charles Eugène de Croÿ]] herceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croÿ hercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Johann Donatus Heisslerrel]] folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott  a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle [[Kaiserfeld|Kaiserfeldet]] az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.
+május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, [[Charles Eugène de Croÿ]] herceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croÿ hercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Johann Donatus Heisslerrel]] folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott  a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle [[Kaiserfeld]]et az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.
 ===Közszolgálati tisztségei===
 Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694. december 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700. augusztus 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.
 Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló [[III. Károly magyar király|III. Károly]] királyt  fogadó ceremónián. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit.  Miklós 1712 március 30-án az [[Aranygyapjas rend]] lovagja. 1713. január 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a  történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714 október 14-én pedig nádor lett.
 Részt vesz az 1713. április 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a [[pragmatica sanctio|pragmatica sanctiót]] készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta,
-[[Csáky bíboros|Csáky bíboroson]] és [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]]on kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, [[Pálffy János (nádor)|Pálffy (III.) Jánosról]] már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.
+[[Csáky bíboros]]on és [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]]on kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, [[Pálffy János (nádor)|Pálffy (III.) Jánosról]] már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.
 A király nagy örömmel fogadta a törvénybefoglalást. Nem is maradt hálátlan. Még tartott az országgyűlés, amikor már levélben írt köszönetet a Pálffyaknak. Miklósnak eképpen.:
 Mein lieber alt und krumber Palatin! - Weiss auch, dass ich das Meiste meinem Nikerl und den Seinigen schuldig bin (''Kedves öreg, sánta palatinusom! Tudom, hogy legtöbbet köszönhetek Miklósomnak  és hozzátartozóinak.'') (Fessler: Gesch. d. Ungarn. X. 49.)
 Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a [[Szentgyörgy (Szlovákia)|szentgyörgyi]] és [[bazin|bazini uradalmakat]] szándékolta adni, de végül „csak”  [[Bajmóc vára|Bajmóc várát]] és a velejáró uradalmat (''4 m. város 14 falu'') kapták meg 1726-ban. 200 000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.
 Ami késik nem múlik,1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50 000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a ''család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait''.(Millenn. Tört. VIII. k. 223..)
 Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.
 Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát. A döntő bizottság a ''Neoacquistica Commissio'' képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715. évi X. törvénycikkének megfelelően hatáskörük és feladatuk kiterjedt a töröktől visszaszerzett területek sorsának elbírálására. Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel ilyen célú újabb bizottságokat.
@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 -as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell
 vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar [[Országos Levéltár]] gyűjteményi alapját.
 Az ''országos levéltár'' székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat- és levéltárainak anyagát maga szedette össze. Sok hasonlóval rendelkező nemest  pedig személyesen keresett meg. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon jártas a tudományokban.Támogatta, pártfogolta annak jeles képviselőit. [[Bél Mátyás]]t és műveinek kiadását különösen. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy segítette korának nagyhírű tudósát, hiszen Bél Mátyás művei ma is hasznos források.
 <ref>Bél legfontosabb műve a tudományos szempontból még ma is aktuális „Notitia Hungariae novae historico-geographica” lett, amit később magyarul; ''Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése'' címen adtak ki. Az anyaggyűjtést ehhez a hatalmas munkához Bél tanítványai és fiai segítségével végezte, munkájában pedig még Pálffy Miklós nádor támogatta. A mű 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben.</ref>
@@ 65. sor: / 65. sor: @@
 ===Életének zárófejezete===
 Feleségét  Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. ő meg csak 1732. február 20-án , Pozsonyban.
 Életútja egy újabb vastagbetűs fejezetet rótt a Pálffyak Dicsőség Könyvébe.
 Boldog családi körben  született 7 fia és négy lánya tőle kapott esélyt ugyanerre.
@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 * {{citlib |szerző=Nagy Iván |cím=Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal
  |alcím= |hely=Pest | év=1862| kiadás=Kiadja Ráth Mór | url= }}
 * [http://ujszo.com/napilap/szalon/2010/01/16/egy-felfoldi-polihisztor-bel-matyas-1684-1749 Egy felföldi polihisztor]

Pálffy ( V.) Miklós

Palatin Erdödi gróf Pálffy Miklós (Josef Kriehuber litográfiaja, 1827-ben)
Született	1657. május 1. Pozsony
Elhunyt	1732. február 20. (74 évesen) Pozsony
Állampolgársága	Habsburg Birodalom magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Pálffy Lipót Karl Pálffy Johann Baptist Pálffy Franz Pálffy Karoline Dorothea Gräfin Rogendorf Eleonóra, Gräfin Pálffy ab Erdöd Pálffy Filippina Mária Karolina Anna Dorottya, Gräfin Pálffy ab Erdöd
Szülei	Maria Eleonore, Gräfin von Harrach zu Rohrau Pálffy Miklós
Foglalkozása	főúr, tábornagy, nádor
Tisztsége	a Magyar Királyság nádora (1714. október 14. – 1732. március 20.) Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja (1714. október 19. – 1741. június 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy ( V.) Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség