„Domborzat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a robot Adding: ka:რელიეფი
MerciLessz (vitalap | szerkesztései)
{{nincs forrás}}
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}

A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete, amely a [[Föld]] esetében a levegőburokkal ([[atmoszféra]]) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a [[tengerszint feletti magasság]]. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a [[földtörténeti korok]]ban folyamatosan változó domborzati elemek ([[síkság]], [[domb]], [[hegy]], [[völgy]] stb.) behatóbb vizsgálatával a [[geomorfológia]] foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a [[biotikus környezet|biotikus]] (pl. állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az [[abiotikus környezet]]re (pl. klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a [[batimetria]] foglalkozik.
A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete, amely a [[Föld]] esetében a levegőburokkal ([[atmoszféra]]) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a [[tengerszint feletti magasság]]. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a [[földtörténeti korok]]ban folyamatosan változó domborzati elemek ([[síkság]], [[domb]], [[hegy]], [[völgy]] stb.) behatóbb vizsgálatával a [[geomorfológia]] foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a [[biotikus környezet|biotikus]] (pl. állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az [[abiotikus környezet]]re (pl. klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a [[batimetria]] foglalkozik.



A lap 2007. május 19., 00:54-kori változata

A domborzat vagy (föld)felszín természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete, amely a Föld esetében a levegőburokkal (atmoszféra) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (pl. állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (pl. klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.