„Párt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{Politikai fogalmak}} |
{{Politikai fogalmak}} |
||
''' |
'''Párt'''nak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire [[választások]] révén. Lényeges kellékei a '''párt''' ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit Magyarországon jelenleg az Alaptörvény és az egyesülésről szóló törvény rendelkezései tartalmazzák. |
||
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén. |
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén. |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
* [[kommunista]] (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend) |
* [[kommunista]] (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend) |
||
* [[fasiszta]] (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) |
* [[fasiszta]] (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) |
||
* [[környezetvédők]] (ökológiai pártok |
* [[környezetvédők]] (ökológiai pártok az [[1970-es évek]]től) |
||
== A pártok szerepe == |
== A pártok szerepe == |
||
88. sor: | 88. sor: | ||
* internáló, integráló funkció |
* internáló, integráló funkció |
||
** az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba |
** az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba |
||
** a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való |
** a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való részvétel |
||
* politikusok rekrutációja, szelekciója |
* politikusok rekrutációja, szelekciója |
||
** lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre) |
** lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre) |
||
*** nem kell érteni a szakmához(!) |
*** nem kell érteni a szakmához(!) |
||
* kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör . |
* kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör . |
||
[[Kategória:Pártok| ]] |
[[Kategória:Pártok| ]] |
A lap 2015. október 9., 15:59-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit Magyarországon jelenleg az Alaptörvény és az egyesülésről szóló törvény rendelkezései tartalmazzák.
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
Fogalma
- Önkéntesen létrehozott,
- önkormányzattal rendelkező szervezet,
- alapszabályában meghatározott célra alakul,
- nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
- céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
A pártállami "egypárt"
- A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
- Ilyen párt működhet látszólagos többpártrendszerben is (például a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
- A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az "pártonkívüli".
- A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
- George Orwell találóan "belső pártnak" nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a "külső párttal", amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
A párt a többpártrendszerben
- A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
- Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A pártok jellemzői
- megosztottság – konfliktus kifejezői
- érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
- a rész az egészet képviseli
- nem partikuláris érdekeket közvetítenek
- alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
- mai pártok
- a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
- hierarchiával rendelkezik
- programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására
- az állam és a társadalom között közvetít
- programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
- céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:
- állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép
- látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül
- a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
- az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
Beyme felosztása
A Beyme- féle 10 párttípus:
- liberális (feudalizmus, rendiség ellen)
- radikális (francia forradalom, annak eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
- konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
- szocialista (szociáldemokrata) (4. rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
- kereszténydemokrata (modern konzervatív)
- paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
- regionális, etnikai pártok (politikai önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
- kommunista (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend)
- fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
- környezetvédők (ökológiai pártok az 1970-es évektől)
A pártok szerepe
- társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
- közvéleményt formálják,
- választási alternatívákat dolgoznak ki
- nézeteket egyeztetnek.
- vezetőket választanak
A pártok funkciói
- érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
- érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
- szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése
- internáló, integráló funkció
- az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba
- a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való részvétel
- politikusok rekrutációja, szelekciója
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- nem kell érteni a szakmához(!)
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör .