Kaposvár–Fonyód-vasútvonal

Kaposvár–Fonyód vasútvonal
Kaposvár vasútállomás
Vonalszám:	36
Vonal:	Kaposvár–Fonyód
Hossz:	54 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	40,60 (80) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár–Fonyód-vasútvonal témájú médiaállományokat.
35,41 0 Kaposvár 41 3 Kapostüskevár mh. 8 Kaposfüred 12 Várda mh. 19 Somogyjád 23 Osztopán 29 Pamuk mh. 32 Somogyvár mrh. 35 Öreglak mrh. 38 Tatavár mh. 41 Lengyeltóti 44 Pusztaberény mh. 48 Feketebézseny mh. 30 54 Fonyód 30

A Balaton déli partját a Belső-Somoggyal összekötő Kaposvár–Fonyód vasútvonal a MÁV 36-os számú, egyvágányú, nem villamosított fővonala.

Történet

Somogyjád vasútállomása

A Kaposvárról kiinduló, 54 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg, az üzletkezelését a MÁV látta el, külön szerződés alapján. A dombvidéki jellegű, többnyire folyóvölgyekben haladó vonal viszonylag kevés földmunkával, 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült. Az 1960-as években új 48 kg/fm-es sínekből és vasbeton aljakból teljesen átépült a vonal. Ekkor a teljes vonalon 80 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. A pálya jelentős részén napjainkban 60 ill. 40 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben. Az átépítés csak a szükséges mértékben érintette a biztosítóberendezést, így ma is a régi készülékek működnek. A forgalmasabb közúti kereszteződésekben önműködő fénysorompókat telepítettek. A vonal teljes hosszán állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kitérők zárszerkezettel ellátott helyszíni állításúak. Az 1990-es évektől az alakjelzőket biztosított és nem biztosított fényjelzőkre cserélték. A vasútvonal a kezdetektől egészen az 1990-es évek végéig jelentős teherforgalmat bonyolított le mind helyi és távolsági minőségben. 2009-ig a kaposvári cukorgyárba érkező répavonatok ezen a vasútvonalon közlekedtek, majd a leromlott pályaállapotok miatt ezeket kerülő útvonalakra irányították. Árufuvarozást napjainkban csak két állomáson vállal a Rail Cargo Hungaria: Somogyjádon és Somogyváron. A balatoni üdülőszezonban a távolsági utasforgalom jelentős. A Pécs és Bátaszék felől érkező távolsági fürdősvonatok mind ezen a vonalon érték el a magyar tengert. Szombathely ill. Tapolca felől szintén fürdősvonatok közlekedtek a Balaton érintésével egészen Kaposvárig, korábban Pécsig is. Hivatásforgalomban közepes forgalmat bonyolít a vasútvonal elsősorban kaposvári úticélokkal.

A vasútvonal jelene

Vágánygeometriai hibák Pamuk közelében

Napjainkban a vonal közbenső állomásai közül csak ott van korlátozott jegykiadás, ahol forgalmi szolgálattevő dolgozik. Várda és Somogyjád épületei lakatlanok, a többiben jellemzően vasutasok és családjaik laknak. Vonatkeresztezési lehetőség napjainkban Kaposfüreden, Osztopánban és Lengeltótiban van. 2009-ben Öreglakon a mellékvágányokat felszedték, a kitérők helyére folyóvágányt építettek be, ezzel párhuzamosan a forgalmi szolgálat is megszűnt az állomáson. Hasonló sorsra jutott később Somogyjád is, viszont egy vágányt rakodásra fenntartanak. Korábban Somogyvárott is volt vonatkeresztezési lehetőség, majd a III. vágányt kizárták a forgalomból és a kereszteket áthelyezték Osztopánba ill. Lengyeltótiba. A mai Feketebézseny helyén kétvágányos állomás volt, melyet az 1990-es években szintén felszámoltak. 2005-ben az M7-es autópálya építésekor a megállóban nyíltvonali rakodóhelyet létesítettek, az építőanyagokat javarészt vasúton szállították a helyszínre. A megállónál új felüljáró is épült az autópálya számára. A kétezres évek elején a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának létesítésekor az útpályát egy bevágásba süllyesztették. A vasút számára Kapostüskevár és Kaposfüred között acélszerkezetű hidat építettek. Napjainkban a vonalon két pár távolsági gyorsvonat közlekedik: az egyik a klasszikus Pécs-Kaposvár-Fonyód-Tapolca fürdősvonat, a másik a Celldömölk-Fonyód-Kaposvári. A távolsági vonatokat a MÁV-Start közlekedteti jellemzően 418 sorozatú (Csörgő) mozdonyokkal, helyi forgalomban 117 sorozatú (Bézé) szerelvények közlekednek. A vonatok átlagos menetideje a két végállomás között másfél óra. 2014-től rendre felmerül a vasútvonal fejlesztésének gondolata. Erre optimális esetben a Dél-Balatoni vasútvonal jelenleg is zajló átépítéséből visszanyert és még jó állapotú használt anyagokból van lehetőség. A munkálatok 2016-ban kezdődhetnek meg. Az átépítés időszerű, mert a vonal jelentős részén 40 km/h-s sebességkorlátozásokat kellett bevezetni. A vasútvonal Pamuktól Északra eső felén a pálya jórészt mocsaras, ártéri területeken vezet, ezért számos helyen súlyos vágánygeometriai hibák keletkeztek. Ezek kijavítása évről-évre anyagi okok miatt nem történt meg.

A 61-es főút feletti vasúti híd

Nyomvonalkorrekció

Felhagyott vasbeton áteresz Somogyjád közelében

Az 1960-as években jelentős nyomvonalkorrekciók történtek. Várda és Somogyjád térségében a jelentős emelkedőket kívánták csökkenteni. A nyomvonalkorrekció során Somogyjád állomását a település központjából félreeső külterületre helyezték át. Az intézkedés akkoriban jelentős közfelháborodást keltett. A munkálatok jelentős földtömeg megmozgatásával jártak, több ponton hosszú bevágásokat, ill. az új somogyjádi állomás közelében ívben fekvő vasúti töltést kellett építeni. Somogyvár Fonyód felé eső végén a korábbi kis sugarú ívet új nyomvonalon nagyobb sugarúval váltották ki. Osztopán állomáson szintén kiváltásra került egy kis sugarú ív a Kaposvár felőli oldalon, így az állomás vágányzatát módosítani kellett. Megfigyelhető, hogy a régi felvételi épület tengelye nem esik egybe a vágányokéval. Napjainkra a régi nyomvonalakat visszahódította a természet, pár helyen lelhetők csak fel beton átereszek, ill. szinte járhatatlan ösvények.  

Személyvonat Pamuk közelében

Keresztre váró répavonat Lengyeltótiban

Osztopán vasútállomása