„Szászveresmart” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:


[[1910]]-ben 992, többségben román lakosa volt, jelentős német ([[erdélyi szászok|szász]]) kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 992, többségben román lakosa volt, jelentős német ([[erdélyi szászok|szász]]) kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott.

== Látnivalók ==
* [[Szászveresmarti erődtemplom|Evangélikus erődtemplom]]


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. október 10., 18:06-kori változata

Szászveresmart (Rotbav)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Szászveresmart címere
Szászveresmart címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségBarcaföldvár
Rangfalu
KözségközpontFöldvár
Irányítószám507067
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód40982
Népesség
Népesség1352 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság86
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 25° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 25° 33′ 30″
SablonWikidataSegítség

Szászveresmart (1899-ig Veresmart, románul Rotbav, németül Rothbach, szászul Roiderbrich) falu Romániában Brassó megyében.

Fekvése

Brassótól 23 km-re északra az Olt bal partján fekszik, Földvárhoz tartozik, melytől 4 km-re északnyugatra van.

Története

A település valószínűleg az 1241 - 42-es tatárjárás után keletkezett. Először 1337-ben említik Werizmorth néven. Szász erődített evangélikus templomát a 19. században erősen átépítették. 1377-ben Nagy Lajos király Brassó vidékéhez csatolta. 1559-ben és 1600-ban tűz pusztította, 1603-ban Rácz György, Basta kapitánya, 1611-ben Radu Șerban dúlta fel.[2]

1910-ben 992, többségben román lakosa volt, jelentős német (szász) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott.

Látnivalók

Források

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Budapest, Arcanum, 2003, ISBN 963-9374-74-1 [1]