„Eisemann Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
[[Fájl:Eisemann Mihály sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Eisemann Mihály sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 33/3-2-32]] |
[[Fájl:Eisemann Mihály sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Eisemann Mihály sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 33/3-2-32]] |
||
'''Eisemann Mihály''', ''Egresi Mihály'', teljes nevén: ''Eisemann Mihály László'' ([[Budapest]]<ref group="m" name="szül"> |
'''Eisemann Mihály''', ''Egresi Mihály'', teljes nevén: ''Eisemann Mihály László'' ([[Budapest]],<ref group="m" name="szül">Házasságkötési anyakönyvi kivonatában Budapest szerepel, a legtöbb Eisemannal foglalkozó lexikon Paripást jelöli meg születési helyéül.</ref> [[1898]]. [[június 19.]] – [[Budapest]], [[1966]]. [[február 15.]]) [[Magyarok|magyar]] zeneszerző, karmester, zongorista. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Eisemann Mihály Bimbó street 3.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Eisemann Mihály''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Bimbó út 3. szám alatt]] ]] |
||
Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/9056 110 éve született Eisemann Mihály].</ref> 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen [[Varga Vilma]] növendéke lett. [[1917]]-ben felvették a [[Zeneakadémia|Zeneakadémiára]], [[Kodály Zoltán]], [[Siklós Albert]] és [[Weiner Leó]] voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a ''Budapesti Jogi Egyetemen''. 1924. december 17-én Budapesten, a [[Józsefváros]]ban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12386-29422-67 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.]</ref> [[1923]] és [[1927]] között bárzongorista volt a Stefánia úti ''Admiral'' bárban. Itt fedezte fel [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], akkor már ismert szövegíró. A ''Szeret-e még?'' és a ''Lesz maga juszt is az enyém'' című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. ''Három mákvirág'' címmel [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]]val írta meg első operettjét, amelyet ''Miss Amerika'' címmel mutatott be a [[Fővárosi Operettszínház]] [[1929]]. [[január 12.|január 12-én]]. [[1931]]-ben a ''Die Schwebende Jungfrau'' című német filmhez írt először filmzenét. [[1931]] és [[1943]] között 11 magyar filmhez írt filmzenét. [[1945]] után ismét bárzongorista lett, [[1958]]-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a ''Bástyasétány 77''-et (vagy ''"A Bástya"'', ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a [[Fővárosi Nagycirkusz]] karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a ''Cirkusz csillaga'' című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. [[1965]]-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a [[szabadka]]i színházban. Haláláig [[Budapest]]en élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936). |
Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/9056 110 éve született Eisemann Mihály].</ref> 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen [[Varga Vilma]] növendéke lett. [[1917]]-ben felvették a [[Zeneakadémia|Zeneakadémiára]], [[Kodály Zoltán]], [[Siklós Albert]] és [[Weiner Leó]] voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a ''Budapesti Jogi Egyetemen''. 1924. december 17-én Budapesten, a [[Józsefváros]]ban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12386-29422-67 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.]</ref> [[1923]] és [[1927]] között bárzongorista volt a Stefánia úti ''Admiral'' bárban. Itt fedezte fel [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], akkor már ismert szövegíró. A ''Szeret-e még?'' és a ''Lesz maga juszt is az enyém'' című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. ''Három mákvirág'' címmel [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]]val írta meg első operettjét, amelyet ''Miss Amerika'' címmel mutatott be a [[Fővárosi Operettszínház]] [[1929]]. [[január 12.|január 12-én]]. [[1931]]-ben a ''Die Schwebende Jungfrau'' című német filmhez írt először filmzenét. [[1931]] és [[1943]] között 11 magyar filmhez írt filmzenét. [[1945]] után ismét bárzongorista lett, [[1958]]-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a ''Bástyasétány 77''-et (vagy ''"A Bástya"'', ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a [[Fővárosi Nagycirkusz]] karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a ''Cirkusz csillaga'' című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. [[1965]]-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a [[szabadka]]i színházban. Haláláig [[Budapest]]en élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936). |
||
162. sor: | 162. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://eisemannmihaly.hu Eisemann Mihály zeneszerző oldala] |
* [http://eisemannmihaly.hu Eisemann Mihály zeneszerző oldala] |
||
* [http://gramofon.nava.hu/68773952/senorita Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)] |
* [http://gramofon.nava.hu/68773952/senorita Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)] |
||
184. sor: | 183. sor: | ||
* Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987. |
* Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987. |
||
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub |
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|zene||Opera}} |
{{Portál|zene||Opera}} |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]] |
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]] |
||
[[Kategória:Operettszerzők]] |
[[Kategória:Operettszerzők]] |
A lap 2015. október 16., 20:57-kori változata
Eisemann Mihály | |
Született | 1898. június 19. Budapest[m 1] |
Elhunyt | 1966. február 15. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | zeneszerző, karmester, zongorista |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–) |
Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-2-32) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest,[m 1] 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongorista.
Életpályája
Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni[1] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.[2] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936).
Művei
Filmzenék
- Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
- Er und sein Diener (1931) Német film
- Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
- Hyppolit, a lakáj (1931)
- Kísértetek vonata (1933)
- Trenul fantoma (1933) Francia film
- Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
- A miniszter barátja (1939)
- Vadrózsa (1939)
- Tokaji aszú (1941)
- Egy csók és más semmi (1941)
- Édes ellenfél (1941)
- Kölcsönkért férjek (1942)
- Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
- Makrancos hölgy (1943)
- Családunk szégyene (1943)
Operettek
Mű címe | Szövegíró | Bemutató ideje | Színház | |
---|---|---|---|---|
Miss Amerika | Szilágyi László | 1929. január 12. | Fővárosi Operettszínház | |
Alvinczi huszárok | Szilágyi László | 1930. április 30. | Király Színház | |
Zsákbamacska | Szilágyi László | 1931. november 25. | Pesti Színház | |
Egy csók és más semmi | Éri Halász Imre-Békeffi István | 1932. május | Magyar Színház | |
A cirkusz csillaga | Bus-Fekete László | 1934. július | Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban | |
Vadvirág | Anday Ernő-Harmat Imre(versek) | 1934 | Andrássy-úti Színház[3] | |
Én és a kisöcsém | Szilágyi László | 1934. december | Fővárosi Operettszínház | |
Ezüstmenyasszony | Szilágyi László | 1935. december 19. | Royal Színház | |
Meseáruház | Szilágyi László | 1936 | Fővárosi Operettszínház | |
Kávé habbal | Barabás Pál-Harmat Imre | 1938 | Royal Színház | |
Handa Banda | K. Halász Gyula-Szilágyi László | 1940. január 26. | Fővárosi Operettszínház | |
Tokaji aszú | Szilágyi László | 1940. március | Fővárosi Operettszínház | |
Angóramacska | Szilágyi László | 1940. április | Vígszínház | |
XIV. René | Harsányi Zsolt-Zágon István | 1940. szeptember | Vígszínház | |
Fiatalság-bolondság | K. Halász Gyula-Kristóf Károly-Kellér Dezső | 1940. október 25. | Fővárosi Operettszínház | |
Leány a talpán | Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve) | 1942. május | Vidám Színház | |
Egy boldog pesti nyár | Buday Dénes-Orbók Attila (álnév: Békeffi István) | 1943. április 14. | Fővárosi Operettszínház | |
Fekete Péter | Zágon István-Somogyi Gyula | 1943. június 1. | Vígszínház | |
Őfelsége, a mama | Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) | 1944. április | Új Magyar Színház | |
Bástyasétány 77.[4] | Baróti Géza-Dalos László | 1958 | Fővárosi Operettszínház | |
Füredi Annabál | Baróti Géza-Dalos László | ?? | ?? |
Slágerek
|
|
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ 110 éve született Eisemann Mihály.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.
- ↑ Peti Sándor (színész) életrajza.
- ↑ Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- Ajtay Andor, Németh Marika, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert és Rozsos István alakította.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Eisemann Mihály zeneszerző oldala
- Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)
- Lesz maga juszt is az enyém (NAVA - Gramofon Online)
- A lehulló falevelet sodorja a szél is (NAVA - Gramofon Online)
- Hová járunk ezután (NAVA - Gramofon Online)
- Aki autón járni óhajt (NAVA - Gramofon Online)
- Postásdal (Nincs szebb ember a Jóskánál) (NAVA - Gramofon Online)
- Milyen furcsa hogy az ember szeret(NAVA - Gramofon Online)
- Becézd szeresd a nőt (NAVA - Gramofon Online)
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.o. (A Tisza Hangja No. 17.)
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub